Az előadást követő beszélgetés itt nézhető meg:

The post Kendermagtól a késztermékig, kendergazda tapasztalatok first appeared on KenderHáz.

Kender Konferencia

PROGRAM

1 – Kendervertikum

The post Kenderföldtől a kenderházig! – szakmai konferencia Algyő first appeared on KenderHáz.

Martens Van Caimere Architecten egy meglévő házat újított fel és csomagolt újra kenderbetonnal.

Elmondásuk szerint egy költséghatékony és fenntartható, megújuló forrást kerestek egy ismert problémára, miszerint ott is mint idehaza, az 1950-70-es években épült lakóházak rosszul vagy egyáltalán nem szigeteltek.

Jelentős megtakarítást értek el, mivel szinte “hulladékból”- pozdorjából és nyersen hagyva, egy rétegben kivitelezték az egész beruházást.

Galéria: (Cedric Verhelst)

Forrás: Nikole Jewell – inhabitat.com

The post Fázik a ház? Öltöztesse fel! first appeared on KenderHáz.

Az ipari kender termelésének megújításáról és az erre épülő gazdaság létrehozásának lehetőségéről a Kárpát-medencében tartottak fórumot pénteken Budapesten, az Országházban. Szász Jenő, a konferenciát szervező Nemzetstratégia Kutatóintézet elnöke egyebek közt arról beszélt, hogy a történelmi Magyarországon az ipari kendertermesztés fénykorában – a XIX. század utolsó negyedében – mintegy 82 ezer hektáron termesztették a növényt, nagyobb területen, mint 2010-ben az egész világon. Az ipari kender termőterülete 2010-ben 60-70 ezer hektár volt világszerte.

Hozzátette, hogy a konferencia az intézet Kárpát-haza programjába illeszkedik, amely a történelmi Magyarországon élő nemzetrészek közös gazdasági tevékenységét kívánja megalapozni.

Nagy István, a Földművelésügyi Minisztérium (FM) parlamenti államtitkára azt hangsúlyozta, hogy a megújuló természeti erőforrásokban gazdag Magyarországon a növénytermesztés a gazdaságfejlesztés alapja. Hozzátette, hogy az új technológiai eljárások alkalmazását ötvözni kell a hagyományos termelési régiók kedvező adottságaival.

Ennek pedig szavai szerint egyik kiváló eszköze lehet a rostkender termesztés, hiszen egykor Magyarországon állították elő a világ legjobb minőségű rostkender vetőmagját. A rostkender újbóli meghonosodását több szempontból is kulcsfontosságúnak nevezte az államtitkár a magyar vidék számára.

Hangsúlyozta, hogy az ipari kender termesztése mellett számos érv szól: gyorsan növő, nagy terméshozamot produkáló, sokoldalúan feldolgozható növény. A fejlesztési irányai közé sorolta például a fajták nemesítését, a biológiai alapok megőrzését és fejlesztését, továbbá a meglévő fajták fenntartását, a vetőmagok előállítását, az alkalmazási lehetőségek bővítését, valamint a már kialakult termelési megoldások elterjesztését.

Felidézte, a magyar kendernemesítők a világ élvonalába tartoztak, a Kompolti kendert a világ legjobb fajtái között tartják számon. Ennek ellenére a kender mégis kiszorult a magyar mezőgazdaságból: 2007-ben a rostkender-termesztése megszűnt az országban.

A kenderipart éppen akkor számolták fel, amikor Nyugat-Európában újra felfedezték a rostkendert az 1990-es években. Az államtitkár jelezte: manapság számos iparág fontos alapanyaga: így sok biomasszát termel, ezért energia-előállításra is alkalmas; emellett becslések szerint a kenderből előállítható termékek száma mintegy 25 ezer.

A rostkender ágazat fejlesztésének akadályai között említette, hogy a betakarítást és cséplést kizárólag kézzel végzik,  ami speciális szakértelmet igényel a vállalkozó gazdáktól. Erre a munkára ma már alig lehet vállalkozót találni.

A gépi betakarítási technológia kiforratlan, egyelőre nem tudja megoldani a rostkender biológiájából adódó nehézségeket.
Jelezte, hogy az ipari kenderre épülő gazdaság létrehozásában fontos feladat többek között, hogy korszerűsítsék a betakarítási és feldolgozási technológiákat. Célzott programok kellenek a termelésben és a feldolgozásban egyaránt elősegítve a foglalkoztatás növelését.

Feldman Zsolt, az FM agrárgazdaságiért felelős helyettes államtitkára arról beszélt, hogy a minisztérium a jogi héttér megteremtésével is ösztönözni kívánja a rostkender termesztését. Kis Miklós Zsolt, a Miniszterelnökség agrár-vidékfejlesztésért felelős államtitkára pedig arra mutatott rá, hogy több támogatási forrásból is finanszírozható az ipari kender termelésére alapuló gazdasági tevékenység, például a Vidékfejlesztési Programból (VP) illetve a Gazdaságfejlesztési és Innovációs Operatív Programból (GINOP).

Forrás: hirado.hu

The post Újra felívelő pályára állhat az ipari kender a Kárpát medencében first appeared on KenderHáz.

Csak a szereplők összefogásával és állami támogatással lehet elérni, hogy az ipari kender termesztése és feldolgozása ismét fellendülhessen térségünkben – hangzott el az Algyőn rendezett kenderfórumon, amelyen a kutatás-fejlesztésben és innovációban rejlő lehetőségekről is szó esett.

„Abban vagyunk érdekeltek, hogy a kender a termesztésétől egészen a feldolgozásáig mint potenciális foglalkoztatási terület megtalálja a helyét a magyar gazdaságban” – jelentette ki Feldman Zsolt, a Földművelésügyi Minisztérium agrárgazdaságért felelős helyettes államtitkára az Algyőn rendezett kenderfórumon. Hozzátette, ehhez nagyon sok információra, sokak részéről bátorságra van szükség, továbbá a meglévő kockázatok minél jobb menedzselésére.

A helyettes államtitkár felhívta a figyelmet arra, hogy sok idő nincs a vacillálásra, ugyanis már megjelentek azok a pályázatok, amelyek e célra a magyar gazdaság számára a különböző strukturális alapokon keresztül rendelkezésre állak. „Ahhoz, hogy a kender, mint termékpálya működjön, rövid időn belül kell egy az üzleti tevékenységet segítő, megalapozó vertikumot felvázolni a piaci szereplőkkel együttesen. Azt tapasztaltuk, hogy a mai viszonyok között ebben komoly szerepe van a közfoglalkoztatásnak, vagy épp a büntetés-végrehajtásnak, mint foglalkoztatónak” – fogalmazott. Feldman hozzátette, most annak kidolgozása zajlik, hogy miként lehet évek fokozatos munkájával egy működő termékpályát felépíteni. Úgy értékelte, hogy a kendert, mint haszonnövényt a köztudatba is vissza kell hozni, amihez kiváló alkalom az algyői fórum.

Algyő a koordinálásban és az ipari feldolgozásban gondolkodik

„A kender, mint gazdaság- és vidékfejlesztési haszonnövény fejlesztési lehetőségei” címet viselő, Algyő nagyközség és a megyei önkormányzat által közösen rendezett gazdasági fórumon számba vették a Dél-Alföld helyét a kárpát-medencei kender stratégiában, ismertették a meglévő erőforrásokat, célokat és lehetőségeket, továbbá egy Kárpát-medencei Kender Konferencia előkészítéséről is szó esett. Molnár Áron, Algyő nagyközség polgármestere portálunknak elmondta, tavalyi megválasztása után több, kenderrel kapcsolatos ötlettel felkeresték, innen az érdeklődés. „Egykor a Kárpát-medence, az akkori Magyarország volt a világ egyik legnagyobb kendertermesztő területe, míg most gyakorlatilag a nullával egyenlő a területek nagysága, ez rendkívül nagy kontraszt. Biztos vagyok benne, hogy van fantázia a termesztés és feldolgozás újbóli elindításában. A jelen helyzet felmérése után partnerként a Csongrád Megyei Önkormányzatot kerestük fel, s kiderült, hogy nekik van egy kenderprogramjuk, ez vitte tovább a közös munkát” – ismertette a polgármester az algyői kenderfórum előzményeit. Mérföldkőnek nevezte a nagyközségben rendezett szakmai fórumot, hozzátéve, nem is feltétlenül kimondottan Algyő szempontjából számít ez jelentősnek, hanem az egész Kárpát-medencei kenderkérdés ügyében. Molnár Áron azt reméli, hogy a szakmai fórum lendületet ad az ügynek, melyből természetesen a nagyközség is profitálhat.

Konkrét terveik is vannak, egyrészt a most felvállalt központi hajó szerepet szeretnék megőrizni, másrészt az ipari termékek előállításában lát fantáziát a polgármester, mely szorosan kapcsolódna az innovációhoz is. „Az világosan látszik, hogy állami szerepvállalás nélkül maga a termesztés sem fog beindulni, egyértelmű, hogy rendkívül nehéz egy gazdát rávenni arra, hogy egy teljesen új terménnyel kezdjen el foglalkozni. Példát kell mutatnunk, be kell bizonyítanunk számukra, hogy reális kereslet lehet arra a terményre, amit előállítanak. Algyő ezen a téren is szeretne élen járni, egyfajta modellt mutatni” – hangsúlyozta Molnár Áron hozzátéve, hogy a 2016-os esztendőben már ki fog rajzolódni az irányvonal. Mindenképpen összefogásban gondolkodnak, mely – beleértve Békés megyét is – az egész Dél-Alföldre kiterjed, illetve határon túli, vajdasági testvértelepüléseiket, Martonost és Újvárt, továbbá Magyarkanizsát is szeretnék bevonni ebbe a munkába. A polgármester szerint a termesztésben például ezek a települések járhatnak élen, míg Algyő a feldolgozásra koncentrálna.

A megyei önkormányzat, mint menedzser

Stratégiai vezérprojektként nevesítette a Csongrád Megyei Önkormányzat a kenderprogramot a Területi Operatív Programban – tájékoztatott Kakas Béla közgyűlési elnök, aki szerint a legfontosabb feladatuk, hogy menedzserszemlélettel segítsék a megye településeit. Hozzátette, a problémafeltárás és a jövőkép felvázolása szempontjából rendkívül fontos, hogy Algyőn a kormányzat, az önkormányzatok, a tudomány, a kutatás, a termelők és gyártók egyaránt képviseltették magukat. „Azt látjuk, hogy a világon egyre fontosabbak a természetes anyagok, a biotermesztéssel előállított termékek, óriási kereslet jelent meg ezen a piacon. A kender kapcsán nem csupán a kötélkészítésre kell gondolni, 25 ezer féle termék készíthető ugyanis ebből a sokoldalú ipari növényből” – mondta el Kakas Béla.

A megyei elnök kérdésünkre elmondta, ezen a területen Magyarország világpiaci hátrányainak ledolgozása szempontjából van jelentős szerepe az olyan átfogó, minden szegmenst érintő fórumnak, mint az algyői tanácskozás. „Meg kell ismerni és értelmezni kell a legújabb technológiákat, kutatás-fejlesztési eredményeket, de az is biztos, hogy nemzeti összefogás és támogatás nélkül nem lehet jelentős eredményeket elérni” – közölte az elnök. A megye szerepével kapcsolatban elsősorban a folyamatok koordinálását emelte ki Kakas Béla, hiszen mint elmondta, a fórumon elhangzottak alapján egyértelmű, hogy nem elegendő kizárólag vetőmagban vagy épp rostban gondolkodni, komplex módon kell kezelni a kérdést ahhoz, hogy eredményeket lehessen elérni.

Új termékek, új piacok – középpontban az innováció és a fejlesztés

Az ipari kenderben látta meg a fantáziát három évvel ezelőtt Folberth Péter is, a szegedi Kender-Tech Innovációs és Fejlesztési Kft. társtulajdonosa és ügyvezetője. Portálunknak elmondta, akkor azt tapasztalták, hogy nemcsak Magyarországon, de a környező országokban sem foglalkoztak ezzel a növénnyel, s annak felhasználási módjaival. Gyakorlatilag néhány tanulmány volt a témakörben, de úgy értékelték, hogy a kitörési lehetőség az innováció és a fejlesztés lehet. Célként azt jelölték meg, hogy olyan feldolgozó technológiákat, olyan új kendertermékeket próbálnak meg kifejleszteni, ami új piacokat is jelenthet az ipari kender számára. A növényt több mint ezer éve használják a magyarok is, ez csak az elmúlt 20-25 évben változott, de ez elegendő idő volt arra, hogy a kenderen alapuló feldolgozóipar teljesen megszűnjön, és a szakértelem is lassan kezd köddé válni. „A kender újrafelfedezése Nyugat-Európához köthető, főként az ökotudatos és a zöld gondolatot zászlajukra tűző társadalmi rétegek igényei generáltak új piacokat. Megjelentek a különböző természetes alapanyagú termékek, ekkor kezdték el újra egyre több dologra használni a kendert” – magyarázta Folberth Péter. Elmondta, ez a növény rendkívül sokoldalúan felhasználható, hiszen a gyökér feletti részének minden egyes eleme felhasználható, és az sem mellékes, hogy a magja, az olaja rendkívül értékes, akárcsak a virágzata. A legújabb kutatások kimutatták, hogy a kender virágzata olyan hatóanyagokat tartalmaz, amelyeket a gyógyszeripar fel tud használni, rákellenes készítményektől kezdve a cukorbetegség, a csontritkulás, a magas vérnyomás és a szembetegségekig számtalan területen alkalmazhatóak hatóanyagai.

Tapasztalatai szerint hazánkban is megfigyelhető már némi elmozdulás, egyre többen érdeklődnek a kender iránt, van néhány olyan szereplő, akik eltökéltek a termesztés és a feldolgozás területén, illetve az algyői szakmai fórum is példa arra, hogy a szakpolitika és az önkormányzatok szintjén is kezdik felfedezni. „Ha egy önkormányzat, mint jelen esetben Algyő a Csongrád Megyei Önkormányzattal és Békés megyével közösen megpróbálják ezt az ügyet felkarolni, és a szakpolitika felé is lobbiznak, akkor sokkal sikeresebben lehet előrelépni” – fogalmazott. A Kender-Tech Kft. ügyvezetője úgy értékelte, Algyő jó helyszíne lehet egy új típusú kendermodell kidolgozásának és adaptálásának.

forrás: szegedma.hu

The post Középpontban a kender: az összefogást és az állami szerepvállalást sürgették Algyőn first appeared on KenderHáz.

PET, polikarbonát, polisztirol, polipropilén, polietilén, nylon. Mennyi műanyagtípust ismerünk ma! Még több dolgot készítünk belőle. Ám a műanyag 1838-as felfedezése előtt is akadt anyag, amit ilyen sokféleképpen használtak fel.

A címet olvasva nem meglepő, hogy ez a kender. Szinte minden, amit ma a műanyag egyik típusából állítunk elő, azt korábban kenderből készítettük el: zsákot, festővásznat, ponyvát, tömítő anyagot, textíliát.

De ne szaladjunk ennyire előre! Haladjunk csak szépen sorban!

A kender magasságával már első látásra kivívja csodálatunkat. Ugyanis a mesebeli égig érő paszuly termetével vetekedő növény akár 5 méterre is megnőhet. Így mai körülmények között a második emeletre kellene felmennünk, hogy a csúcsát elérjük. A kendert ugyanis nagysága teszi olyan sokoldalúan felhasználható, értékes növénnyé. No, de vissza a kender megmunkálásához, hogy a cérnáig eljussunk!

Számos földrajzi elnevezés jelzi, hogy településeink egy-egy része kifejezetten a kender termesztésére volt szánva: kenderáztató, kenderszer, kenderföld. A betakarított, azaz hosszú szárait megőrizve levágott növényt kévékbe kötve vízbe áztatták. Néhol áztató gödröt ástak, de leggyakrabban természetes vizeket használva tóba vagy folyóvízbe helyezték. Egy népi megfigyelés szerint ez volt az igazi horgászidény. Ugyanis a kenderből kiázó anyagok hatására a halak megbódultak, és játszi könnyedséggel lehetett elkapni őket.

Az áztatást követően a kender szárát tilolóval megtörték, az így meggyötört szárból – mondjuk úgy – gubanc, azaz kóc lett. Ezt, ahogy a hajat – csak épp a növény fésülésére alkalmas – fésűkkel kisimították, továbbtisztították. Az így megszülető pamacsszerű kócból fonalat sodortak, amit guzsalyon vagy rokkán fontak meg az asszonyok. Az elkészült fonalat felvetették a szövőszékre, és egész télen szőtték. De ne lépjünk ilyen gyorsan túl ezen a fáradságos munkán! Tippelje meg, hány munkaóra kellett átlagosan ahhoz, hogy 1 méter házivászon elkészüljön az előbb leírt módon! Igen. Sok. 25-30 óra.

Az igazán nagy becsben tartott textíliához a finomított fonalat gyönyörű színekre festették a közelben elérhető növényekkel, például festőpipitérrel, cserszömörcével, vörös szillel, festő mügével. Ha ezek után otthoni kender textília festésére adnák a fejünket, jó tudni, hogy a kender mint rostnövény csak szolid, mai szóval élve pasztellszíneket képes felölteni, szemben az állati eredetű textíliákkal, mint a gyapjú vagy a selyem.

A kender világszintű hosszú évszázados vezető szerepét a 20. századi változások megtörték. Használata fokozatosan csökkent a mesterségesen előállított anyagokkal szemben. Azonban értéke nem múlt el, sőt mi több, ismét felfedezzük. Az építőipar például a kenderből építőblokkokat készít, az állattartásban almozásra használják, a bútoriparban pozdorjalemezt, az autóiparban pedig kuplungtárcsát állítanak elő belőle. Ma a drágább kelmék között tartjuk számon a kendervásznat. Természetéből adódóan rendkívül strapabíró, nagyon jó nedvszívó, időtálló. Érdemes hát otthon körbenézni, a nagyitól nem maradt-e meg némi kendervászon, akár redőnygurtni. Remek lakásdekorációt készíthetünk belőlük fonással, azsúrozással.

Forrás: skanzen.hu

The post A kender, avagy a „régi műanyag” first appeared on KenderHáz.

Nem, nem. Nem a vadkenderre gondolunk, hanem a hasznos házi kenderre, vagyis a Cannabis Sativára.

Ez a magas tűrőképességű növény évszázadok óta hű társa az emberiségnek. A házi kendert már az ókorban is termesztették, ugyanis magasra növő szára miatt kiváló minőségű rostszálakat lehet belőle kinyerni, amelyből a textília, vászon, kötél, cérna készül. Sőt mi több, az emberek számára élettanilag is igazán hasznos ez a növény.

De mi bújik meg a rostok mögött?

A házi kender – népies elnevezése szerint a vaddohány – levelét, magját és virágát lehet felhasználni gyógyítási céllal. Vegyük szépen sorra, mi mindenre jó a házi kender!

Felhasználásának egyik formája étrend-kiegészítőként történik. A kender magját a zabkásához hasonlóan készíthetjük el, így egy kissé diós ízű, fehérjében gazdag ételt kapunk. De akár a magból hidegen sajtolt olaját is fogyaszthatjuk naponta kis adagokban. A kenderben található Omega-3, Omega-6 telítetlen zsírsavak ugyanis jótékony hatást fejtenek ki az érrendszerre, egyensúlyban tartják a vércukorszintet, segítik a szívműködést, csökkentik a vérnyomást, mindemellett erősítik az immunrendszert, csillapítják a görcsöket, a hasfájást, de még az onkológiai kezelések mellékhatásait is enyhítik.

Kenőcsként külsőleg is alkalmazhatjuk gyógyításra a kendert.Krémként sebekre, gyulladt, krónikus bőrbetegségekre használhatjuk, és még az ízületi fájdalmak enyhítésére is. Itt kell megjegyezni, hogy sok csodatévő, selymes bőrt ígérő kenceficével szemben a kender valóban hatékonyan ápolja a száraz bőrt.

Teaként számos ízesítésben megtaláljuk már a kendert a herbáriák, drogériák polcain.Főzete nyugtató hatású, igazi kötéllé varázsolja idegeinket. Legyen akár egy stresszes nap, akár egy migrénes fejfájás, vagy éppen levertség okozta kedvetlenség, a házi kender teája hatékony segítség lehet számunkra.

Forrás: skanzen.hu

The post Kötélből vannak az idegei… first appeared on KenderHáz.

A kendernek számtalan jó tulajdonsága van. Nagyvonalú biomassza, alkalmas vetésforgó, öntözés és növényvédő szerek nélküli termesztésre, mindig új ipari alkalmazásokban jelenik meg.

Cavac Biomaterials leányvállalata a Cavac Vendée szövetkezeti csoport, egyik úttörője a növénynek. A cég telepített Sainte-Gemme-la-Plaine-ban egy 4000 m²-es új üzemet 12 millió euró beruházási költséggel.

A legnagyobb piac az építészet, amelynek éves termelése 200 000 m3 szigetelés. Cavac Biomaterials márkanév alatt Biofib’Isolation hőszigetelő réteg készül, kender és len szálakból.

SEMMI VÉSZ, MINDENT ÁTALAKUL…

A John Deere – cég kifejlesztett egy eszközt, mely összegyűjti a kórót és a kendermagot. A kendermag egyre népszerűbb élelmiszer, köszönhetően Omega 3 és 6 tartalmának.  Rostot az autóipar keresi, amely újrahasznosítható, tartós és könnyű.

Több éves csökkenés után, a kender termesztés ismét növekszik, annak ellenére, hogy még mindig korlátozott ez a terület. Ez 10 500 hektárt jelent Franciaországban napjainkban, ami 75% -a az európai termelésnek.

A kender sokoldalú. Ez a növény sok lehetőséget kínál: textil, építés, műanyagok, kozmetikumok. A szálak más célokra, különösen népszerű a szigetelés-piacon, ahol beiratkozott mint versenytárs az üveggyapot mellé. Kenderport keverve mésszel mint homlokzati vakolat jöhet szóba. De az igazi forradalom a KenderBeton, amelyet a nem teherhordó falak építésére használnak. A mag éppen olyan húzóerő három piacra: takarmány, kozmetikumok és élelmiszerek.

A kenderipar újra optimalizálása fontos. Olivier Quenard, (ICAM Toulouse) számba vette az európai finanszírozást, öt partner található Portugália, Spanyolország és Franciaország (ICAM Toulouse). A kutatómunka középpontjában optimalizálás és az átalakulás elérése van. A korai adatok azt mutatják, hogy ez a termelés több előnnyel jár a gazdáknak.” A növény rövid ciklusa öt hónap, különösebb befektetés és költségek nélkül. A támogatás hektáronként összesen 130 Euró. Átlaghozama 6 és 8 tonna kóró hektáronként, és 6 – 800 kiló mag. A mag 0,60 € és 1 € között mozog kilónként. A hektáronkénti bruttó becsült költég 480 €, mondta François Hirissou, az Agrárkamarától.

The post Minden jó, ha a kender jó… first appeared on KenderHáz.

2014 volt a legmelegebb év 1880 óta, a kutatók szerint a globális felmelegedés folytatódik.

A Meteorológiai Világszervezet (WMO) adatai szerint is 2014 volt az eddigi legmelegebb év: a globális átlaghőmérséklet 14,57 Celsius-fok volt, 0,57 fokkal magasabb, mint az 1969-1990 közötti hivatkozási időszak átlaghőmérséklete.

Az általános tendencia sokkal fontosabb, mint az egyes évek rangsora. Azzal számolunk, hogy a globális felmelegedés folytatódik a légkörben lévő üvegházhatású gázok szintjének emelkedése és az óceánok vizének melegedése miatt.

A 15 legmelegebb évből 14 ebben az évszázadban volt.

Nyáron rendszeresek a károkat okozó viharok, évről-évre árvizek ellen kell védekezni. tél elején az ónos eső egész erdőket döntött ki, karácsony előtt néhány nappal pedig nyárias zivatarok csaptak le az országban több helyen.

Tény, hogy a épületeink, építkezéseink környezetterhelése dobogós helyen szerepel és az üvegházhatású gázok vészjósló árnyéka miatt is vádlottak padján a helye!

Valamit tenni kell!

Európában az éves bruttó energiafelhasználás 40 százaléka az épületekhez köthető és ezzel arányos a szennyezőanyag kibocsátás is [EPBD].

Egyik probléma forrás ami szemléletváltásra vár az építkezési szokásaink, illetve annak környezetterhelése, majd a lakóházak életciklusa alatt felhasznált energia, és kibocsátott káros-anyag mennyisége. Kimondhatjuk a jelenlegi trend fenntarthatatlan.

Miért ne lehetne egy olyan házban élni, melyet egy hajszárítóval fel lehet fűteni, miért nem gondolkodunk hosszabb távra, és miért kell elfogadni az ipari lobbi egészségtelen kínálatát ezekre a problémákra?

A ma meghozott építészeti döntések akár évszázadokig kihathatnak a gazdaságra, a társadalomra, a városképre, de a világ energiagazdálkodására és a környezetre is.

Bármilyen furcsán is hangzik, létezik olyan megoldás, amely nem, hogy karbon semleges, de csodálatos módon egyenesen KARBON NEGATÍV.

Titokzatos fotoszintézis, avagy a természet már rég egyensúlyban volt…

A kender növénynek, nem nagy titok, a növekedéséhez széndioxidra(CO2) van szüksége, mégpedig igen nagy mennyiségben. Ezen mennyiséget nem juttatjuk vissza a környezetbe, beépítjük évtizedekre, illetve a jó szigetelőképessége miatt később sincs az így megépített épületeknek oly nagy energiaéhsége.  Közel passzív minősítés elérhető kb. 40 cm kenderbeton falvastagsággal. Egy elképzelt szebb világban a kémény a háztetőn, már csak a történelmi fotókon látható.

A felhasznált mész-hidrátnak is kedvezőbbek a környezetterhelési mutatói mint például a cementnek, illetve a logisztikai terhek is csökkenthetők a szállítás minimalizálásával, hiszen a kender szinte mindenütt megterem.

Utoljára az is megemlítendő, hogy a beépített meszes kender keverék egy kémiai reakciónak köszönhetően(karbonizáció) szinte életciklusa végéig CO2-t köt le a környezetből.

És még nem beszéltünk a jövőbeni épületek bontása során keletkezett hulladékokról, szemben ezzel a kenderbeton újrafelhasználható, vagy komposztálható…

Illetve azt sem árt elfelejteni, hogy mindeddig a növény széleskörű felhasználásának csupán egy kisebb szeletét érintettük a pozdorja részről, ott van még az igen hasznos rost és olajban gazdag mag is!

Egy jó példa a bio üzemanyagra:

The post 2014 minden idők legmelegebb éve volt first appeared on KenderHáz.

Kézzel tépkedni a gazt

Az egyre több értékteremtő munkaelem mellett a mai napig sok helyen – különösen városokban – látni, hogy értelmetlennek tűnő műveleteket (például kézi gazszedegetést) végeznek a közmunkások. A szakemberek szerint a cél az, hogy az alacsony iskolázottságú álláskeresők is hasznos, általuk elvégezhető munkalehetőséghez jussanak, fenntarthassák munkaképességüket.

De hasznot is hozhat

A települési közmunkában egyre több helyen alkalmazzák, hogy maguk a bevont munkások állítják elő a faluszépítéshez, -építéshez szükséges betonelemeket, fából, illetőleg vasból készülő alkatrészeket. Így ugyanis csak az alapanyagot kell megvásárolni, és az államilag finanszírozott munkaerő miatt lényegesen olcsóbban végezhetők el a munkák, mintha privát vállalkozótól rendelnék meg ugyanazokat a műveleteket.

Önkormányzati bérlemények lesznek a vályogházak

Önkormányzati kezdeményezésnek köszönhetően 19 új vályogház épül Fejér megyében. A téglákat köz-foglalkoztatottak gyártják.

Három település közös tulajdona egy vályogtégla gyártó gép, felváltva dolgoznak vele, mellyel naponta 1500-3000 tégla gyártható.

A programban például Sárosd település 57 millió forintot kapott, a munkába bevonták a szakképzett de épp munkanélküli helyi kőműveseket és ácsokat is. Később lehetőséghez jutnak az építkezés folyamán, az egyéb szakmák képviselői is, úgy mint: villanyszerelő vagy csőszerelő.

A programba bevontak is több értelmét látják az ilyen munkáknak mellyel igazi értéket, otthont teremtenek egy később arra rászoruló családnak.

Ugyanez egy az egyben kivitelezhető lenne KENDERBETONRA, KENDERTÉGLÁRA, egészen a kender termesztéstől kezdve a kész házig bezárólag.

Tiszatenyőn sikerült optimálisan kihasználni a start közmunka mintaprogramokban rejlő lehetőségeket.

Kazinczi István polgármester elmondta: az 1900 fős községben pillanatnyilag 160 közfoglakoztatott tevékenykedik, főként a növénytermesztés, a kertészet és az állattenyésztés területén, de foglalkoznak vályog- és földtégla készítéssel, záportározók, vízelvezető árkok építésével, a közterületek felújításával, rendben tartásával is. A helyben megtermelt zöldséget, tejet és húst a tiszabőiek maguk dolgozzák fel az önkormányzat konyháján, illetve tej-, sajt-, illetve savanyító üzemében.

Reneszánszát éli a rég elfeledett építőanyag

Tiszta agyagból, szemcsés adalékból (homok), rostos adalékból (szalma, pelyva, (polyva), törek (esetleg nád) készül, melyeket összekeverve formába öntenek. Ezután a napon szárítják meg a vályogtéglát.

Tiszaigaron is úgy döntöttek, hogy a közmunkaprogram keretében többek között vályogvetésre szakosodnak.

– Az agyaggödrünk évtizedek óta kihasználatlanul állt, pedig a településen az agyag is rendelkezésre áll meg a kazánprogramunknak köszönhetőe nádból, törekből is van éppen elég – mondta el Szilágyi László, a település polgármestere.

– Ez adta az ötletet, hogy felélesszük a rég elfeledett vályogvetést. „Első körben” öt közmunkásunk tanulta meg a mesterség alapjait, bár néhányuk számára nem is volt újdonság ez a munka.

Tiszaigaron egyelőre csak napi egy-kétszáz darabot készítenek a manapság egyre népszerűbb vályogból és néhány napos-hetes szikkadást követően már használható is. Amint Szilágyi Lászlótól megtudtuk, azt tervezik, hogy jövőre belevágnak a mangalicatartásba. Az ehhez szükséges ólak építőanyaga lesz a most legyártott mennyiség. A későbbiekben azonban további elképzeléseket szőnek ezzel kapcsolatban, hiszen megfelelő technológiával építkezve igen jó hűtő-fűtő hatása van a vályognak, napjainkban is érdemes tehát akár házépítésre is használni.

A vályog az emberiség egyik legrégebben használt építési anyaga. Készítésének folyamata a vályogvetés. Tiszta agyagból, szemcsés adalékból (homok), rostos adalékból (szalma, pelyva, (polyva), törek (esetleg nád) készül, melyeket összekeverve formába öntenek. Ezután a napon szárítják meg a vályogtéglát, és így használják fel. További finomításként létezik homokos vályog és agyagos vályog.

Elsősorban lakóépületek készülnek belőle. Hazánkban a legutóbbi népszámlálás adatai szerint több, mint hétszázezer család él vályogházban, földfalú házban. A közfelfogás ennek az építőanyagnak a használatát – szemben a kő-, illetve téglaházakkal – szegényesnek ítéli. Ám kedvező páratechnikai tulajdonsága és főleg olcsósága (helyi anyagból készíthető, és csak munkaerőt igényel) miatt egyes vidékeken ma is használt építőanyag. Ezért azt is mondhatjuk, hogy újra reneszánszát éli ez a természetes anyag.

The post Értelmes és valóban hasznos közmunka first appeared on KenderHáz.