Az  építési  meszek  vízzel  összekeverve  olyan  pépet  képeznek, amelyek növelik a habarcsok bedolgozhatóságát (a képlékenység és a    besüllyedés    értékét)    és    vízmegtartó    képességét.    A hidrátvegyületeknek  a  levegő  szén-dioxid-tartalmának  hatására végbemenő  karbonátosodása  növeli  az  építési  meszet  tartalmazó habarcsok  szilárdságát  és  tartósságát.  A  mészhabarcsokban  a kalcium-karbonáttá  való  visszakristályosodás  megy  végbe  (ezt  a tulajdonságot “karbonátosodásnak” nevezik).

Levegőn  szilárduló  meszek:  főleg  kalcium-oxidot  vagy -hidroxidot  tartalmazó  meszek,  amelyek  a  levegő  szén-dioxid tartalmának hatására lassan szilárdulnak. Víz alatt általában nem szilárdulnak, mivel nem hidraulikus tulajdonságúak. Ezek lehetnek oltatlan meszek vagy hidratált meszek, ezek alapjaiban nem jók a kenderbetonhoz, bár folynak a kísérletek különböző puccolánok hozzáadásával történő alkalmassá tételére.

Hidratált  meszek

(S):  levegőn  szilárduló,  kalciumos  vagy dolomitos meszek, amelyek az oltatlan meszek ellenőrzött oltása során keletkeznek. Előállítják száraz por alakban vagy oltva, illetve iszap formájában (mésztej, mészhidrát).

Természetes hidraulikus meszek (NHL)

Természetes   hidraulikus   meszek:   olyan   meszek, amelyeket  több-kevesebb  agyagot  vagy  szilikátokat  tartalmazó mészkőből  égetnek,  majd  oltás  utáni  őrléssel  vagy  anélkül  por alakban állítanak elő. Az NHL meszek víz alatt is megkötnek és szilárdulnak.  A  légkör  szén-dioxidja  hozzájárul  a  szilárdulási folyamathoz. Ez az ami tökéletes a kenderbeton számára.

Természetes hidraulikus meszek kiegészítő anyaggal (Z):

NHL  meszekből  megfelelő  puccolános  vagy hidraulikus    anyag    legfeljebb 20 tömegszázalékban való hozzáadásával készített különleges termék, amelyet Z betűjellel kell ellátni.

Hidraulikus   meszek (HL):

Főleg   kalcium-hidroxidot, kalcium-szilikátokat és kalcium-aluminátokat tartalmazó, megfelelő anyagok összekeverésével előállított mész. Víz alatt megkötnek és szilárdulnak. A kötési folyamathoz a levegő szén-dioxid-tartalma is hozzájárul.

meszek

példa:

A puccolános kiegészítőanyagot tartalmazó természetes hidraulikus mész 3,5 jelölése

EN 459-1 NHL 3,5-Z

A természetes eredetű gyengén hidraulikus kötőanyagokat az emberiség a római korból ismeri. Általában falazó- és vakolóhabarcsok kötőanyagaként alkalmazhatók. A természetes eredetű  gyengén  hidraulikus  kötőanyagok  a  mész  és  a  cement között  képeznek átmenetet.  Levegőn  és  víz  alatt  is  szilárdulnak.            (Vannak  mesterséges  eredetű  gyengén hidraulikus kötőanyagok is, például a kohósalak, a pernye, a szilikapor .)

Megjegyzés: A megnevezésekben nem mindig szerepeltetik a „gyengén” jelzőt. Hidraulikus mész

A  hidraulikus  mész  átmenetet  képez  az  égetett  mész  és  a  románcement  között. A hidraulikus meszet 8-10 tömeg% agyagtartalmú márgás mészkőből vagy 10-20 tömeg% agyagtartalmú mészmárgából zsugorodási hőmérséklet alatt, kb. 900 °C hőmérsékleten égetik. Az égetés során vízmentes kalcium-szilikát és kalcium-aluminát vegyületek is keletkeznek, és ezek teszik a terméket gyengébb vagy erősebb mértékben hidraulikussá. A hidraulikus mész vízzel oltódik, az oltódás azonban lassú. Szilárdulásához a levegő szén-dioxidja is hozzájárul.

A  mesterséges  hidraulikus  mész  újkori  feltalálása  Louis  Vicat     (1786-1861)  nevéhez fűződik,  aki  azt   –  az  általa  újra  feltalált  összetételű  románcementtel  együtt először alkalmazta Dordogne folyó feletti “Pont Angoulęme” nevű híd felépítése (1812 – 1824) során

1840-ig a hidraulikus mész volt a hazai építkezések egyik legfontosabb kötőanyaga. Hazai termék volt például a beocsini (egykori Szerém vármegye) természetes hidraulikus mész, import termék volt többek között a kufsteini, sagorei természetes hidraulikus mész, ill. oltott mészpor. Hazánk mai területén tudomásunk szerint hidraulikus mész előállítására alkalmas természetes nyersanyag nincs.

A természetes és mesterséges hidraulikus mész tulajdonságait az MSZ EN 459-1:2002 szabvány tárgyalja, amely az MSZ 108-1:1992 termékszabványt váltotta fel. Az MSZ EN 459-1:2002  szerinti gyengén  hidraulikus  kötőanyagok,  ill.  építési  meszek  vizsgálatát  az MSZ EN 459-2:2002 szabvány szerint kell végezni

Románcement (románmész)

A románcementet 20 tömeg%-nál nagyobb agyagtartalmú márgából zsugorodást el nem érő hőmérsékleten (kb. 900 °C) égették. Porrá őrölve és vízzel keverve gyorsan köt és víz alatt is szilárdult. Smeaton, J. angol mérnök volt az első, aki 1756-ban tapasztalta, hogy az agyagot és homokot tartalmazó mészkövek égetés után vízben megkeményedő meszet adnak; de csak Parkernek sikerült 1796-ban ilyen meszet nagyobb mennyiségben gyártani, melyet római cementnek vagy románcementnek nevezett.