Az építési meszek vízzel összekeverve olyan pépet képeznek, amelyek növelik a habarcsok bedolgozhatóságát (a képlékenység és a besüllyedés értékét) és vízmegtartó képességét. A hidrátvegyületeknek a levegő szén-dioxid-tartalmának hatására végbemenő karbonátosodása növeli az építési meszet tartalmazó habarcsok szilárdságát és tartósságát. A mészhabarcsokban a kalcium-karbonáttá való visszakristályosodás megy végbe (ezt a tulajdonságot “karbonátosodásnak” nevezik).
Levegőn szilárduló meszek: főleg kalcium-oxidot vagy -hidroxidot tartalmazó meszek, amelyek a levegő szén-dioxid tartalmának hatására lassan szilárdulnak. Víz alatt általában nem szilárdulnak, mivel nem hidraulikus tulajdonságúak. Ezek lehetnek oltatlan meszek vagy hidratált meszek, ezek alapjaiban nem jók a kenderbetonhoz, bár folynak a kísérletek különböző puccolánok hozzáadásával történő alkalmassá tételére.
Hidratált meszek
(S): levegőn szilárduló, kalciumos vagy dolomitos meszek, amelyek az oltatlan meszek ellenőrzött oltása során keletkeznek. Előállítják száraz por alakban vagy oltva, illetve iszap formájában (mésztej, mészhidrát).
Természetes hidraulikus meszek (NHL)
Természetes hidraulikus meszek: olyan meszek, amelyeket több-kevesebb agyagot vagy szilikátokat tartalmazó mészkőből égetnek, majd oltás utáni őrléssel vagy anélkül por alakban állítanak elő. Az NHL meszek víz alatt is megkötnek és szilárdulnak. A légkör szén-dioxidja hozzájárul a szilárdulási folyamathoz. Ez az ami tökéletes a kenderbeton számára.
Természetes hidraulikus meszek kiegészítő anyaggal (Z):
NHL meszekből megfelelő puccolános vagy hidraulikus anyag legfeljebb 20 tömegszázalékban való hozzáadásával készített különleges termék, amelyet Z betűjellel kell ellátni.
Hidraulikus meszek (HL):
Főleg kalcium-hidroxidot, kalcium-szilikátokat és kalcium-aluminátokat tartalmazó, megfelelő anyagok összekeverésével előállított mész. Víz alatt megkötnek és szilárdulnak. A kötési folyamathoz a levegő szén-dioxid-tartalma is hozzájárul.
példa:
A puccolános kiegészítőanyagot tartalmazó természetes hidraulikus mész 3,5 jelölése
EN 459-1 NHL 3,5-Z
A természetes eredetű gyengén hidraulikus kötőanyagokat az emberiség a római korból ismeri. Általában falazó- és vakolóhabarcsok kötőanyagaként alkalmazhatók. A természetes eredetű gyengén hidraulikus kötőanyagok a mész és a cement között képeznek átmenetet. Levegőn és víz alatt is szilárdulnak. (Vannak mesterséges eredetű gyengén hidraulikus kötőanyagok is, például a kohósalak, a pernye, a szilikapor .)
Megjegyzés: A megnevezésekben nem mindig szerepeltetik a „gyengén” jelzőt. Hidraulikus mész
A hidraulikus mész átmenetet képez az égetett mész és a románcement között. A hidraulikus meszet 8-10 tömeg% agyagtartalmú márgás mészkőből vagy 10-20 tömeg% agyagtartalmú mészmárgából zsugorodási hőmérséklet alatt, kb. 900 °C hőmérsékleten égetik. Az égetés során vízmentes kalcium-szilikát és kalcium-aluminát vegyületek is keletkeznek, és ezek teszik a terméket gyengébb vagy erősebb mértékben hidraulikussá. A hidraulikus mész vízzel oltódik, az oltódás azonban lassú. Szilárdulásához a levegő szén-dioxidja is hozzájárul.
A mesterséges hidraulikus mész újkori feltalálása Louis Vicat (1786-1861) nevéhez fűződik, aki azt – az általa újra feltalált összetételű románcementtel együtt először alkalmazta Dordogne folyó feletti “Pont Angoulęme” nevű híd felépítése (1812 – 1824) során
1840-ig a hidraulikus mész volt a hazai építkezések egyik legfontosabb kötőanyaga. Hazai termék volt például a beocsini (egykori Szerém vármegye) természetes hidraulikus mész, import termék volt többek között a kufsteini, sagorei természetes hidraulikus mész, ill. oltott mészpor. Hazánk mai területén tudomásunk szerint hidraulikus mész előállítására alkalmas természetes nyersanyag nincs.
A természetes és mesterséges hidraulikus mész tulajdonságait az MSZ EN 459-1:2002 szabvány tárgyalja, amely az MSZ 108-1:1992 termékszabványt váltotta fel. Az MSZ EN 459-1:2002 szerinti gyengén hidraulikus kötőanyagok, ill. építési meszek vizsgálatát az MSZ EN 459-2:2002 szabvány szerint kell végezni
Románcement (románmész)
A románcementet 20 tömeg%-nál nagyobb agyagtartalmú márgából zsugorodást el nem érő hőmérsékleten (kb. 900 °C) égették. Porrá őrölve és vízzel keverve gyorsan köt és víz alatt is szilárdult. Smeaton, J. angol mérnök volt az első, aki 1756-ban tapasztalta, hogy az agyagot és homokot tartalmazó mészkövek égetés után vízben megkeményedő meszet adnak; de csak Parkernek sikerült 1796-ban ilyen meszet nagyobb mennyiségben gyártani, melyet római cementnek vagy románcementnek nevezett.
Mivel csak gépíró vagyok, számomra ebből nem derül ki, hogy a vert falú házak aláfalazásához jó-e a kenderbeton, hogy elbírná-e a rá nehezedő súlyt, ezt Önök, szakemberek dönthetik el. Nekem csak az az ötletem támadt, hogy ha már aláfalazásra szántam el magam, hát muszály-e a nehéz betontörmelékkel kínlódnom, vagy lehetséges-e befújással is boldogulni, hogy ez a kenderbeton bírja-e a vert fal és a tető súlyát?
Ha ez az anyag víz alatt is megköt, akkor pincék szigetelésére is alkalmas, szerintem. Már régebben gondolkodtam, hogy amolyan bányatechnológiai módszerrel, döngöléssel, hogyan lehetne a talajvíztől mentesíteni földbe ásott kamrákat, vermeket, netán üvegszerű anyaggal kiönteni a vízveszély ellen – akkor még nem ismertem a kenderbetont, amely vízzáróként is működik. Mivel próbálkozom a biokerttel is, meg a régi vermek felélesztésével is – könnyítve a villanyszámlámon – hiszen régen, anyukám szerint vermek voltak, melyekben szalma között volt a Tisza jege, ez volt a hűtőszekrényük, ezzel a kenderbetonos bevonattal nagyszerűen lehet vermeket föld alá építeni, hogy hűtőszekrény gyanánt működjenek – könnyítve a villanyszámlán. Sok szerencsét működésükhöz. Tisztelettel: Lantos Éva, Mindszent, Szántó K. J. u. 64.
Mindszent, 2017.03.24.