Már a bőrünkön érezzük a globális felmelegedés hatásait. 

2014 volt a legmelegebb év 1880 óta, a kutatók szerint a globális felmelegedés folytatódik.

A Meteorológiai Világszervezet (WMO) adatai szerint is 2014 volt az eddigi legmelegebb év: a globális átlaghőmérséklet 14,57 Celsius-fok volt, 0,57 fokkal magasabb, mint az 1969-1990 közötti hivatkozási időszak átlaghőmérséklete.

Az általános tendencia sokkal fontosabb, mint az egyes évek rangsora. Azzal számolunk, hogy a globális felmelegedés folytatódik a légkörben lévő üvegházhatású gázok szintjének emelkedése és az óceánok vizének melegedése miatt.

A 15 legmelegebb évből 14 ebben az évszázadban volt.

Nyáron rendszeresek a károkat okozó viharok, évről-évre árvizek ellen kell védekezni. tél elején az ónos eső egész erdőket döntött ki, karácsony előtt néhány nappal pedig nyárias zivatarok csaptak le az országban több helyen.

Tény, hogy a épületeink, építkezéseink környezetterhelése dobogós helyen szerepel és az üvegházhatású gázok vészjósló árnyéka miatt is vádlottak padján a helye!

Valamit tenni kell!

Európában az éves bruttó energiafelhasználás 40 százaléka az épületekhez köthető és ezzel arányos a szennyezőanyag kibocsátás is [EPBD].

Egyik probléma forrás ami szemléletváltásra vár az építkezési szokásaink, illetve annak környezetterhelése, majd a lakóházak életciklusa alatt felhasznált energia, és kibocsátott káros-anyag mennyisége. Kimondhatjuk a jelenlegi trend fenntarthatatlan.

Miért ne lehetne egy olyan házban élni, melyet egy hajszárítóval fel lehet fűteni, miért nem gondolkodunk hosszabb távra, és miért kell elfogadni az ipari lobbi egészségtelen kínálatát ezekre a problémákra?

A ma meghozott építészeti döntések akár évszázadokig kihathatnak a gazdaságra, a társadalomra, a városképre, de a világ energiagazdálkodására és a környezetre is.

Bármilyen furcsán is hangzik, létezik olyan megoldás, amely nem, hogy karbon semleges, de csodálatos módon egyenesen KARBON NEGATÍV.

Titokzatos fotoszintézis, avagy a természet már rég egyensúlyban volt…

Carbon-Negative1A kender növénynek, nem nagy titok, a növekedéséhez széndioxidra(CO2) van szüksége, mégpedig igen nagy mennyiségben. Ezen mennyiséget nem juttatjuk vissza a környezetbe, beépítjük évtizedekre, illetve a jó szigetelőképessége miatt később sincs az így megépített épületeknek oly nagy energiaéhsége.  Közel passzív minősítés elérhető kb. 40 cm kenderbeton falvastagsággal. Egy elképzelt szebb világban a kémény a háztetőn, már csak a történelmi fotókon látható.

A felhasznált mész-hidrátnak is kedvezőbbek a környezetterhelési mutatói mint például a cementnek, illetve a logisztikai terhek is csökkenthetők a szállítás minimalizálásával, hiszen a kender szinte mindenütt megterem.

Utoljára az is megemlítendő, hogy a beépített meszes kender keverék egy kémiai reakciónak köszönhetően(karbonizáció) szinte életciklusa végéig CO2-t köt le a környezetből.

És még nem beszéltünk a jövőbeni épületek bontása során keletkezett hulladékokról, szemben ezzel a kenderbeton újrafelhasználható, vagy komposztálható…

Illetve azt sem árt elfelejteni, hogy mindeddig a növény széleskörű felhasználásának csupán egy kisebb szeletét érintettük a pozdorja részről, ott van még az igen hasznos rost és olajban gazdag mag is!

Egy jó példa a bio üzemanyagra: