Csodanövény, a kender

A kender az egyik legősibb ipari növény. A kezdetektől fogva nem táplálkozási céllal, hanem rostjáért termesztették. Hazánk területén közel 9000 éve termesztik a kendert. A magyarok is már a honfoglalás előtt ismerték a növényt és feldolgozásának módját.

A kender vetésterületét a világon 60-70 ezer hektárra becsülik, ennek a fele Kínában található. A második helyen az Európai Unió áll 15-16 ezer hektárral. Franciaországban kb. 12 000 hektáron állítanak elő a kenderrostot főleg a papíripar számára. A magyar kenderipar 1950-es és az 1960-as években élte a fénykorát. 1962-ben 23 000 hektárral a cukorrépa és a napraforgó után a harmadik legnagyobb területen termesztett ipari növény volt. A rostot 9 kendergyár állította elő és azt 4 fonoda és 3 szövőüzem dolgozta fel (Bócsa,1962). Az átlagos kórótermések nem haladtak meg 5-6 tonnát. Ezután vetésterülete csökkenni kezdett. Viszont az új nemesítésű, nagyobb kórótermésű és rosttartalmú fajták termesztésének köszönhetően a kender átlagtermése nőtt. A rendszerváltás idejére a hazai kender vetésterülete 1000 ha alá csökkent, de a hektáros termések elértek 8-9 tonnát. 2007-ben a rostkender termesztés megszűnt.

Elterjedése, élőhelye

Szántók, parlagterületek gyomtársulásainak növénye. Az egész világon elterjedt mind vadon, mind haszonnövényként. Meleg éghajlaton bárhol megterem; az egyes fajtákat az Óvilág különböző részeiről származtatják.

Az eperfák családjába tartozó ipari kender és a marihuána egyaránt Cannabis sativa néven ismeretes, de a két fajtának több száz variációja létezik. Az elmúlt másfél évtizedben harmincegyre bővült azon fejlett országok száma, ahol újraindult a kendertermesztés, így az EU területén is, ahol uniós támogatást lehet kapni rá. Főbb termelő országok: Anglia, Ausztrália, Ausztria, Chile, Franciaország (8000 hektár), Kanada (5440 hektár), Kína, Németország, Oroszország, Olaszország, Spanyolország, Uruguay.

A kender /Cannabis sativa L./ a Cannabinaceae családjába és a Cannibis nemzetségbe tartozik. A Cannibis nemzetség két fajból áll: A Cannabis sativa /L./ Serebr. és Cannibis indica Lam. A két faj közül hazánkban csak a C. sativa egyik alfajának, a termesztett kendrenek van jelentôsége.  A kendernek négy típusa, vagyis földrajzi-, ökológiai alakköre alakult ki: az északi kender, közép-orosz kender, déli vagy mediterrán kender és az ázsiai kender. A hazánkban termesztett tiszta fajták a délikender alakköréhez tartoznak.

 Legalább huszonötezer-féle terméket lehet előállítani a kenderből. A történelem folyamán ágyneműket, hajóvitorlákat, hajóköteleket gyártottak belőle. A gépek kenőanyagát, a festékeket, gyantákat, lakkokat régen kenderolaj és lenmag ötvözetéből készítették. Ősidők óta ugyancsak kenderből készült a papír, vagyis nem kellett fák tömegét kivágni hozzá. Építkezésekhez deszkákat, oszlopokat, táblákat készítenek kenderből. Hosszú rostjai teherbíróbbak, ugyanakkor könyebbek, mint a fáké. A kendertégla önmagában nem elég erős, hogy szerkezeti elemként kiváltsa a betont, ezért mésszel vegyítve szigetelőhuzatként használják. Préselése időigényes és emberi közreműködést igénylő munkafolyamat, az ehhez szükséges berendezések ritkák, bár újabban feltaláltak egy eszközt, ami gépesíti a termelést.

Felhasználása

Fatörmelékből azonban akkora dömping van, hogy sokkal olcsóbb ezt használni papíralapanyagként, de a papíripari multik sem akarnak újfajta berendezésekbe invesztálni. Arra a kérdésre, hogy a kenderpapír drágább-e a faalapúnál, a Living Tree Paper Company válasza: „Igen is, meg nem is.” Drágább, mint az olcsó fapapír, de egy árszinten van az újrahasznosított papírral. Csak éppen a létrejötte nem igényelt fakivágást. Kenderből jelenleg elsősorban papírpénzt és cigarettapapírt állítanak elő, továbbá minőségi papírárut. Az előbb említett gyárban például olyan márkák gyártatnak árcédulákat, levélpapírokat, brosúrákat, amelyek zöld renoméjukat akarják erősíteni.

A ruhaiparból az ’50-es évektől kezdve az olcsóbb mesterséges anyagok szorították ki a kenderrostot. Ritka példa a Star Dog divatcég, amely kenderruhákat árul, a gyártás során keletkező maradékokból pedig a Green Field Paper Co. présel papírt.

Az egészséges táplálkozás reformja, a környezetvédelem igényei és az anyagi motiváció miatt a termesztők és a felhasználók is keresték a kender újabb hasznosítási lehetőségeit. Ezért a kender ma már nem csak rostnövény, hanem univerzális növény. Mivel sok biomasszát termel, ezért energia előállításra is alkalmas. A lombjából desztillációval kozmetikai iparban felhasználható illóolajat vonnak ki. Rostjából és a pozdorjából olyan új termékeket állítanak elő, mint a szigetelő- és a falazó- anyagok, a biokompozitok és a biotextíliák. Az autóipar is felhasználja a kenderrostot az újrahasznosítható belsőburkolatokban. Az építőiparban a rostot szigetelőanyagként használják, és már több éve az úgynevezett ”kendermalterbe” a kenderpozdorját adagolnak. A kenderrost ideális agrotextíliák előállítására. A rostkinyerés mellékterméke, a pozdorja, jó nedvszívó képessége miatt a legjobb alom a világon. A kisháziállatok almozása mellett főleg a versenylovak istállóiban, de a pulykaüzemekben is használják. Egyesek a kenderből előállítható termékek számát 25000-re becsülik. Mindezeken túl a kender fontos szerepet tölt be az egészséges táplálkozásban, hiszen a magban lévő olaj fogyasztható formában tartalmazza az esszenciális γ-linolénsavat. Ez a többszörösen telítetlen zsírsav a növényi világon belül csak négy más fajban található meg, és bizonyított jótékony szerepe van a szívműködés, a hormonális rendellenességek és a bőrbetegségek gyógyításában (Deferne és Pate, 1996). A kendermagolajat nem csak a többszörösen telítetlen zsírsavak, és ezen belül az esszenciális zsírsavak gazdag forrásának tekintik, hanem kiemelik az ideális linol- és linolénsav arányát (3:1) is (Weil, 1993; Wirtshafter, 1995; Deferne és Pate, 1996).

Nyomós érvek a kender mellett:

■ Sűrűbben nő, mint a többi növényfaj, négyszer nagyobb terméshozamot produkál, mint a fa.
■ A fa 10-20 év alatt nő meg, a kender négy hónap után aratásra kész. Ha a kenderrel kiváltjuk a fakitermelés jelentős részét, az erdők megőrzésével hatékonyabban léphetünk fel a klímaváltozás elleni küzdelemben.
■ A FAO szerint optimális körülmények között hektáronként 2 tonna, más forrás szerint 6,6-16,6 tonna száraz rostot ad.
■ 3-4 tonna szárított kenderből 2-3 tonna ipari használatra alkalmas rostot lehet nyerni.
■ Alacsony lignintartalma miatt (ez a sejtfalak közti szerves ragasztóanyag) sokkal kevesebb kemikáliával kell megdolgozni, mint a fát. Nincs szükség a fehérítésére sem klórvegyületekkel, ami az ipari szennyvíz részeként szennyezi a folyókat.
■ A kenderpapír többször hasznosítható újra, mint a faalapú.
■ Ellenáll a kártevőknek, ezért nem igényel növényvédő szert, mint a gyapot, amelynél 10 százalékkal nagyobb a rosthozama, s amelyre az ilyen kemikáliák 50 százalékát permetezik világszerte. Egyes gazdák bizonyos arányban kendert ültetnek, hogy biofarmmá nyilváníttassák birtokukat.
■ A betakarítás végeztével üres termőföldet hagy maga után, míg az agrárnövények testének 42 százaléka hulladékként végzi a talajra hullva.
Számokban
■ A globális kendertermelés 1961-ben 272 ezer tonna volt, 1997-re 69 ezer tonnára csökkent. A legtöbb országban csak a ’90-as évek második felétől kezdték újból engedélyezni a termesztését.
■ A terméshozam országonként eltérő, 3,5-12,5 száraztonna/hektár, Európában 2001-ben 6 tonna volt az átlag.
■ 2003-as adatok szerint az összes kendermag 95 százalékát az EU területén értékesítették takarmányként.
■ Az európai kenderrost 80 százalékából cigarettapapír, szigetelőréteg, autóalkatrész lesz.
■ Holdanként több pénzt lehet vele keresni, mint a szójával (250-300 dollár, illetve 100-200 dollár).

Szára, levelei:

Rostjaiból kötél, magas minőségű papír (pénz, dohány, különleges irodai, stb.), pozdorja bútorgyártáshoz, szigetelőanyag, tégla, valamint szövet, ruha alapanyag készíthető. A nem fonható kenderkócot tömítőanyagként használják például vízvezeték-csatlakozások tömítésére, vagy a kárpitosiparban tömőanyag gyanánt. Pozdorjából cellulózt, papírt és hőszigetelő lapokat gyártanak, valamint hatalmas lehetőségek rejlenek benne építőipari felhasználásra is.

Magja

Önmagában is fogyasztható, kellemes ízű, magas protein, vitamin is olajtartalma miatt mindenkinek ajánlott. megőrölve kenderliszthez jutunk, ami rendkívül egészséges és ugyan úgy használható tészták, sütemények,pizzák készítéséhez mint a hagyományos búzaliszt. Magas proteintartalma miatt táplálékiegészítőként is árusítják. Megfelelő mennyiségű víz hozzáadásával tej helyettesítő laktózmentes „kendertej” készíthető belőle Glutént nem tartalmaz!

Olaja

Magjából hideg préseléssel kiváló minőségű, magas esszenciális zsírsav (omega3-6, GLA) tartalmú étkezési olaj nyerhető. Az elérhető egyetlen forrásként, az emberi szervezet számára optimális 3:1 arányban ami biztosítja a lehető legjobb hasznosítását ezen telítetlen zsírsavaknak. Finomítás után ipari olaj vagy bio üzemanyag készíthető belőle. Egyes vélemények szerint nagyon sok betegséget, köztük a rákot is gyógyíthatja.

A kender mint gyógyszer

A növény több mint 60 kannabinoidot anyagot tartalmaz, füvészkönyvekben gyakran említették, mint „minden bajra enyhülést adó gyógyírt”. Az USA (és más országok) gyógyszertáraiban 1937-ig legálisan lehetett kapni kender kivonatot, mint idegnyugtató szert. Mostanában is zajlik a vita a növény gyógyászati célú alkalmazása körül; a cannabis több orvos véleménye szerint alkalmas (többek között) a sclerosis multiplexes betegek rohamainak enyhítésére, a rákos betegek kemoterápiás kezelése során fellépő táplálkozási nehézségek kezelésére, illetve a glaukómás betegek szemében az intraokuláris nyomás csökkentésében. A cannabis gyógyászati felhasználása mellett érvelő oldal nyomására ma az orvosok az USA tizenkét államában engedélyezik a marihuána orvosi célú alkalmazását.

Tovább...

A magyarországi kendernemesítés napjainkban/Agromag Kft

Annak tudatában, hogy nálunk vannak a világ legjobb rostkender fajtái és annak reményében, hogy ezekre pár éven belül szükség lesz, még folytatják egy ideig a nemesítési tevékenységet.

Tovább...

A kender termesztése (162/2003. (X. 16.) Korm. rendelet)

3. § (1) Szabadföldön, valamint fedett termesztő berendezésben kizárólag alacsony THC tartalmú kender termeszthető.

(2)7 Kender vetéséhez kizárólag fémzárolt vetőmag használható fel. A termesztőnek a vetőmaggal kapcsolatos bizonylatokat és számlákat legalább a tenyészidőszak végéig meg kell őriznie.

Képek

Egy kis történelem

 

“Érdemes aszerint élni, amiben hiszel, mert különben előbb-utóbb abban fogsz hinni, ahogy élsz.”
Kovács ÁKOS, zeneszerző, költő, énekes
“Majd ha az ember kivágja az utolsó fát, megmérgezi az utolsó folyó vizét, kifogja az utolsó halat is, akkor rádöbben, hogy a pénzt nem lehet megenni…”
Régi magyar közmondás,
“A jövő nem fogja jóvátenni, amit te a jelenben elmulasztasz!   Az ember nem csak azért felelős, amit tesz, hanem azért is, amit nem tesz meg.”
Albert Schweitze; Prótagorasz,
“Utasok nincsenek a Föld nevű űrhajón – mindannyian a legénységhez tartozunk.”
Marshall McLuhan,