A hétköznapi használatból fakadóan bizonyára sokan ismerik az ipari kendernövényből elsődleges termékként előállított zsineg- és kötéltermékeket, azonban kevesebben vannak azok, akik az egyéb, kender alapanyagú termékekkel is találkoztak már.
A hagyományos mezőgazdasági termelésben és a biogazdálkodásban is fontos szerepe van a kendernek, hiszen kiválóan beilleszthető a vetésforgóba, termelése és feldolgozása során nem használnak fel a környezetre ártalmas vegyszereket. Kiemelkedően jó a kenderkóró intenzív gyomirtó hatása, betakarítás után nem kell vegyszeres gyomirtást végezni, ami feltétlenül kedvezően hat a környezetre. A kendernövény vetési ideje április második fele, a vetés mélysége 3-4 cm, az ajánlott csíraszám 4-4,5 millió db/ha, legjobban az őszi vetésű gabonafélék előveteményeként használható. A növény elsősorban az istállótrágyát hálálja meg, de ha ez nincs, akkor a baromfitrágya is megfelel.

Az ipari kendernövény termeltetésével és feldolgozásával foglalkozó Kenderfonó és Zsineggyártó Kft., a Bakay Nándor által 1877-ben alapított kendergyár utódja, így mintegy 125 éves múlttal rendelkezik a területen. A vállalat szegvári telephelyén végzi a rostalapanyag előkészítését, melyből azután Szegeden alakítja ki a végterméket. A gazdák számára, akik átlagban 15-20 hektáron termelnek kendert, folyamatos megélhetést biztosít, valamint a vetőmagot és az aratógépet is szolgáltatja. A vállalat termékeit belföldön és export piacokon egyaránt értékesíti, széles választékot és első osztályú minőséget kínálva partnereinek. A cég filozófiájának egyik alapköve a környezetbarát termelés, feldolgozás megtartása, valamint termékein keresztül a természetbarát csomagolási módok és egyéb felhasználások erősítése.

Kötözőanyagok.

A kender alapanyagból készült zsineg- és kötéltermékek már több mint 2500 éve jelen vannak életünkben. A jelenleg kereskedelmi forgalomban beszerezhető termékek a hagyományos feldolgozási módra alapulnak, mára azonban korszerű technológiával készülnek. Jellemzően a kendertermékek előállítása még mindig viszonylag sok emberi munkát igényel. A kenderzsinegek és kötelek szinte minden háztartásban megtalálhatóak, bár egyre inkább elterjednek az olcsóbb műanyag kötözőanyagok, melyek használat után sokkal hosszabb idő alatt bomlanak le, szelektív gyűjtésük pedig még nem általánosan megoldott. A kenderzsineg nedvesség hatására bomlásnak indul és nagyjából 2 év alatt teljesen lebomlik. Figyelembe véve, hogy a kender kötözők szakítóereje gyakran megközelíti a műanyagét, nem minden esetben indokolt a szintetikus anyagok használata. Vannak területek (dohányipar, húsipar) ahol hagyományosan természetes alapanyagú kötözőanyagokat használnak, mivel emberi fogyasztásra szánt javakba még véletlenül sem kerülhet szintetikus anyag. A kenderzsinegek és kötelek széles választéka megfelelő alternatívát kínál sokféle kötözési és rögzítési feladat ellátásához.

Tűzött nemez.

A kendernövény szálbundájának mechanikai úton, tűnemezeléssel, vagyis nem szövési eljárással, saját anyagával történő megerősítésével és tömörítésével képezik a tűzött nemezt. Vastagsága kb. 5 mm (600 g/m2), teljes egészében környezetbarát anyagból, kenderrostból készül. Felhasználása több területen történik. A méhészek elsősorban a kaptárak letakarására, szigetelésére használják, illetve különböző illóanyagok felitatására is kiválóan alkalmas. Az építőiparban a szintetikus filc, habszivacs anyagokat teljes egészében kiváltja, így parketták alatt, falba építve használják, mivel nagyszerű hő- és hangszigetelő tulajdonságokkal rendelkezik. Jelenleg is használják bioházak építésénél. További fontos szerepet kap a rézsűk, erózió fenyegette területek takarásánál, hiszen időjárástól függően 2-3 év alatt teljesen elbomlik, így táptalajt is teremt egyben a megtelepedő növények számára. A tűzött nemeznek létezik egy fűmaggal kevert változata is, mely amellett, hogy a csírázó gyomnövényeket teljes egészében elnyomja, egyenletes és erős gyepszőnyeget képez.

Kenderpozdorja.

A kenderfeldolgozás során melléktermékként keletkező kenderpozdorja kiválóan alkalmas állati almozásra, hiszen rendkívül jó a nedvszívó-képessége, apró szemcsemérete révén (5-20 mm) jól teríthető, rétegformázható. Ez az anyag a kendernövény belső fa része, mely a feldolgozás során apró szecskákra törik. Jól szállítható és csomagolható, tárolása egyszerűen megoldható, ezért az állagromlás, penészedés a legmesszebbmenőkig elkerülhető, felhasználás után pedig jól komposztálható. Elsősorban sertések, szárnyasok és kisrágcsálók almozására alkalmas, kiválóan helyettesíti a faforgácsot mellyel szemben fontos ökológiai előnye, hogy minden évben újratermelődik, ezzel jól illeszkedik napjaink környezetszemléletű gondolkodásába. A kenderfeldolgozás során évente mintegy 650 tonna kenderpozdorja keletkezik és tekintve, hogy nedvszívó-képessége a szalmáénál mintegy hétszer jobb, gazdaságosabbnak is tekinthető.

Textilipari felhasználás.

A kendernövény rostjából a textilipar számára is készíthető, szövetek gyártására is alkalmas fonal. Jelenleg Magyarországon, a felsőruházati termékekhez megfelelő kenderszövetet nem gyártanak, azonban Nyugat-Európában már létezik olyan technológia, mellyel egészen finom szövetek készíthetőek. A kenderszövetek jellemzői közé tartozik, hogy egyféle természetes fertőtlenítő hatásuk van, ezért kórházakban az ágynemű és lepedőanyagok készítéséhez előszeretettel alkalmazzák. Amerikai és Nyugat-Európai piacokon a kenderszövetből készült ruhaneműk (farmerek, szoknyák, ingek, alsóneműk stb.) nagy presztízsű termékek és jelentős kereslet is mutatkozik a piacon irántuk, várható tehát hogy hazánkban is el fog terjedni ez az organikus, természetközeli viselet.

A fent leírtakból kiderült, hogy a kendernövénynek és a belőle készült termékeknek számos olyan bio vonatkozása van, melynek kihasználása előremozdíthatja az általános ökológiai szemlélet kialakítását.

Lehoczky Zoltán
(Biokultúra 2003/2)