A kender és mész csodálatos házassága, technikai részletek

Organikus páraháztartás? Megkövesedés? Szigetel, hiszen könnyű, porózus, de jó hőtároló aktív tömegnek is? Hogy is van ez? Lássuk…

 

Kenderbeton páratartalom szabályzó tulajdonságai:

Hogy teljesít a kenderfal magas páratartalomnál? A kenderbeton 100%-ban természetes hőszigetelő rendszer. Nem ajánlott azoknak, kik műanyag dobozban, befőttesüvegben szeretnek párolódni az idejük nagy részében.

Akár trópusi éghajlaton, magas páratartalom mellett is megállja a helyét, mindamellett, hogy 50-70%-os energiamegtakarítás érhető el vele. A porózus kender falazatnak van egy figyelemreméltó tulajdonsága, az organikus önszabályzó és természetes páraháztartás. Köszönheti annak, hogy a kender növény belső része a fás szárú növényekhez hasonlóan, kapilláris szerkezetű, amely nem ejti csapdába a levegő nedvességtartalmát, hanem higroszkópos tulajdonsága miatt abszorbeálja azt.

Még ha a páratartalom magas is kint, vagy belül az épületben a természetes párakiegyenlítődés megindul a szerkezetén keresztül a levegővel együtt, de nem halmozódik fel  a felületén. Nincs páralecsapódás, mely az átkos penészgomba megjelenésével egyenlő.

Ezen páratranszfernek köszönhetően egyes vélemények szerint, tartós melegben nyáron még önmagát is hűti némileg a fal. Jól teljesít állandó magas hő és nedvesség esetén is, és nincs szükség külön rekuperátorra, ez nem az a történet amikor lémentesen elzárjuk magunkat a természettől. Természetes folyamatos szellőzés minimális hőveszteséggel, miért ne?

Kövesedés?

Ezek a parányi csőszerű szerkezetek, amelyek mikroszkopikus nagyításban jól látszanak segítik a mész kötését is, teljesen átjárva az egész struktúrát. A mész kötőanyag teljesen bevonja ezt, megakadályozván a későbbi növényi rothadást, majd az idő múlásával teljesen megszilárdul és mintegy megkövesedik az egész.

Megkövesedett erdő és farészletek nagy számú példáit ismerjük több száz millió éves időintervallumban. A geológiában megkövesedés vagy petrifikáció az a folyamat, amelyben szerves anyag átalakul kövületté, az eredeti anyaggá. A töltet a pórusterekben az ásványi anyagok összessége.

 

A ház vázszerkezete:

A ház váz- és tartószerkezetének ajánlott szintén természetes anyagot a fát választani, ugyan elkészíthető öntött vasbetonból, acélból is, de például az acél reakcióba lép a mésszel és rozsdásodásnak indulhat. A fával aminek beépítése kevésbé terheli a környezetet, a mész semmiféle kémiai reakcióba nem lép, sőt megvédi azt a külső behatásoktól.  Ezen rozsdásodás elleni védelem érvényes minden olyan anyagra amely közvetlen kapcsolatba kerül a mész kender keverékkel, úgy mint erősítések, kötések, csavarok. Használjunk rozsdamentes acélt ezeken a pontokon.

Hőkomfort, hőtároló képesség, hőcsillapítás, aktív tömeg

A hőkomfort kulcsfontosságú tényező egy épületnél, mindannyian tudjuk milyen nyáron egy jó vályog vagy vert fal hűvös szobájába lépni, vagy mit jelentett elődeinknek a búbos kemence mint aktív sugárzó hőtömeg télen.

A könnyű anyagok, mint a jól ismert “olajlufi”, szintetikus polisztirol, üvegszál szigetelés, pórusbeton egyáltalán nem, vagy csak alig tárolják a hőt. A hirtelen hősokkot egyáltalán nem viselik jól, nagyon gyorsan képes a bennük lévő környezet felmelegedni, lehűlni, ami az emberi szervezetre nincs jótékony hatással. Ez természetellenes.

Itt szeretném megemlíteni a manapság őrült módon trendi hatalmas kertkapcsolatos panoráma nyílászárókat, ami szép, de nem biztos hogy a régi jó előszoba vagy szélfogó azért volt betervezve a nyílászárókhoz mert szerettük az ajtót csapkodni, hanem mert hasznos volt. Gondoljunk bele, ha egy hőtárolásra nem képes hungarocell dobozház hatalmas terasz tolóajtaját pár pillanatra nyitva hagyjuk… Lehet fűteni/hűteni újra a légteret.

A szerkezet két felületén lévő egységnyi hőmérséklet-különbség hatására a tárolt hőmennyiség valamennyi idő alatt távozik. A hőtároló képesség azt fejezi ki, hogy menynyi idő alatt. A szerkezetek hőtároló képességének nagy szerepe van az épület kellemes belső hőmérsékletének fenntartásában.

A hőtároló képességelsősorban az anyag fajhőjétől és a tömegétől függ. Egy jó hőtároló képességgel rendelkező falszerkezet télen lassan hűl ki, míg nyáron lassan melegszik fel. (Az adott hőmérsékletű falszerkezet a megváltozott külső hőmennyiséget elnyeli, a belső hőmérséklet pedig lassan változik, vagyis tárolja a hőt.) Jó hőtároló képességgel a tömör, nehéz anyagok rendelkeznek, mint például a beton, döngölt föld, tömör tégla vagy az égetett kerámia. Ezek az anyagok azonban nagyon rossz páraáteresztők, és természetesen rossz hőszigetelők.

Mindezek ismeretében most már érthető, hogy miért is csodálatos anyag a kenderbeton, hiszen ez az egyetlen természetes anyag mely mindkét kulcsfontosságú követelményt teljesíti, kompromisszumok nélkül. 

A falvastagság keresztmetszetében még a sűrűség, tömörség is változtatható, például belül tömöríthetjük jobban, vagy esetleg homokot is tehetünk a keverékbe a jobb hőtárolás érdekében. Kívül nem szabad tömörre tamponálni, csak a szükséges leglazább szerkezet mely még összetartja önmagát.

Egészséges, nem mérgező, kártevők nem bántják, tűzálló, karbon negatív, jó akusztikai tulajdonságok, rugalmasan tervezhető(ívelt falak) 100%-ban rekultiválható akár a saját kertünkben. Nagyon hosszú élettartamú, időjárás- és földrengésálló szerkezet, mely lélegzik, szigetel, szinte együtt él a bentlakókkal.

Ez a KenderHáz!

Már csak egyetlen kérdés maradt:

Miért nem épít mindenki kenderházat???

 

 

Felhasznált anyagok: Hempcrete Australia Pty Ltd