A mészhidrátnak az alapanyaga maga a mészkő vagy kalcium-karbonát – CaCO₃), amely igen nagy mennyiségben található bolygónkon. Ebből a mészkőből különböző eljárások révén nyerhető mészhidrát. A mészkő keletkezésével kapcsolatban érdekes tény, hogy a valaha élt mészvázú élőlények maradványainak üledékes eredménye. Mésznek hívunk minden olyan ásványi anyagot, aminek legalább 90%-át kalcium-karbonát alkotja. A színét elsősorban a benne található anyagi összetétele határozza meg, amely lehet fehér, sárga, barna, vörös, szürke vagy feketés.

Az ókori habarcs

Egyiptomban már i. e. 3000-ben, a piramishoz szalmával kevert sarat, gipsz-, ill. mészhabarcsot használtak a téglák összekötéséhez. Ugyanekkor Kínában már a Nagy Fal építésékor cementszerű anyagot használtak. A görögöknél i. e. 800-ban Krétán és Cipruson olyan mészből kevert habarcs volt elterjedve, ami keményebb volt, mint később a rómaiak Pozzolanai cementnek nevezett összetört tégla, mész, téglapor, vagy vulkáni hamu „rózsaszín homok” összetételű habarcsa. Ezt a habarcsot azért használhatták kötőanyagnak a rómaiak laikusként is, mert a Vezúv melletti bányából származó vulkáni hamu alumínium, és szilícium ásványokat tartalmazott, ugyanúgy, mint a mai mesterségesen előállított cementpor is. Rómaiak ezt a habarcsot használtak még az utak mellett többek között a fürdők, a Bazilika, a Colosseum, a Pantheon és a római vízvezetékek építésére is. 27-ben Vitruvius építészeti könyvében a habarcs tulajdonságait tárgyalja. (1414-ben találták meg a “De architectura libri decem” című könyvet egy svájci kolostorban.)

A mészhidrát gyártása

A mészkövet bányászás és őrlés után kiégetik. Az égetésre azért van szükség, hogy a kalcium-karbonátból égetés útján – amit fehérizzásnak is hívunk – a széndioxidot eltávolítsák. Az így kapott termék a kalciumoxid (CaO, ismertebb nevén: égetett mész), amelyhez víz hozzáadásával alakul ki az oltott mész, amely lehet porrá oltott fehér mész [Ca(OH)₂], más néven mészhidrát), vagy nagyobb mennyiségű víz hozzáadásával, oltott mészpép.

Mészhidrát fogalommeghatározás, megjelenése

A mészhidrát olyan égetett mész, amelyet további felhasználás céljából oltanak. Megjelenése: Fehér-sárgás színű, vegyjele: Ca(OH)₂. Vízzel reagens anyag, ezért legyünk nagyon elővigyázatosak vele munka közben!

Felhasználása, felhasználási területe

Felhasználása: A mészhidrát olyan oltott mész, amely körülbelül 32 m/m% vízzel oltott állapotban van. Napjaink egyik kedvenc alapanyaga az építőiparban, ugyanis kiváló társa az előrekevert zsákos építőanyagoknak, mint például a vakolat, vagy a falazó habarcs. Ennek a terméknek köszönhetően sikerült forradalmasítani a korábbi építőipart, és megalkotni a “készre-kevert”, vagy “előkevert” építőanyagot, amely gyors, homogén, és ezáltal egyenletes minőségű. Ennek következtében – többek között – elkerülhetővé válik, hogy “kövér” legyen a vakolat. (Kövérnek mondják a vakolatot, ha az Felhasználási területe: Elsõsorban az építõipar, szennyvíztisztítás, gumigyártás, ipari vízlágyítás, ipari semlegesítés, környezetvédelem.

Kémiai megközelítés

A mészkő égetésekor közel 50% széndioxid (CO₂) és 50% kalciumoxid (CaO) keletkezik. CaCO₃ + égetés → CaO + CO₂ Égetési hőmérsékle:900-1000°C Ha az égetett mészhez vizet adagolunk, akkor indítjuk be az oltódás folyamatát. CaO + H₂O → Ca(OH)₂Ca(OH)2+égetés → Ca0 + H2O égetési hőmérséklet: 600°C

Forrás: Wikipedia

Mészhidrát felhasználási területek

FALAZÓ HABARCSOK

A helyszínen kevert habarcsok egyik kötőanyaga a mészhidrát. Megfelelő arányú használatával elérhető, hogy a habarcsok “zsírosabbak”, könnyen bedolgozhatóak legyenek.

A mészhidrát csomagolásán jól használható receptúrát találhatnak a megfelelő összetételű habarcsok elkészítéséhez.

A mészhidrát kiváló kötőanyag, a habarcsban használatával csökkenthető a felhasznált cement hányada.

És ha miderre “bizonyítékot” szeretne, nézze csak meg a középkorban épült katedrálisokat: ezek kizárólag mész és homok keverékéből készült habarcsba rakva állják a sarat mind a mai napig.

VAKOLÓ HABARCSOK

A mészhidrát a habarcsok repedés átfedő képességét is fokozza, mondhatni megfelelő mészarány esetén “rugalmasabb” anyagot adnak erősen cementes társaiknál. Ennél fogva a zsírosabb anyaggal a munka is könnyebben megy.

A meszes habarcsok a hidrát csekély súlya miatt kiadósabbak, mint amelyek magas cementhányadot tartalmaznak.

	1 m3	1 tonna
Cement	2 tonna	0,5 m3
Hidrát	0,5 tonna	2 m3

A meszes habarcsok a légáteresztő képessége lényegesen nagyobb, mint a cementhabarcsoké. Sok mészpótló adalék éppen ezt a pólusos állagot segítené elérni, azonban mivel ezek az anyagok kötőanyagként nem dolgoznak a habarcsban, a cementhányad növelése ellentétes irányban hat, miközben növeli a habarcs árát.

A mészhidrát a habarcsok repedés átfedő képességét is fokozza, nem csak a felhasználás során, de hosszú távon is.

A HÁZ KÖRÜL:

• festés
• fertőtlenítés
• szagtalanítás
• állattartás
• kerti munkák
• komposztálás
• A háziállatok tartása során fertőtlenítő hatása miatt a bakteriális fertőzések megelőzésére is kiváló.
• Az erősen savas talajok a mész lúgos hatása miatt jól kezelhetőek vele. Bizonyos növényfajták csak az így kezelt talajban termelhetőek.
• Ha a kerti szerszámokat a téli időszakban meg akarja óvni a rozsdásodástól, erre is kiváló szolgálatot tesz a meszes bevonat.
• Ugyancsak fertőtlenítő hatású fák kérgén védőrétegként, és jól védi a gyümölcsfákat a vadon élő rágcsálók kártevéseitől is.
• A növényi hulladékok komposztálódásának időtartamát a hozzákevert hidrát jelentőssen, kb. a felére rövidíti.

Ha a hidrátot egy-két napra beáztatja, az igy kapott, megfelelő sűrűségű mészpép sok téren lehet a segítségére:

• Kivállóan megfelel meszeléshez (ilyenkor nem árt átszűrni és egy-két kanál étolajat adni hozzá.) A mésszel festett falak biztosan kiváló páraáteresztő képességüek lesznek, jól gátolják a falon esetleg megjelenő penészfoltok kialakulását. Vizes falon is használhatóak.
• A ciszternák, vakolt falú víztározó edények rendszeres tisztítása után a legegyszerübb fertőtlenítési mód, ha kimeszelik ezeket. A falán megszáradt mészréteg biztosítja a csíramentességet.
• Ha kis légáteresztő zacskókban hidrátot tesz a hűtőbe, mélyhűtőbe, kamrába, az hatásossan semlegesíti a kellemetlen ételszagokat. (Természetesen gondosan ügyelni kell arra, hogy élelmiszerrel ne érintkezzen, és gyerekek ne férjenek hozzá!)

TALAJSTABILIZÁLÁS

Ha agyagos talajjal bajlódok, tudja, hogy esős időben csúszossá válik, hiába terített rá több alkalommal is zúzott követ, hamarossan elnyeli azt.

Ha az ilyen talajok felső 20-30 cm-es rétegét fellazítják, majd ezt a talajréteget mésszel keverik össze, és az így kialakult keveréket ledöngölik, meglepően erős, szinte beton keménységű kéreg alakul ki.

Erre mér érdemes felhordani a végleges fedő réteget, mert az aktív mésszel stabilizált agyag-talaj hosszú távon is megorzi szilárdságát.

Ez az ötlet sem mai keletű, hiszen jól ismert római kori úthálózat is meszes aljzatra épült, vagy példaként szolgálhat a teljes belga autópálya rendszer, melyet szintén így építették meg a 70-es években.