Organikus páraháztartás? Megkövesedés? Szigetel, hiszen könnyű, porózus, de jó hőtároló aktív tömegnek is? Hogy is van ez? Lássuk…

 

Kenderbeton páratartalom szabályzó tulajdonságai:

Hogy teljesít a kenderfal magas páratartalomnál? A kenderbeton 100%-ban természetes hőszigetelő rendszer. Nem ajánlott azoknak, kik műanyag dobozban, befőttesüvegben szeretnek párolódni az idejük nagy részében.

Akár trópusi éghajlaton, magas páratartalom mellett is megállja a helyét, mindamellett, hogy 50-70%-os energiamegtakarítás érhető el vele. A porózus kender falazatnak van egy figyelemreméltó tulajdonsága, az organikus önszabályzó és természetes páraháztartás. Köszönheti annak, hogy a kender növény belső része a fás szárú növényekhez hasonlóan, kapilláris szerkezetű, amely nem ejti csapdába a levegő nedvességtartalmát, hanem higroszkópos tulajdonsága miatt abszorbeálja azt.

Kenderszár belső szerkezete

Kenderszár belső szerkezete

Vízmolekulák a kapilláris szerkezetben

Vízmolekulák a kapilláris szerkezetben

Még ha a páratartalom magas is kint, vagy belül az épületben a természetes párakiegyenlítődés megindul a szerkezetén keresztül a levegővel együtt, de nem halmozódik fel  a felületén. Nincs páralecsapódás, mely az átkos penészgomba megjelenésével egyenlő.

Ezen páratranszfernek köszönhetően egyes vélemények szerint, tartós melegben nyáron még önmagát is hűti némileg a fal. Jól teljesít állandó magas hő és nedvesség esetén is, és nincs szükség külön rekuperátorra, ez nem az a történet amikor lémentesen elzárjuk magunkat a természettől. Természetes folyamatos szellőzés minimális hőveszteséggel, miért ne?

kenderbeton technika (5)

Szerkezetének nedvességtartalma, a relatív páratartalom emelésével

Szerkezetének nedvességtartalma, a relatív páratartalom emelésével

Kövesedés?

Ezek a parányi csőszerű szerkezetek, amelyek mikroszkopikus nagyításban jól látszanak segítik a mész kötését is, teljesen átjárva az egész struktúrát. A mész kötőanyag teljesen bevonja ezt, megakadályozván a későbbi növényi rothadást, majd az idő múlásával teljesen megszilárdul és mintegy megkövesedik az egész.

Megkövesedett erdő és farészletek nagy számú példáit ismerjük több száz millió éves időintervallumban. A geológiában megkövesedés vagy petrifikáció az a folyamat, amelyben szerves anyag átalakul kövületté, az eredeti anyaggá. A töltet a pórusterekben az ásványi anyagok összessége.

 

Folyadék a porózus szerkezetben

Folyadék a porózus szerkezetben

A ház vázszerkezete:

A ház váz- és tartószerkezetének ajánlott szintén természetes anyagot a fát választani, ugyan elkészíthető öntött vasbetonból, acélból is, de például az acél reakcióba lép a mésszel és rozsdásodásnak indulhat. A fával aminek beépítése kevésbé terheli a környezetet, a mész semmiféle kémiai reakcióba nem lép, sőt megvédi azt a külső behatásoktól.  Ezen rozsdásodás elleni védelem érvényes minden olyan anyagra amely közvetlen kapcsolatba kerül a mész kender keverékkel, úgy mint erősítések, kötések, csavarok. Használjunk rozsdamentes acélt ezeken a pontokon.

Mész VS Cement

Mész VS Cement

Hőkomfort, hőtároló képesség, hőcsillapítás, aktív tömeg

A hőkomfort kulcsfontosságú tényező egy épületnél, mindannyian tudjuk milyen nyáron egy jó vályog vagy vert fal hűvös szobájába lépni, vagy mit jelentett elődeinknek a búbos kemence mint aktív sugárzó hőtömeg télen.

A könnyű anyagok, mint a jól ismert “olajlufi”, szintetikus polisztirol, üvegszál szigetelés, pórusbeton egyáltalán nem, vagy csak alig tárolják a hőt. A hirtelen hősokkot egyáltalán nem viselik jól, nagyon gyorsan képes a bennük lévő környezet felmelegedni, lehűlni, ami az emberi szervezetre nincs jótékony hatással. Ez természetellenes.

Itt szeretném megemlíteni a manapság őrült módon trendi hatalmas kertkapcsolatos panoráma nyílászárókat, ami szép, de nem biztos hogy a régi jó előszoba vagy szélfogó azért volt betervezve a nyílászárókhoz mert szerettük az ajtót csapkodni, hanem mert hasznos volt. Gondoljunk bele, ha egy hőtárolásra nem képes hungarocell dobozház hatalmas terasz tolóajtaját pár pillanatra nyitva hagyjuk… Lehet fűteni/hűteni újra a légteret.

A szerkezet két felületén lévő egységnyi hőmérséklet-különbség hatására a tárolt hőmennyiség valamennyi idő alatt távozik. A hőtároló képesség azt fejezi ki, hogy menynyi idő alatt. A szerkezetek hőtároló képességének nagy szerepe van az épület kellemes belső hőmérsékletének fenntartásában.

hőtároló képességelsősorban az anyag fajhőjétől és a tömegétől függ. Egy jó hőtároló képességgel rendelkező falszerkezet télen lassan hűl ki, míg nyáron lassan melegszik fel. (Az adott hőmérsékletű falszerkezet a megváltozott külső hőmennyiséget elnyeli, a belső hőmérséklet pedig lassan változik, vagyis tárolja a hőt.) Jó hőtároló képességgel a tömör, nehéz anyagok rendelkeznek, mint például a beton, döngölt föld, tömör tégla vagy az égetett kerámia. Ezek az anyagok azonban nagyon rossz páraáteresztők, és természetesen rossz hőszigetelők.

kenderbeton technika (1)

Mindezek ismeretében most már érthető, hogy miért is csodálatos anyag a kenderbeton, hiszen ez az egyetlen természetes anyag mely mindkét kulcsfontosságú követelményt teljesíti, kompromisszumok nélkül. 

A falvastagság keresztmetszetében még a sűrűség, tömörség is változtatható, például belül tömöríthetjük jobban, vagy esetleg homokot is tehetünk a keverékbe a jobb hőtárolás érdekében. Kívül nem szabad tömörre tamponálni, csak a szükséges leglazább szerkezet mely még összetartja önmagát.

Egészséges, nem mérgező, kártevők nem bántják, tűzálló, karbon negatív, jó akusztikai tulajdonságok, rugalmasan tervezhető(ívelt falak) 100%-ban rekultiválható akár a saját kertünkben. Nagyon hosszú élettartamú, időjárás- és földrengésálló szerkezet, mely lélegzik, szigetel, szinte együtt él a bentlakókkal.

Ez a KenderHáz!

Már csak egyetlen kérdés maradt:

Miért nem épít mindenki kenderházat???

 

 

Felhasznált anyagok: Hempcrete Australia Pty Ltd