Központi szereppel bír Békésben a kendertermesztés.

A növény minden része hasznosítható, több ezerféle termek állítható elő belőle. A feldolgozás békési központja pedig Vésztő lehet.

A közfoglalkoztatás keretében öt Békés megyei településen, Vésztőn, Dévaványán, Orosházán, Gerendáson és Gyomaendrődön kezdődött el a rostkender termesztése egy tudatosan megformált, átgondolt koncepció mentén — jelentette be a csütörtökön délelőtt Vésztőn megtartott sajtótájékoztatón Gajda Róbert. A Békés Megyei Kormányhivatalt vezető kormánymegbízott emlékeztetett arra, hogy az önkormányzatok jelenleg mintegy 20 hektáron folytatnak kender termesztést.

— Egy folyamat első lépésénél tartunk, aminek fő célja, hogy ez a mezőgazdasági kultúra újra meghonosodjon térségünkben — hangsúlyozta Gajda Róbert, aki kiemelte: 2014 őszén néhány polgármesterrel közösen kezdték el az együttgondolkodást, aminek az első eredményét mutatták be csütörtökön Vésztőn.

— Jelenlegi legfontosabb feladatunk, hogy legyen újra vetőmag, az idei év elsősorban ezt a célt szolgálja — tette hozzá Gajda Róbert. — Néhány esztendőn belül azonban a jelenleginél sokkal nagyobb területen termeszthetnek majd rostkendert, amire feldolgozóipar épülhet, míg a mezőgazdaság és maga az ágazat is munkahelyeket teremthet.

A feldolgozás Vésztőn jelentős tradíciókkal bír, így Békésben központi szerepet tölthet be. A kormánymegbízott kiemelte: ahogy nő majd a mezőgazdasági terület nagysága, felkeresik a cégeket, lehetséges partnereket, amelyek a növényt hasznosítják.

A kendernek egyébként gyakorlatilag minden része hasznosítható, belőle nem kevesebb, mint 25 ezer-féle terméket lehet előállítani.

Molnár Sándor, Vésztő polgármestere elsőként szintén a kenderfeldolgozás helyi hagyományairól szólt. A településen még mindig megvannak az egykori áztató medencéknek.

— A növényi rost felhasználása jelenleg az aranykorát éri — ecsetelte a polgármester. — Legutóbb éppen az autóipar fedezte fel. Mind nemzetközi szinten, mind a Magyarországra betelepült cégek esetében gyakran használják ezt az anyagot.

Molnár Sándor kifejtette, jelenleg egy hozzávetőlegesen három hektáros területen elsősorban a magtermelésre fókuszálnak, de máris foglalkoznak a növény egyéb hasznosításával is. A szár segítségével már néhány hőszigetelő tégla prototípusát is elkészítették egy Békés megyei cég közreműködésével.

— Fontosnak tartjuk, hogy a technológia kifejlesztése is helyben maradjon — fogalmazott. — Ezért is vettük fel egy itt dolgozó céggel a kapcsolatot. Közös cél egy olyan gép kifejlesztése, amely alkalmas a rostalapú téglák gyártására. Természetesen egy hosszabb folyamat előtt állunk a végső megoldás megtalálásáig.

A kender további hasznosítása kapcsán jelezte, bíznak egy feldolgozó üzem létrejöttében. Emellett a kender másként fel nem használt részei a helyi intézmények fűtését is segíthetik aprítéktüzelőként.

Valánszki Róbert, Dévaványa polgármestere elsőként arra hívta fel a figyelmet, hogy a huszadik század elején Magyarországon termesztették a világ legjobb kender vetőmagját.

— Egyebek mellett ezért is volt természetes, hogy az első hívó szóra léptünk. Településünk jelentős földterülettel rendelkezik, mi két hektáron kezdtünk meg a munkát — osztotta meg gondolatait. — Hosszú távon az ágazat jó lehetőséget adhat a munkanélküliség csökkentésére. Bízunk abban, hogy az elkövetkező években Észak-Békés a kendertermesztés fellegvára lehet.

Veres Attila projektmenedzser kitörési pontnak nevezte a kendertermesztést, ami mind a közfoglalkoztatás, mind a versenyszféra számára jelentős potenciállal bír. Mint aláhúzta, jelenleg a másodlagos feldolgozóipar megteremtésén is dolgoznak.

Dr. Nagy Ágnes, a Békés Megyei Kormányhivatal Békés Megyei Kormányhivatal Foglalkoztatási Főosztály, főosztályvezető egyebek mellett arra is rávilágított, hogy a rendszerváltás előtt a kender a harmadik legnépszerűbb ipari növénynek számított a cukorrépa és a napraforgó után hazánkban.

Forrás: http://www.beol.hu/