Nyáron háromszor hasznosabb a hőszigetelés

Kevés ingatlantulajdonos tudja, hogy otthona hőmérsékletének 1 fokkal való csökkentése háromszor több energiát emészt fel, mint 1 fokkal való felfűtése. Tájékozatlanságunknak természetesen megfizetjük az árát! Egy átlagos teljesítményű klímaberendezés ugyanis havonta kb. 250 kWh-val növeli meg az áramfogyasztást, ami pedig mintegy 8-10 ezer forinttal terheli meg villanyszámlánkat.

Szakértők számítása szerint, ha egy lakástulajdonos a klímaberendezés helyett akár csak közepes minőségű árnyékoló eszközökkel és 5-10 cm vastag homlokzati szigetelés alkalmazásával védekezik a meleg ellen, ingatlanának legalább a déli homlokzatán, akkor befektetése gyakorlatilag már az első, de legkésőbb a második nyáron megtérül, onnan kezdve pedig nemcsak hőérzete, de kiadásai is csökkennek. Különösen igaz ez a panellakások esetében, amelyek a nyílászárók méretéhez képest nagy falfelülettel rendelkeznek. Mivel könnyen elnyelik a hőt, a nagy és vastag betonfalak nyáron szinte szaunává teszik a lakást és pokollá a benne lakók életét. E két nem kívánt állapot ellen pedig a homlokzat szigetelésével védekezhet a leghatékonyabban a lakóközösség.

A Magyarországra is jellemző kontinentális éghajlat alapvető tulajdonsága a nagy téli hideg és az ugyancsak nagy nyári meleg, ezért mindkét időszakban igencsak pénztárcánk mélyére kell nyúlnunk, hogy télen a fűtés miatt megemelkedett gázszámlát, nyáron pedig a légkondi miatt az egekbe szökött villanyszámlát kifizessük. „Pedig mindkét problémára van megoldás! Mindkét hőmérsékleti tényező ellen eredményes védekezési eszköz a házak, lakások homlokzati szigetelése. Egy legalább 10 cm vastag szigetelés révén télen 35-40%, de akár 60-65%-os megtakarítás is elérhető a falak állapotától függően, miközben nyáron, megfelelő árnyékoló-eszközök alkalmazása mellett, a szigetelés akár 5-7 fokkal is csökkentheti a lakások belső hőmérsékletét.

A légkondicionáló-berendezések fokozott térnyerése az elektromosáram-felhasználás növekedésének egyik jelentősebb tényezője. Köszönhetően az elmúlt évtized kiemelkedően meleg nyarainak, a klímaberendezések száma az Európai Unióban oly annyira megugrott, hogy e berendezések áramfogyasztása mintegy 7-10 TWh, ami közel annyi, mint hazánk teljes, éves háztartási elektromosenergia-szükséglete! A légkondicionáló berendezések használata modern világunk rossz válasza a globális klímaváltozás és felmelegedés problémájára. A klímaberendezések áramfogyasztásával ugyanis, ördögi körbe kerülve, tovább erősítjük azokat a nem kívánt folyamatokat, melyek magát az éghajlatváltozását eredményezik, ennek következményeként pedig a klímaberendezések használatát szükségessé teszik. A bezáruló körből csak szemléletváltozással és energiahatékonyságunk javításával nyerhetünk kiutat. A szigetelés nyáron megakadályozza a hő tetőn és födémen valamint falakon keresztüli behatolását. Ennek alkalmazásával pedig hatásosabban idézzük vissza a hűvös parasztházak szigetelési technikáját, mint elektromos áramfogyasztókkal – nem csupán egészségünk, de környezetünk és pénztárcánkat is kímélve.

Egy “hungarocell-ház” tulajdonosának tapasztalata:
“Csak miheztartás végett: szigeteléssel vagy anélkül, egy ház nyári túlmelegedését a nyílászárók KÜLSŐ árnyékolása és az épület TÖMEGE tudja a leghatékonyabban meggátolni. Én egy könnyűszerkezetes házban élek (ma már nem építtetnék ilyet, mintha állandóan tetőtérben lennék), a falazat U értéke jó (0,21 W/m2K), viszont két, kánikulai nap után a belső hőmérséklet nyílászárók nyitása nélkül is eléri a 28°C-ot. És ezen az sem változtat, ha vastagságában méterszámra rakom a hőszigetelést a homlokzatra, legyen az KNAUF vagy bármilyen más. Viszont nemrégen voltam egy keresztelőn, ahol szabályszerűen fáztam a templomban (a belső hőmérséklet nagyjából 20°C körül alakult.) Mindezt júliusban, több heti meleg időjárás után. Tehát lehet szigetelni, meg okosakat írni ennek a kedvező hatásáról, de azért legyünk vele tisztában, hogy a meleg ellen két orvosság van: árnyékolás és tömeg! Ha nem sikerült “jóra” megépíteni a házat, akkor marad az aktív elemek használata: éjszakai forszírozott átszellőztetés, felülethűtési rendszerek használata és legvégső esetben kompresszoros léghűtő berendezés.”
Forrás: Zöldtech