Előre elnézést kérek a politikai tartalomért, de nem lehet a témával nem foglalkozni! Hogy is állunk mi a megújuló energiaforrásokkal? Mi a fejlett országok irányvonala 2013 -ban? Lássuk:

Külföld hírei:

Nincs többé kifogás: stabil energiát adhatnak a megújulók

A megújuló energiák világszerte egyre nagyobb jelentőségre tesznek szert az energia-mixben. Ebben Németország az éllovas.

“Nem fúj mindig a szél”, “Nem süt mindig a nap” – ilyen és ehhez hasonló kifogások ma is gyakran elhangoznak a zöldenergia-termelés terjedése elleni indokként. Ennek azonban vége, mert egy német kutatási projektben bizonyították: a nap-, szél- és biogáz-erőművek ma is lehetnek akár a teljes rendszer stabilitásának is alapvető elemei. Intelligens vezérlésre van szükség.

A szimulációk és az üzempróbák megmutatták, hogy a megújuló energiákból, gázturbinákból és tárolókból álló kombierőművek másodperceken belül képesek a szükséges output szintet szolgáltatni. A Kombikraftwerk 2 hároméves kutatási projektben a Siemens mellett többek között a Német Meteorológiai Szolgálat, a Szélenergetikai Fraunhofer Intézet, a Hanoveri Leibniz Egyetem és a Német Megújuló-Energia Ügynökség vettek részt.

30%-ban megújuló energiák Angliában

Nagy-Britanniában 2015-től megszüntetik a szárazföldi szélerőművek és a napenergia állami támogatását, cserébe a tengeri szélenergia hasznosítása ugrásszerűen megnő. –Írja a BBC. Az Egyesült Királyság tartani akarja a 2020-as célkitűzéseit, miszerint 30%-ban megújuló energiaforrásokból fedezi villamos-energia fogyasztását. A kormány azt állítja, nagyon jól halad: a magánszektor 2010 óta 31 milliárd £ értében ruházott be megújuló energiákba, az idén április-június közötti felmérés szerint már 15,5% fedezik a fogyasztásnak. Attól, hogy megszűnnek a szárazföldi támogatások, továbbra is remek befektetés a zöld beruházás.

 

Japán, a megújuló felkelő nap országa

Ki építette meg a világ első úszó szélerőművét? Persze, hogy a japánok. A fukusimai baleset óta az atomerőművek nagyját leállították a szigetországban, következésképp sokszorosára nőtt az energiaimportra fordított pénz összege.

Hatalmas, több száz megawattos rendszerekkel, több 100 ezer háztartás fogyasztását tudják kielégíteni. A kitűzött nemzetgazdasági célok között szerepel, hogy Japán jövőbeli energiafüggetlenségét elektromos áram használatával, közel 100%-ban megújuló energiákból fedezze.

Naperőműpark Fukusima helyén

 

Hatalmas erőművet csinálnának a Holdból

Ilyen lenne a Luna gyűrű

A japán Shimizu építési vállalat bejelentette grandiózus tervét, melynek lényege, hogy a Holdat egyetlen hatalmas erőművé alakítanák. A Hold 11 ezer kilométer hosszú egyenlítőjén végig napelem paneleket telepítenének, a termelt áramot nagyenergiájú mikrohullám és lézerfény formájában visszasugároznák a Földre, ahol hagyományos erőművekben újra elektromos árammá alakítanák az űrből jött sugárzást. A cég számításai szerint a holdi erőművel az egész világ energiaellátása megoldható lenne.

Végtelen források, és ahogy a japánokat ismerjük nem is annyira futurisztikus a terv

A Shimizu terveiben robotok építenék meg a „Luna gyűrűt”. A robotokat a nap 24 órájában távvezérléssel irányítanák a Földről, melyek még az űrben szerelnék össze a különböző berendezéseket, paneleket. Az elképzelés szerint az összeszerelést űrhajósok felügyelnék. A vállalat az építéshez szükséges nyersanyagok egy részét magán a Holdon, a Hold anyagából állítaná elő, például a holdporból és kőzetből cementet és betont gyártanának, vizet szintén a holdkőzetből nyernének redukciós úton, a Földről szállított hidrogén segítségével.

Maga a gyűrű néhány kilométer széles lenne, de akár 400 kilométer szélességig bővíthető volna. A panelekben termelt áramot hatalmas kábelekkel juttatnák el a Holdon lévő transzformátor egységekbe, melyek mikrohullám, vagy lézersugár formájában 20 kilométer átmérőjű antennákon keresztül sugároznák vissza az energiát a Földre, ahol újra elektromossággá alakítanák. A Shimizu szerint a vállalkozás legnagyobb előnye, hogy a Holdnak gyakorlatilag nincs légköre, nincsenek időjárási hatások és felhők, melyek csökkentenék a napelemek hatékonyságát.

Mi a helyzet itthon?

(Magyarország)

Az energiahatékonyságban rejlő gazdasági lehetőségek legalább 60%-át nem fogjuk realizálni 2035-ig, mivel az energiapolitikai prioritások, a vezető oligarchák erős gátat szabnak ennek.

 Újranyílhatnak a magyar szénbányák

3-5 éven belül újranyílhatnak a magyar szénbányák, miután a nemzeti fejlesztési miniszter bejelentette, a kormány támogatja a hazai szénbányászat újraindítását.

 

Kőkemény atomlobbi küzd a nukleáris energiáért

“Fű alatt, sunyin próbálják áttolni az országon a paksi bővítést”

Az LMP szerint a kormány és Orbán Viktor miniszterelnök “fű alatt, sunyin próbál áttolni az országon” egy olyan atomerőmű-bővítést, amely mintegy egy évszázados nemzetközi függést eredményezne.

 

Megszűnő környezetvédelmi tárca!! (2010)

Érthetetlen, hogy az EU-csatlakozás után miért szünt meg a Környezetvédelmi Minisztérium; a bürokratikus unióban a feladat nagyságrendekkel több. Az ország környezeti állapotának javítása önmagában is óriási munka, de a nemzetközi egyezményekkel kapcsolatos jogalkotás és végrehajtás, a hatóságok működtetése, a régóta ígérgetett agrár-környezetvédelmi program, a még el sem kezdett környezetegészségügyi tennivalók, a társadalmi tudatformálás egy intézményileg és politikailag erős környezetvédelmi tárcát feltételez.

Jávor: Orbánhoz közel álló üzleti körök nyúlnák le a környezetvédelemre szánt pénzeket

Az Illés Zoltán vezette környezetvédelmi államtitkárság az elmúlt három évben képtelen volt a környezeti érdekeket képviselni a kormányzattal szemben – mondta az ATV Start-ban Jávor Benedek, a Párbeszéd Magyarországért társelnöke. Jávor szerint a kormány a környezeti érdekeket következetesen háttérbe szorítja, és tönkreteszi azt az intézményrendszert, amely ezeket az érdekeket lenne hivatott képviselni.

A szakpolitikus szerint a környezetvédelmi államtitkárság finanszírozása folyamatosan csökken, ha pedig a 2014-es választásokat követően a Fidesz marad kormányon, akkor az államtitkárság teljes egészében megszűnik, az általa képviselt szakterületek pedig különféle minisztériumokhoz kerülnek, amelyek köztudottan különböző üzleti érdekeltségekhez tartoznak. Márpedig régóta látjuk, hogy a környezetvédelem területén jelen lévő költségvetési és uniós pénzek iránt fokozott érdeklődés tapasztalható bizonyos üzleti körök részéről – tette hozzá Jávor, aki szerint például a vízügyek a Pintér Sándor vezette Belügyminisztériumhoz, a hulladékgazdálkodás területe pedig a Nyerges Zsolt érdekeltségi körébe tartozó Fejlesztési Minisztériumhoz kerül majd.

Napelem-mutyi

A Nemzeti Fejlesztési Ügynökség (NFÜ) mintegy 3 milliárd forintot osztott szét naperőművek telepítésére olyan cégek között, amelyeket nemrégiben alapítottak, ráadásul néhányuk az NFÜ nemrégiben lemondott vezetőjéhez, Petykó Zoltánhoz is köthető.

Napfaktor Kft., Forrás Klasztermenedzser Kft., MPV Consulting Kft., Solar Building Hungary Kft., Magyar Naperőmű Kft. … és így tovább. Ezek cégek  az atlatszo.hu tényfeltárása szerint tavaly szinte nem is léteztek, és eredménytelenségük okán észrevétlenek voltak a hazai gazdaság számára. Ennek ellenére a júliusban kiosztott mintegy 3 milliárd forintos keretösszegű, napenergia-termelésre kiírt NFÜ-pályázaton mégis érdemesek találtattak 150-250 millió forintnyi támogatásra.

A mai magyar viszonyokat ismerve, már az sem meglepő, hogy a nagy nyertesek között felfedezhető az NFÜ éléről épp csak néhány hónapja távozó Petykó Zoltán nyoma: egykori üzlettársának Seregi Jánosnak több érdekelségét is felkutatták, ahogyan az is kiderült, hogy olyan nyertes is van, akinek a tulajdonosai közt korábbi NFÜ-s jogi képviseletet ellátó, és korábban éppen egy KEOP-os pályázat átvilágítását végző ügyvédi iroda található. És persze van szál Simicskához is.

Az NFÜ bejelentette, hogy Lázár János a nemzeti fejlesztési kormánybiztos jogkörében eljárva felfüggesztette a döntést, az Index pedig arról írt, hogy az államtitkár által vezetett Nemzeti Fejlesztési Kormánybiztosság (NFK) óvodák, iskolák energetikai felújítására csoportosítja át a korrupciógyanús tenderen kiosztott 3 milliárd forint uniós forrást.

 

Forrás: hvg, hir24, hirado.hu, ATV, atlatszo.hu

 1384363_10151865590618349_1099193767_n