Üdvözöljük az oldalon!
Célunk az ipari kenderrel kapcsolatos ismeretek megosztása, és a kenderbeton technika megismertetése.

Az elmúlt években folyamatosan nő az érdeklődés a környezetbarát építőanyagok iránt. Noha Magyarországon jelenleg még kevés passzívház épül, az EU épületek energiahatékonyságáról szóló irányelve szerint 2020-tól már csak közel nulla károsanyag-kibocsátású, vagyis passzívházakat lehet majd építeni. Ennek leginkább ott lehet szerepe, hogy a lakásállomány több mint 60 százalékát kitevő családi házak többségét még mindig a ’70-es, ’80-as években épült sátortetős épületeket teszik ki, és ezek hőszigetelését akár hazai kenderből, itthon gyártott szigetelő anyagok felhasználásával is meg lehetne oldani.

A kenderbetonból könnyen és gyorsan lehet építkezni, ráadásul kiemelkedő hőszigetelő tulajdonsággal bír, hisz ez utóbbi tulajdonsága még a hagyományos üveg- és kőzetgyapot hőszigeteléseken is túltesz. Mivel a kenderrostból készülő hőszigetelő anyagok jelentősen kisebb energia-befektetéssel készülnek, az építkezések környezeti terhelését is jelentősen mérsékli. A kender építőanyagként a legkorszerűbb bio-passzívházak építéséhez, de a régi épületek hőszigeteléséhez is használható.

A kender növény, mely egykoron oly fontos volt, és Magyarország kiemelkedő termelőnek számított világszinten, olcsó, környezetbarát, hatékony építőanyagot biztosíthat. A kendert könnyű termeszteni, igénytelen a talaj minőségére és négy hónapon belül le is lehet aratni a termést. Ezen több ezer évig fontos ipari növényt a 90-es évek elején fedezték fel újra külföldi lelkes hívei. Gyorsan növő növény (a bambusz után a második leggyorsabban), mely nem igényel vegyszeres kezelést, illetve könnyen és gazdaságosan termeszthető. Egyetlen hektár ipari kender elegendő egy átlagos családi ház felépítésére. Rostjait mésszel és vízzel kötik egymáshoz és zsalutéglákká alakítják. Ez könnyen formázható, nem szükséges maltert használni hozzá, és ellenáll a nyirkosságnak is, ezért nem szükséges komoly alapozást végezni, csupán ugyanebből az anyagból készült lemezekkel burkolni a padozatot. Akár 800-1000 millió forintos beruházás is érkezhet a korábban hagyományosan kendertermesztésből élő kistérségekbe, ha az építőipar újra felfedezi” az ipari növényt. 2020-ra, amikor az unióban már csak passzív házak épülhetnek, a külföldön egyre népszerűbb kenderbeton és kenderből készült szigetelő anyagok itthon is slágerré válhatnának.

Tapasztalatok szerint a ház meleg, száraz és kényelmes, és egyfajta rusztikus atmoszférát kölcsönöz az életnek. Maguk az építészek is meglepődtek a ház akusztikai jellemzőin, ugyanis azokat “nyugtató” hatásúnak találták, a kendertéglák sűrűsége alacsonyabb, a levegőt jobban áteresztik.

Kender ház előnyei:

  • gyors, könnyű építés (akár saját kivitelezésben)
  • fal és szigetelés egyben, költséghatékony
  • magában könnyen vakolható
  • tetszőleges falvastagság építhető
  • kiemelkedő hőszigetelő tulajdonságok, mindamellett, hogy jó hőtároló képességei is bizonyítottak
  • építkezések környezetre gyakorolt hatása csökken, sőt az egyetlen forma mely pozitív irányba billentheti a mérleget, hiszen a növény CO2-t köt meg és oxigént termel a növekedése folyamán
  • hazai kender, hazai megújuló alapanyag, több új munkahely
  • meglévő házak szigetelésére is alkalmas
  • ősi építőanyagok újra felfedezése, kender és mész
  • egyetlen tonna kender 2 tonna széndioxidot abszorbeál, és mindezt tartósan
  • kellemes akusztikai és zajszigetelési tulajdonságok
  • tökéletes páraháztartás, szellőzés
  • allergiamentes és nincs egészségre káros hatása
  • ellenáll a tűznek, kártevőknek
  • visszaforgatható teljes egészében, ujra építésnél a habarcsba törve, vagy egyszerűen komposztanyagként…

 

Ha érdekli a téma és szeretne továbbra is hasznos információkkal gazdagodni, kövessen a Facebookon, olvasson a fórumon vagy írjon nekünk.

Facebook Fórum Kapcsolat

A kender fás része

+

Mészhidrát

=

Fal

Kender

Carbon-Negative1-150x150

Legutóbbi bejegyzések

  • Műtrágyázás hatása a kenderre

Műtrágyázás hatása a kenderre

Bevezetés és irodalmi áttekintés
A jövő fontos nyersanyagbázisává válhatnak a megújuló bio-nyersanyagok, melyek alapul szolgálhatnak […]