Városnyi ember közmunkán: értékteremtő tevékenység kontra kapirgálás

Kézzel tépkedni a gazt

Az egyre több értékteremtő munkaelem mellett a mai napig sok helyen – különösen városokban – látni, hogy értelmetlennek tűnő műveleteket (például kézi gazszedegetést) végeznek a közmunkások. A szakemberek szerint a cél az, hogy az alacsony iskolázottságú álláskeresők is hasznos, általuk elvégezhető munkalehetőséghez jussanak, fenntarthassák munkaképességüket.

De hasznot is hozhat

A települési közmunkában egyre több helyen alkalmazzák, hogy maguk a bevont munkások állítják elő a faluszépítéshez, -építéshez szükséges betonelemeket, fából, illetőleg vasból készülő alkatrészeket. Így ugyanis csak az alapanyagot kell megvásárolni, és az államilag finanszírozott munkaerő miatt lényegesen olcsóbban végezhetők el a munkák, mintha privát vállalkozótól rendelnék meg ugyanazokat a műveleteket.

Közvetlenül gyártás utánÖnkormányzati bérlemények lesznek a vályogházak

Önkormányzati kezdeményezésnek köszönhetően 19 új vályogház épül Fejér megyében. A téglákat köz-foglalkoztatottak gyártják.

Három település közös tulajdona egy vályogtégla gyártó gép, felváltva dolgoznak vele, mellyel naponta 1500-3000 tégla gyártható.

A programban például Sárosd település 57 millió forintot kapott, a munkába bevonták a szakképzett de épp munkanélküli helyi kőműveseket és ácsokat is. Később lehetőséghez jutnak az építkezés folyamán, az egyéb szakmák képviselői is, úgy mint: villanyszerelő vagy csőszerelő.

A programba bevontak is több értelmét látják az ilyen munkáknak mellyel igazi értéket, otthont teremtenek egy később arra rászoruló családnak.

Ugyanez egy az egyben kivitelezhető lenne KENDERBETONRA, KENDERTÉGLÁRA, egészen a kender termesztéstől kezdve a kész házig bezárólag.

Hemp01-940x940

 

Tiszatenyőn sikerült optimálisan kihasználni a start közmunka mintaprogramokban rejlő lehetőségeket.

Kazinczi István polgármester elmondta: az 1900 fős községben pillanatnyilag 160 közfoglakoztatott tevékenykedik, főként a növénytermesztés, a kertészet és az állattenyésztés területén, de foglalkoznak vályog- és földtégla készítéssel, záportározók, vízelvezető árkok építésével, a közterületek felújításával, rendben tartásával is. A helyben megtermelt zöldséget, tejet és húst a tiszabőiek maguk dolgozzák fel az önkormányzat konyháján, illetve tej-, sajt-, illetve savanyító üzemében.

Reneszánszát éli a rég elfeledett építőanyag

Tiszta agyagból, szemcsés adalékból (homok), rostos adalékból (szalma, pelyva, (polyva), törek (esetleg nád) készül, melyeket összekeverve formába öntenek. Ezután a napon szárítják meg a vályogtéglát.

Tiszaigaron is úgy döntöttek, hogy a közmunkaprogram keretében többek között vályogvetésre szakosodnak.

– Az agyaggödrünk évtizedek óta kihasználatlanul állt, pedig a településen az agyag is rendelkezésre áll meg a kazánprogramunknak köszönhetőe nádból, törekből is van éppen elég – mondta el Szilágyi László, a település polgármestere.

– Ez adta az ötletet, hogy felélesszük a rég elfeledett vályogvetést. „Első körben” öt közmunkásunk tanulta meg a mesterség alapjait, bár néhányuk számára nem is volt újdonság ez a munka.

Tiszaigaron egyelőre csak napi egy-kétszáz darabot készítenek a manapság egyre népszerűbb vályogból és néhány napos-hetes szikkadást követően már használható is. Amint Szilágyi Lászlótól megtudtuk, azt tervezik, hogy jövőre belevágnak a mangalicatartásba. Az ehhez szükséges ólak építőanyaga lesz a most legyártott mennyiség. A későbbiekben azonban további elképzeléseket szőnek ezzel kapcsolatban, hiszen megfelelő technológiával építkezve igen jó hűtő-fűtő hatása van a vályognak, napjainkban is érdemes tehát akár házépítésre is használni.

A vályog az emberiség egyik legrégebben használt építési anyaga. Készítésének folyamata a vályogvetés. Tiszta agyagból, szemcsés adalékból (homok), rostos adalékból (szalma, pelyva, (polyva), törek (esetleg nád) készül, melyeket összekeverve formába öntenek. Ezután a napon szárítják meg a vályogtéglát, és így használják fel. További finomításként létezik homokos vályog és agyagos vályog.

Elsősorban lakóépületek készülnek belőle. Hazánkban a legutóbbi népszámlálás adatai szerint több, mint hétszázezer család él vályogházban, földfalú házban. A közfelfogás ennek az építőanyagnak a használatát – szemben a kő-, illetve téglaházakkal – szegényesnek ítéli. Ám kedvező páratechnikai tulajdonsága és főleg olcsósága (helyi anyagból készíthető, és csak munkaerőt igényel) miatt egyes vidékeken ma is használt építőanyag. Ezért azt is mondhatjuk, hogy újra reneszánszát éli ez a természetes anyag.