The post A legjobb építőanyag – azt mondják… mi elhisszük. first appeared on KenderHáz.

Látványterv:

The post Első Magyar Kenderház – Meghívó first appeared on KenderHáz.

Az országban zajló ingatlanpiaci robbanás lassan ugyan, de kezdi felpörgetni az építőipart is: mivel iszonyúan drágulnak az albérletek és lakások, az ingatlanbefektetők és a családok közül is egyre többen gondolkodnak új társas- vagy családi ház építésében.

A KSH adatai szerint az idei év második negyedévében országosan 8,5 ezer lakásépítési engedélyt adtak ki, míg ugyanez a megelőző negyedében csak 4,7 ezer volt, 2015 azonos időszakában pedig csak 3,2 ezer. A házépítés drága műfaj, egy kényelmes családi ház felhúzása több tízmillióba fáj, érthető, hogy a legtöbben a költségek minimalizálására törekednek.

De attól még, hogy érthető, nem biztos, hogy meg is éri: észszerű tervezéssel és a ma rendelkezésre álló technológiával már nem kell nagyon sokkal megtoldani a költségvetést, hogy minimális rezsiköltségű házat építhessünk. Ez egyrészt idővel – egy családi ház teljes életidejéhez képest hamar – anyagilag is megtérül, másrészt környezeti szempontból is felelősebb beruházás, mint egy hagyományos ház.

Még a csökkentett rezsi is nagyon sok

A magyar lakosság jövedelemarányosan sokat költ rezsire, de nem azért, mert túl drága lenne az energia, hanem mert iszonyú pazarlóan használjuk fel. Az ország primer energiafogyasztásának egyharmadát a lakóépületek fűtése és melegvíz-felhasználása teszi ki, a többin osztozik a teljes ipar, mezőgazdaság, közlekedés, és a nem lakáscélú épületek. Az Energiaklub számításai szerint ha minden lehetséges energiahatékonysági lépést megtennénk, akkor a lakóházak fogyasztásának 42 százalékát, évi 152 PJ-t megspórolhatnánk.

Az áramárak vásárlóerő-paritáson kicsivel az EU-átlag fölött, a gázárak viszont jócskán alatta maradnak a Magyar Energetikai és Közmű-Szabályozási Hivatal legfrissebb statisztikái szerint, a KSH mérései mégis azt mutatják, hogy egy átlag magyar összes fogyasztásának közel negyedét teszik ki a lakhatással kapcsolatos költségek, vagyis jelentős részben a rezsidíj.

És bár a terheken lehet enyhíteni újabb és újabb rezsicsökkentési körökkel, ennél még sokkal jobb lenne, ha nem használnánk feleslegesen ennyi energiát, ezzel ugyanis egyéni és országos szinten előreléphetnénk energiafüggetlenség terén. Erre pedig a legjobb módszer, ha energiatakarékossá tesszük a lakóépületeinket. Már kész épületek és lakások esetén a lehetőségek korlátozottak, de azért ezeknél is érdemes lehet lépni: egyes számítások szerint a háztartások nagy része számára

egy teljes nyílászárócsere és hőszigetelés jobban megtérülne, mint a hosszú távú banki lekötés,

így saját pénzt vagy kamatmentes hitelt is megérheti ebbe fektetni.

A most épülő házaknál ennél is komolyabb megtérülési mutatók érhetők el, de a magyar szabályozás energiaügyi szervezetek szerint nem elég szigorú ezen a téren. A csokkal épülő házakra egy fokkal szigorúbb energiahatékonysági előírások vonatkoznak, mint a támogatás nélküliekre, de még ezeknek sem kell közelíteniük a ma már könnyen elérhető szintet.

A nem támogatott házak esetében rosszabb a helyzet, mivel az új szabályok szerint már nincs építési engedély, csak bejelentési kötelezettség, és a mostani, nem elég szigorú előírásokkal nagyobb a veszély, hogy rövidlátó spórolás miatt elavult energia-rendszerű házak épülnek. Bár 2020 után már csak az kaphat használatbavételi engedélyt, aki a jogszabálynak megfelelő, „közel nulla energiaigényű” házat épít, de ez még elég messze van, ráadásul az egyszerű bejelentéssel épülő épületekre nem kell használatbavételi engedélyt kérni, csupán hatósági bizonyítványt.

Lesz-e ingyenpénz energiahatékonyságra?

Tavaly ősszel kellemetlen hírt kaptak azok, akik a beígért állami támogatásban reménykedtek lakásuk energiahatékonnyá tételéhez: a kormány váratlan húzással úgy döntött, hogy teljesen átszabja a Környezeti és Energiahatékonysági Operatív Program (KEHOP) keretét, és a lakossági támogatásra elkülönített közel 90 milliárdot inkább a középületek felújítására szánja.

Hogy ezt sikerül-e megvalósítani, egyelőre kérdéses, az újabb hírek szerint ugyanis Brüsszelben nem nézik jó szemmel az operatív program módosítását. A Bizottság állítólag aggódik, hogy ha a támogatási forrásokat nem a lakóépületek felújítására fordítjuk, akkor nem fognak teljesülni a KEHOP-ban meghatározott energiamegtakarítási célok. Még a kormány által elfogadott Nemzeti Épületenergetikai Stratégia szerint is a lakóépületeken sokkal olcsóbban lehet energiát megtakarítani, mint a középületeken: előbbiben 1 PJ energia megtakarítása átlagosan 42 milliárd forintba, utóbbiban 95 milliárd forintba kerül.

Vissza a parasztházas praktikákhoz

A legkevesebb energiával a passzívházak működnek, egy ilyennel akár 90 százalékos megtakarítás is elérhető. Egy minősített passzívház építése komoly odafigyelést igényel, de ha nem megyünk ennyire messzire, akkor is több lehetőségünk van az energiafüggőségük csökkentésére és a rezsi lefaragására.

Nagy, háromrétegű ablakok a keleti oldalon

 




Az egész dolog alapja maga a ház, amelynek építésekor sok mindent elronthatunk, ezeket utólag drága vagy nem is feltétlenül lehet korrigálni, szóval érdemes inkább a tervezéskor odafigyelni rájuk. A praktikák többségében nincs semmi újdonság, ezeket már a régi parasztházak építői is tudták, csak aztán a nagy energiabőségben valahogy elfelejtődtek.

A legalapvetőbb hiba, hogy sokan a szükségleteiknél nagyobb házat építenek,

amiben aztán csak kergetik egymást a rokonokkal, közben viszont télen ugyanúgy ki kell fűteni. A ház tervezésekor mérjük fel, mekkora és milyen elosztású terek kellenek, és ne lőjünk túl a célon.

Az is fontos, hogy miből építjük a házat, és hogyan szigeteljük. A természetes megoldások kedvelői körében mostanában divatba jött a vályog, amivel kapcsolatban gyakori tévhit, hogy jól szigetel. Ez ebben a formában nem igaz, az viszont igen, hogy ha vastag falat építünk belőle, akkor jól tartja a hőt, kívülről pedig ugyanúgy lehet szigetelni, mint a téglafalat. A téglánál pedig jóval olcsóbb, és sokszor helyi anyagok felhasználásával megoldható.

Ha maradnánk a téglánál, de vastag falat szeretnénk, akkor építtethetünk „szendvicsfalat” is, amely két sima téglaréteg közti vastag szigetelést jelent. Ehhez praktikus és környezetbarát az északi országokban már jó pár évtizede elterjedt cellulóz szigetelés, ami lényegében csak sűrű, darált papír, de a téli hideg és a nyári meleg ellen is hatásos.

A tető megfelelő szigetelése a falakhoz hasonlóan lényeges kérdés, mert a meleg levegő felfelé száll, így hiába a vastag fal, télen egy gyengén szigetelő tetőn kiszökhet a meleg. A jól szigetelt ház rákfenéje lehet, hogy penészedni kezdenek a falak, ennek elkerülése érdekében jó szellőzőrendszerre és természetes anyagokra van szükség, a műanyag festéket például kerülni kell.

Az sem mellékes, hogyan tájoljuk az épületet, és hová mekkora ablakokat helyezünk. Ha a legjobban akarjuk kihasználni a napenergiát a ház fűtéséhez, a keleti-déli oldalra teszünk nagy ablakokat, így a felkelő, delelő nap sugarai is fűtik a lakást. Ez persze nyáron kevésbé előnyös, viszont szerencsére

a nyári és a téli nap teljesen máshol helyezkedik el az égbolton deleléskor:

a nyári napforduló idején 66 fok magasan, a téli esetében viszont 19 fok magasan áll a nap délben. Ezt figyelembe véve egy kis számolással az ablakok fölé olyan előtető építhető, ami a nyári naptól a legmelegebb órákban árnyékot nyújt, a téli napsugarakat viszont beengedi az ablakon.

Van élet a gázon túl

A következő lépés a megfelelő fűtési és vízmelegítési rendszer megtalálása, szerencsére ma már elég széles a választék akkor is, ha lemondunk a vezetékes gázról.

Az úgy általában kijelenthető, hogy fűtésre közvetlenül áramot használni (ahogy például az elektromos hősugárzók teszik, vagyis hogy egy egységnyi energiából egy egységnyi hőt csinálnak) a létező legnagyobb pazarlás, viszont vannak már hatékony árammal működtetett fűtési rendszerek. A hétköznapi használatba már leszivárgott, de még aránylag fiatal technika a hőszivattyú, amelyből többféle típus létezik attól függően, milyen közegből (levegő, folyadék, talaj) veszi az energiát a hőtermeléshez és milyen közeget melegít (levegő, víz).

Egyedi építésű, 4,5 tonnás tömegkazán

A hőszivattyú tulajdonképpen egy inverz hűtőszekrény, a levegős változat működését nagyjából leírja a következő szakállas Jean-vicc:

– Jean, nagyon hideg van. Hány fok van idebenn?
– 16 fok, uram.
– És odakint?
– 5 fok, uram.
– Akkor nyissa ki az ablakot, jöjjön be az az 5 fok is!

A szerkezet képes rá, hogy a kinti 5 fok még néhány fokkal hidegebbre hűtésével nyert energiát behozza a rendszerbe, ezzel a módszerrel egy egységnyi áramból akár 4-6 egységnyi hőt is ki tud hozni. A technika gyorsan fejlődik, a drágább rendszerek már eleve nulla fok alatt lévő közegből is képesek meleget csinálni. A legelterjedtebb, levegő-víz hőszivattyúk ára nagyjából 1,5-3 millió forint körül mozog.

Ha viszont bizalmatlanok vagyunk az újabb technológiákkal szemben, vagy csak simán nem akarjuk elektromos szerkezetre alapozni a fűtési rendszerünket, még mindig használhatunk energiahatékony kályhákat vagy kazánokat, amelyekből ma már szintén széles a választék.

Szerelhetjük a házunkat nagy hatásfokú, fával, pellettel, vagy vegyesen táplálható kazánnal, ezek közül a legjobbak a faelgázosító rendszerek. Ezek ára már 1 millió forint körül kezdődik, viszont elképesztő, akár 90 százalékos hatásfokkal dolgoznak, így a fűtésköltséget is töredékére csökkentik. A faelgázosítás lényege, hogy a rendszer kétszer ad levegőt a fához, első körben még csak fagázok keletkeznek, a második körben pedig ezek égnek el.

A fát egy-két évet érdemes száradni hagyni

Klasszikusabb megoldás lehet egy tömegkazán, ami tulajdonképpen egy csomó plusz anyaggal felturbózott és keringető rendszerrel összekötött cserépkályha.

Télen kétnaponta gyújtok be egy kosár fával, így évente nagyjából 50 ezer forintot költök fűtésre

mondja saját, egyedi építésű tömegkazánjáról Frank Tamás, aki három éve költözött be részben a 2010-es év háza mintájára megépített budakeszi házába, amelyet Tóth Szilveszter építész tervezett. A 4,5 tonnás monstrum az étkezőkonyha központi eleme, egyben ülőalkalmatosság, nagyjából egymillió forintból építették. A hő nagy részét vízmelegítésre adja le, a meleg vizet szivattyúk a többi szoba plafonját sűrűn behálózó vékony csövekbe áramoltatják.

Melegvíz-tároló tartály és a napkollektorhoz tartozó gépészet

A tömegkazán levegő egyszeri hozzáadásával, gyorsan égeti a fát, viszont a sok benne lévő anyagnak köszönhetően az így keletkező hőt fokozatosan adja le, a felülete sem melegebb soha 30-35 fokosnál. Egy jól megépített tömegkazán is el tud érni olyan hatásfokot, mint az elektromos vezérlésű pelletkazánok, csak a vezérlőegység helyett a belső kialakítása biztosítja a hatékonyságát.

Frankéknál télen a tömegkazán biztosítja a meleg vizet is, ez viszont fűtési szezonon kívül nem opció, erre szolgálnak a tetőre szerelt napkollektorok. A rendszer nélkülözhetetlen eleme egy melegvíz-tároló tartály, ugyanis nem feltétlenül akkor fűtünk be vagy süt kint a nap, amikor épp fürödni vagy mosogatni akarunk.

A fafűtéses rendszereknél leginkább arra kell odafigyelni, hogy száraz fát használjunk, a legjobb a legalább egy, de inkább két évvel korábban vásárolt tűzifa-adagot eltüzelni.

Míg egy kiló száraz fa elégetésével kb 4 kWh energiához jutunk, egy kiló nedves fa ennek nagyjából a felét adja.

Megéri napelembe ruházni

A fűtés és vízmelegítés mellett a másik lényeges kérdés az áramellátás. Bár az elektromos vezetékről teljesen lecsatlakozni úgynevezett szigetüzemű napelemes rendszerrel egyelőre problémás, azzal is nulla közelébe tornázhatjuk le a számlát, ha a központi hálózatra rácsatlakozó, visszatáplálós elven működő napelemes rendszert építünk ki.

Nyolcpaneles akkumulátoros rendszer a központi hálózatra csatlakoztatva ellátja az egész családot

A legnagyobb probléma a napelemekkel is a tárolókapacitás, itt is fennáll a megújuló energiával kapcsolatos alapprobléma, hogy nem feltétlen akkor állnak rendelkezésre az erőforrások, amikor áramra van szükségünk. Viszont itt már sokkal jobban állunk, mint pár éve, a háztartási alkalmazású napelempaneles rendszerek, amelyekbe akkumulátor is szerelhető, jól használhatóak, és elérhető árba kerültek annak ellenére, hogy a magyar kormány tavaly környezetvédelmi termékdíjat vetett ki rájuk. Németországban tavaly már az összes újonnan kiépített napelemes rendszerek 41 százalékát akkumulátorral együtt szerelték, így éjjel is tudjuk használni a nappal megtermelt áramot.

Napelemvásárláskor fontos felmérni, mennyi áramra van feltétlen szükségünk, túltervezni ugyanis nem éri meg a kapacitást: az áramszolgáltatók átveszik az általunk termelt plusz energiát, de olyan olcsón, hogy nem éri meg túl nagy mennyiségben visszatáplálni a központi rendszerbe. Az év végi elszámoláskor a közműszolgáltatónak annyit fizetünk, amennyivel többet használtunk a megtermelt mennyiségnél, vagy ha többet termeltünk a fogyasztásnál, akkor ők fizetnek nekünk.

Frank Tamásék házára néhány hete szerelték fel a család szükségleteit előreláthatólag kitermelő nyolc napelempanelt, a beruházást valamivel egymillió forint alatt hozzák ki, cserébe azt várják, hogy az áramszolgáltatónak fizetett rezsidíja évi 10 ezer forint körül mozog majd.

Luxus mindenhez ivóvizet használni

Az utolsó kielégítendő közműszükséglet a víz, amivel kapcsolatban a legbosszantóbb pazarlás, hogy alapvetően egy csomó olyan dologra is vezetékes ivóvizet használunk, amire kevésbé tiszta víz is megfelelne.

Teljesen felesleges ivóvízzel lehúzni a vécét, locsolni a kerti növényeket, vagy akár zuhanyozni, ezért ha spórolni akarunk a vezetékes vízzel, akár három vizes fővezetéket is kiépíthetünk: egyet a vezetékes ivóvíznek, egyet a használt szürkevíznek és egyet az esővíznek, utóbbi kettőhöz saját vízgyűjtőre is szükség van. Ezekkel megoldhatjuk, hogy a vécé lehúzására a szürkevízgyűjtőből származó fürdővizet, locsoláshoz meg összegyűjtött esővizet használjunk, és a végén gyakorlatilag csak annyit vegyünk a központi hálózatról, ami evés-iváshoz kell.

A szennyvízkezelésnél kötelező szabály, hogy ahol ki van építve csatorna, ott rá kell csatlakozni, ahol viszont még nincs, ott gondolkozhatunk saját biológiai szennyvíztisztítóban. Ennek túlfolyójánál akár saját kis kerti tó is kialakítható vízinövényekkel, amelyek további gyökérzónás tisztítást végeznek a szennyvízen.

Öt-tíz év alatt megtérül

Frank Tamásék „ökopasszív” háza 2012-ben épült, ez még a csok utáni építőipari árnövekedés előtt volt. Kulcsrakész állapotáig 26 millió forintot költöttek rá (kb. 220 ezer forintos négyzetméterár), saját számításaik szerint nagyjából 3 millió forinttal került többe, mint ha egyáltalán nem ügyeltek volna az energetikai szempontokra.

Pontos megtérülési mutatókat a változó energiaárak miatt nehéz számolni, és a dolognak van egy csomó, nem forintosítható része is a függetlenség érzésétől kezdve a következő generációkkal kapcsolatos felelősségig. Az mindenesetre biztos, hogy a napelemes beruházás után a teljes éves rezsiköltség százezer forint alatt marad, így a plusz ráköltött pénz valahol 5 és 10 év között biztosan megtérül, egy családi ház életideje pedig ennek sokszorosában mérhető.

Hegedűs Attila energiahatékony házakra specializálódott építész, a Holnapház blog szerzője szerint az utóbbi időszakban jelentős, az új házakra vonatkozó áfacsökkentés mértékét meghaladó áremelkedés történt az építőiparban. Ennek eredményeként ma egy két-három gyerekes családnak megfelelő egyszerű ház felépítése 30 millió forint körül mozog, ha ugyanezt maximálisan energiatakarékosra (akár passzívra) akarjuk építeni, akkor a költségek 10-15 százalékkal növekedhetnek. A leggyorsabban a jó szigetelés térül meg, már öt és fél éves távlatban visszahozza az árát, ha 5 centis helyett 20 centis szigetelést választunk, mondja Hegedűs.

Forrás: Előd Fruzsina index.hu

The post Olyan házunk lehet, aminek alig van rezsije – INDEX first appeared on KenderHáz.

PET, polikarbonát, polisztirol, polipropilén, polietilén, nylon. Mennyi műanyagtípust ismerünk ma! Még több dolgot készítünk belőle. Ám a műanyag 1838-as felfedezése előtt is akadt anyag, amit ilyen sokféleképpen használtak fel.

A címet olvasva nem meglepő, hogy ez a kender. Szinte minden, amit ma a műanyag egyik típusából állítunk elő, azt korábban kenderből készítettük el: zsákot, festővásznat, ponyvát, tömítő anyagot, textíliát.

De ne szaladjunk ennyire előre! Haladjunk csak szépen sorban!

A kender magasságával már első látásra kivívja csodálatunkat. Ugyanis a mesebeli égig érő paszuly termetével vetekedő növény akár 5 méterre is megnőhet. Így mai körülmények között a második emeletre kellene felmennünk, hogy a csúcsát elérjük. A kendert ugyanis nagysága teszi olyan sokoldalúan felhasználható, értékes növénnyé. No, de vissza a kender megmunkálásához, hogy a cérnáig eljussunk!

Számos földrajzi elnevezés jelzi, hogy településeink egy-egy része kifejezetten a kender termesztésére volt szánva: kenderáztató, kenderszer, kenderföld. A betakarított, azaz hosszú szárait megőrizve levágott növényt kévékbe kötve vízbe áztatták. Néhol áztató gödröt ástak, de leggyakrabban természetes vizeket használva tóba vagy folyóvízbe helyezték. Egy népi megfigyelés szerint ez volt az igazi horgászidény. Ugyanis a kenderből kiázó anyagok hatására a halak megbódultak, és játszi könnyedséggel lehetett elkapni őket.

Az áztatást követően a kender szárát tilolóval megtörték, az így meggyötört szárból – mondjuk úgy – gubanc, azaz kóc lett. Ezt, ahogy a hajat – csak épp a növény fésülésére alkalmas – fésűkkel kisimították, továbbtisztították. Az így megszülető pamacsszerű kócból fonalat sodortak, amit guzsalyon vagy rokkán fontak meg az asszonyok. Az elkészült fonalat felvetették a szövőszékre, és egész télen szőtték. De ne lépjünk ilyen gyorsan túl ezen a fáradságos munkán! Tippelje meg, hány munkaóra kellett átlagosan ahhoz, hogy 1 méter házivászon elkészüljön az előbb leírt módon! Igen. Sok. 25-30 óra.

Az igazán nagy becsben tartott textíliához a finomított fonalat gyönyörű színekre festették a közelben elérhető növényekkel, például festőpipitérrel, cserszömörcével, vörös szillel, festő mügével. Ha ezek után otthoni kender textília festésére adnák a fejünket, jó tudni, hogy a kender mint rostnövény csak szolid, mai szóval élve pasztellszíneket képes felölteni, szemben az állati eredetű textíliákkal, mint a gyapjú vagy a selyem.

A kender világszintű hosszú évszázados vezető szerepét a 20. századi változások megtörték. Használata fokozatosan csökkent a mesterségesen előállított anyagokkal szemben. Azonban értéke nem múlt el, sőt mi több, ismét felfedezzük. Az építőipar például a kenderből építőblokkokat készít, az állattartásban almozásra használják, a bútoriparban pozdorjalemezt, az autóiparban pedig kuplungtárcsát állítanak elő belőle. Ma a drágább kelmék között tartjuk számon a kendervásznat. Természetéből adódóan rendkívül strapabíró, nagyon jó nedvszívó, időtálló. Érdemes hát otthon körbenézni, a nagyitól nem maradt-e meg némi kendervászon, akár redőnygurtni. Remek lakásdekorációt készíthetünk belőlük fonással, azsúrozással.

Forrás: skanzen.hu

The post A kender, avagy a „régi műanyag” first appeared on KenderHáz.

A hiba oka

Minden esetben, amikor belülről lehet csak szigetelni, így például műemléki védelem alatt álló házaknál, gondoskodni kell arról, hogy az épület külső falszerkezetében ne legyen páradiffúziós lecsapódás. Ekkor ugyan is a belülről történt hőszigetelés miatt a meglévő fal belsejében a hőmérséklet annyira lehűl, hogy kondenzáció lép fel, azaz a nedvesség lecsapódik, a benne lévő vízgőz akár meg is fagy és tönkreteszi a falszerkezetet.

Ez csak évek múlva jelentkezik, így hiába mutatták most be a már fél éve megépített hőszigetelést, a lakók még nem tudják, hogy a megtakarításuk többszörösét, nagyságrenddel többet fognak az épület szerkezetének javítására költeni.

Ahhoz, hogy a lakásban a lecsapódás elkerülhető legyen, ismerni kell a külső falszerkezet kialakítását, a lakás fűtésének módját. A páralecsapódást egy sor jól ismert és megváltoztathatatlan fizikai tényező hozza létre. Jelenléte erősen kapcsolódik ahhoz, hogyan fűtik, szellőztetik és szigetelik az épületszerkezetet.

A belső hőszigetelés a lecsapódó vízgőz miatt tönkreteszi a falszerkezetet

Vízgőz

A levegő mindig tartalmaz valamennyi vízgőzt. A lakásokban az életvitelnek köszönhetően állandóan párát fejlesztenek az ott lakók, például főznek, tisztálkodnak, lélegeznek, növényeik vannak. Így a fűtött épületben a levegő rendszerint több nedvességet tartalmaz, mint a külső levegő. Nyomása ezért nagyobb, és igyekszik a meleg levegőt keresztüljuttatni a falszerkezeten, amely ha áteresztőképes, a levegő magával viszi páratartalmát. A levegőben a vízgőz nyomást hoz létre, amely hozzájárul a levegő össznyomásához. Minél több nedvesség van a levegőben, annál nagyobb a vízgőz résznyomása a levegő össznyomásában. Ezt a nyomást gőznyomásnak nevezzük és millibarban (mbar) mérjük. Helyes hőszigetelési rétegrend felépítésekor a hőszigetelő réteget mindig az épületszerkezet külső oldalán helyezik el, így ugyanis a falszerkezetben a hőmérsékletet magasan tartva, a vízgőz nem fog kicsapódni (kondenzálódni). A vízgőz ritkán válik láthatóvá, és általában nem érzékeljük jelenlétét. Közvetett módon érzékeljük, amikor az épület belső falain piszkos, fekete penészfoltok alakulnak ki azokban a helyiségekben, amelyek kevésbé jól fűtöttek.

A párás üveg figyelmeztető jel

Felületi lecsapódás

A lecsapódás – amely a légkörben levő vízgőz látható megnyilvánulása – nagyon gyakran jelentkezik. Ez akkor tapasztalható, amikor a külső léghőmérséklet a fagyponthoz közeledik. Ez attól van, hogy a meleg levegő több vízgőzt képes magában tartani, mint a hideg. Ha a meleg levegő hidegebbel vagy hideg felülettel érintkezik, akkor lehűl. Ha eredetileg nagy volt a nedvességtartalma, akkor már nem tudja tovább tartani az eddig hordozott összes vízgőzt, annak egy része kiválik belőle, lecsapódik. Ezt a hőmérsékletet harmatpontnak nevezzük. Épületekben rendszerint úgy jön létre a lecsapódás, hogy a meleg levegő hideg felülettel érintkezik, lehűl, a feleslegben lévő vízgőz folyadékká válik. Ez bekövetkezhet a vakolt falon vagy az ablaküvegen. Amennyiben a falszerkezet nincs hőszigetelve, a belső felületen jelentkezik először a nedvesség, majd a penész. A penészfoltok megjelenése akkor valószínű, ha a relatív páratartalom gyakran és hosszú ideig meghaladja a 80 százalékot. A jelenséget felületi lecsapódásnaknevezzük.

Kevés olyan technológia van, amellyel belülről is lehet lakótereket szigetelni, holott gyakran fordul elő, hogy nincs más megoldás: így például műemléki épületeknél, ahol a homlokzatot nem szabad megváltoztatni, de társasházak vagy családi házak esetén is hasonló lehet a helyzet, ha a külső szigetelésre nincs lehetőség. Mi az ami szóba jöhet…? A KenderBeton!

A KenderBeton már így is bizonyított!

• 100% organikus kender blokk, nem jelent kockázatot az egészségre.
• 100% páraáteresztő és szabályzó
• Alkalmazás: falak, válaszfalak és a padló szigetelés
• Magas termikus ellenállás (4,2 m²K / W 30 cm)
• Nagyon könnyű anyaga: 300 kg / m³
• Nagyon alacsony hővezetési tényező => jó szigetelés 0,070 W / mK (MSZ EN 12667)
• Léghanggátlási 59 dB 30 cm
• Fagyálló
• Ellenáll a tűznek (Euroclass B-s1, ne EN 13501-1 szerint; M1 szerinti NF P 92-500)
• Ellenáll a rovaroknak és rágcsálóknak
• Páraáteresztő
• Könnyű vele dolgozni áthaladásnál és pl. a kábelekkel
• Megújuló és újrahasznosítható anyag
• Egy 120 m2 ház esetén a felhasznált kender  több mint 11 Tonna káros CO2-t kötött meg fotoszintézissel növekedése közben.
• 100% -ban újrahasznosítható
• Csökkentett energiafogyasztás a gyártás során: 4-szer kevesebb energiát fogyaszt, mint cserép tégla és méhsejt szerkezetű tégla, 3-szor kisebb mint a pórusbeton.
• 2 IN 1; fal és szigetelés EGYSZERRE!

Az angliai Limecrete Company műemlék jellegű régi épületek szigetelésére specializálódott:

Forrás: Bokor András okleveles épületgépész, Chanvribloc, IsoHemp, The Limecrete Company Ltd

The post Szigetelés belül? Igenis lehetséges! first appeared on KenderHáz.

Levegőn  szilárduló  meszek:  főleg  kalcium-oxidot  vagy -hidroxidot  tartalmazó  meszek,  amelyek  a  levegő  szén-dioxid tartalmának hatására lassan szilárdulnak. Víz alatt általában nem szilárdulnak, mivel nem hidraulikus tulajdonságúak. Ezek lehetnek oltatlan meszek vagy hidratált meszek, ezek alapjaiban nem jók a kenderbetonhoz, bár folynak a kísérletek különböző puccolánok hozzáadásával történő alkalmassá tételére.

Hidratált  meszek

(S):  levegőn  szilárduló,  kalciumos  vagy dolomitos meszek, amelyek az oltatlan meszek ellenőrzött oltása során keletkeznek. Előállítják száraz por alakban vagy oltva, illetve iszap formájában (mésztej, mészhidrát).

Természetes hidraulikus meszek (NHL)

Természetes   hidraulikus   meszek:   olyan   meszek, amelyeket  több-kevesebb  agyagot  vagy  szilikátokat  tartalmazó mészkőből  égetnek,  majd  oltás  utáni  őrléssel  vagy  anélkül  por alakban állítanak elő. Az NHL meszek víz alatt is megkötnek és szilárdulnak.  A  légkör  szén-dioxidja  hozzájárul  a  szilárdulási folyamathoz. Ez az ami tökéletes a kenderbeton számára.

Természetes hidraulikus meszek kiegészítő anyaggal (Z):

NHL  meszekből  megfelelő  puccolános  vagy hidraulikus    anyag    legfeljebb 20 tömegszázalékban való hozzáadásával készített különleges termék, amelyet Z betűjellel kell ellátni.

Hidraulikus   meszek (HL):

Főleg   kalcium-hidroxidot, kalcium-szilikátokat és kalcium-aluminátokat tartalmazó, megfelelő anyagok összekeverésével előállított mész. Víz alatt megkötnek és szilárdulnak. A kötési folyamathoz a levegő szén-dioxid-tartalma is hozzájárul.

példa:

A puccolános kiegészítőanyagot tartalmazó természetes hidraulikus mész 3,5 jelölése

EN 459-1 NHL 3,5-Z

A természetes eredetű gyengén hidraulikus kötőanyagokat az emberiség a római korból ismeri. Általában falazó- és vakolóhabarcsok kötőanyagaként alkalmazhatók. A természetes eredetű  gyengén  hidraulikus  kötőanyagok  a  mész  és  a  cement között  képeznek átmenetet.  Levegőn  és  víz  alatt  is  szilárdulnak.            (Vannak  mesterséges  eredetű  gyengén hidraulikus kötőanyagok is, például a kohósalak, a pernye, a szilikapor .)

Megjegyzés: A megnevezésekben nem mindig szerepeltetik a „gyengén” jelzőt. Hidraulikus mész

A  hidraulikus  mész  átmenetet  képez  az  égetett  mész  és  a  románcement  között. A hidraulikus meszet 8-10 tömeg% agyagtartalmú márgás mészkőből vagy 10-20 tömeg% agyagtartalmú mészmárgából zsugorodási hőmérséklet alatt, kb. 900 °C hőmérsékleten égetik. Az égetés során vízmentes kalcium-szilikát és kalcium-aluminát vegyületek is keletkeznek, és ezek teszik a terméket gyengébb vagy erősebb mértékben hidraulikussá. A hidraulikus mész vízzel oltódik, az oltódás azonban lassú. Szilárdulásához a levegő szén-dioxidja is hozzájárul.

A  mesterséges  hidraulikus  mész  újkori  feltalálása  Louis  Vicat     (1786-1861)  nevéhez fűződik,  aki  azt   –  az  általa  újra  feltalált  összetételű  románcementtel  együtt először alkalmazta Dordogne folyó feletti “Pont Angoulęme” nevű híd felépítése (1812 – 1824) során

1840-ig a hidraulikus mész volt a hazai építkezések egyik legfontosabb kötőanyaga. Hazai termék volt például a beocsini (egykori Szerém vármegye) természetes hidraulikus mész, import termék volt többek között a kufsteini, sagorei természetes hidraulikus mész, ill. oltott mészpor. Hazánk mai területén tudomásunk szerint hidraulikus mész előállítására alkalmas természetes nyersanyag nincs.

A természetes és mesterséges hidraulikus mész tulajdonságait az MSZ EN 459-1:2002 szabvány tárgyalja, amely az MSZ 108-1:1992 termékszabványt váltotta fel. Az MSZ EN 459-1:2002  szerinti gyengén  hidraulikus  kötőanyagok,  ill.  építési  meszek  vizsgálatát  az MSZ EN 459-2:2002 szabvány szerint kell végezni

Románcement (románmész)

A románcementet 20 tömeg%-nál nagyobb agyagtartalmú márgából zsugorodást el nem érő hőmérsékleten (kb. 900 °C) égették. Porrá őrölve és vízzel keverve gyorsan köt és víz alatt is szilárdult. Smeaton, J. angol mérnök volt az első, aki 1756-ban tapasztalta, hogy az agyagot és homokot tartalmazó mészkövek égetés után vízben megkeményedő meszet adnak; de csak Parkernek sikerült 1796-ban ilyen meszet nagyobb mennyiségben gyártani, melyet római cementnek vagy románcementnek nevezett.

The post Építési mész, hidraulikus meszek, mi kell a KenderBetonhoz? first appeared on KenderHáz.

A fenntartható fejlődés (sustainable development) olyan fejlődési folyamat (földeké, házaké, városoké, társadalmaké stb.), ami „kielégíti a jelen szükségleteit anélkül, hogy csökkentené a jövendő generációk képességét, hogy kielégítsék a saját szükségleteiket”

A fenntartható építés eszközrendszere

Ökológiai elveknek megfelelő az az épület, melynek kialakítása és működése illeszkedik a természeti körfolyamatokhoz (anyag, energia, víz körfolyamatok) és szerkezeti megoldásai lehetővé teszik a természettel való kommunikációt.

Létrehozásuk érdekében:

Épület egy életre…

Környezettudatos épületszerkezetek

A környezettudatos épületszerkezetek kialakítására a „harmadik bőr” elve alapján kerülhet sor. (A biológiai bőrünk és a ruhánk után az épületek külső térelhatároló szerkezetcsoportja lehetne a harmadik bőrünk). Jellemzőit a biológiai bőr funkcióinak megfelelően célszerű meghatározni:

Környezetbarát anyaghasználat

A betervezésre-beépítésre kerülő építőanyagokra vonatkozó kívánalmak röviden, az alacsony beépített energiatartalom, az újra-használhatóság-, hasznosíthatóság, vagy visszaforgathatóság. Fontos, hogy ártalmatlan legyen az emberi egészségre és keveset kelljen szállítani.

Fenntartható épülethasználat

Korszerűnek mondott épületeink lineáris modell szerint működnek, gyakorlatilag hatalmas energiaráfordítással előállított vegyszerkeverékeknek tekinthetők. Rendszerint un. defenzív stratégiával tervezett, elzárkózó házak, nem kommunikálnak a környezettel. A belső terek kívánt kondícióit mesterséges eszközökkel állítják elő és tartják fenn.

Energiát és pénzt takarít meg…

Környezetbarát építőanyagok és jellemzőik
A betervezésre-beépítésre kerülő építőanyagokra vonatkozó követelmények egy kicsit bővebben a következők:

Egy egészséges, kellemes Fenntartható Otthon

Tény: a fenntartható, zöld otthonok egészségesebb és kényelmesebb életteret biztosítanak. A fenntartható építőanyagok nem tartalmaznak ipari toxinokat, például a rákkeltő anyagok, VOC (illékony szerves vegyületek)

Számos anyag létezik, amely növeli a lakások levegő minőségét, mint például a természetes kender falazóanyag, Légtechnikai rendszerek, amelyek összehozzák frissítő  levegőt bent, szigetelés, amely meggátolja a penészesedést, és rétegek, amelyek nem használnak mérgező ragasztókat.

A fenntartható otthon egy egészséges otthon.

Egészségügyi és természetvédelmi követelmény egyaránt, az anyagok káros anyag tartalmának, kibocsátásának határérték alatti volta. Az un. káros anyagok egy része bizonyítottan összefüggésbe hozható különböző betegségek kialakulásával, más részük, súlyos környezetszennyezést okoz, például a formaldehid (HCHO), egyes halogénezett és a klórozott szénhidrogének (PCP, PVC, PCB, TCDD, stb.) melyek számos építőanyagban pl. festékekben, lakkokban, favédő, égéskésleltető, fertőtlenítő anyagokban, oldószerekben és rengeteg gyártási segédanyagban megtalálhatók.

A felsorolt mérgező anyagokat csak kis mennyiségben tartalmazzák a különböző termékek (nem léphetik túl a megengedett értékeket). De köszönhetően a szigorodó energetikai előírások komolyan vételének (lásd filtrációs energiaveszteség korlátozása a kitűnő légzárású ablakokkal) a zárt belső terekben a különböző anyagok kipárolgásai feldúsulnak és a légtérbe került vegyszerkeveréknek egy mérhetetlen, ellenőrizhetetlen összetételű koncentrációja alakulhat ki. Az emberi szervezetet érő, halmozódó, összeadódó (additív) hatások mérésére egyelőre nincsenek megbízható módszerek!!!

 

Forrás: Wikipedia, Freshome, Dr. Ladányi Erzsébet:”Hogyan mérhető az építés „fenntarthatósága”

The post A fenntartható építőanyagok first appeared on KenderHáz.

A rendezvény különlegessége, hogy az előadók számára csupán 18 perc áll rendelkezésre, hogy átadják az információt, amit kívánnak, ugyanakkor inspirálják a hallgatóikat. Az előadók között olyan hírességek szerepelnek, mint például Bill Clinton, Jane Goodall, Malcolm Gladwell, Al Gore, Gordon Brown, Richard Dawkins, Bill Gates, Larry Page és Sergey Brin (a Google alapítói), továbbá rengeteg Nobel-díj nyertes.

Ezen tartott előadást a kenderből készült épületekről Joni Lane frissen végzett bostoni építész.

Először beszél a szűkebb értelemben bennünket körülvevő környezet, jelen esetben a házunk, otthonunk káros hatásairól. Az életünk nagy részét (90%) ebben a környezetben töltjük. A belső levegő szennyezőanyag koncentrációja, ha külön külön nézzük is őket, többszöröse a kintinek, összességében százszorosa is lehet.

Beteg épület szindróma.

Beszél a személyes érintettségéről, a kisöccse súlyos asztmatikus betegségben szenved.

Újra kell gondolni, hogyan építkezünk!

Kutatott a témában… Toxikus anyagoktól mentes, de hatékony építési módot keresett. Így talált az első hallásra hihetetlen tulajdonságokkal rendelkező kenderbetonra, ami nemhogy teljesen allergén- és méreganyag mentes, hanem még szűri is a káros légszennyezést.

Kitér az ipari kender és a marihuána közötti téves stigmákra, buta összemosására, és elmond néhány hasznos tulajdonságát a növénynek:

• gyorsan megújuló erőforrás
• nincs szükség vegyszerekre
• 4x annyi CO2-t dolgoz fel mint a fák

A kenderbeton az épületek teljes héjazatát biztosítja, jó hőszigetelő és kiemelkedően jó a páraháztartása, a porózus szerkezet engedi lélegezni a falat.

Megemlít pár jó példát kenderházakra…

Beszél az USA érthetetlen anomáliájáról az ipari kenderrel kapcsolatban, ami ellen sokan lobbiznak: Habár már egyre több államban engedélyezett az orvosi marihuána fogyasztása, de az ipari kender termesztése még tiltott!!! Kénytelenek importból fedezni a szükséges mennyiséget. Náluk még ez is megoldásra vár.

The post KenderBeton a TED-en first appeared on KenderHáz.

Kézzel tépkedni a gazt

Az egyre több értékteremtő munkaelem mellett a mai napig sok helyen – különösen városokban – látni, hogy értelmetlennek tűnő műveleteket (például kézi gazszedegetést) végeznek a közmunkások. A szakemberek szerint a cél az, hogy az alacsony iskolázottságú álláskeresők is hasznos, általuk elvégezhető munkalehetőséghez jussanak, fenntarthassák munkaképességüket.

De hasznot is hozhat

A települési közmunkában egyre több helyen alkalmazzák, hogy maguk a bevont munkások állítják elő a faluszépítéshez, -építéshez szükséges betonelemeket, fából, illetőleg vasból készülő alkatrészeket. Így ugyanis csak az alapanyagot kell megvásárolni, és az államilag finanszírozott munkaerő miatt lényegesen olcsóbban végezhetők el a munkák, mintha privát vállalkozótól rendelnék meg ugyanazokat a műveleteket.

Önkormányzati bérlemények lesznek a vályogházak

Önkormányzati kezdeményezésnek köszönhetően 19 új vályogház épül Fejér megyében. A téglákat köz-foglalkoztatottak gyártják.

Három település közös tulajdona egy vályogtégla gyártó gép, felváltva dolgoznak vele, mellyel naponta 1500-3000 tégla gyártható.

A programban például Sárosd település 57 millió forintot kapott, a munkába bevonták a szakképzett de épp munkanélküli helyi kőműveseket és ácsokat is. Később lehetőséghez jutnak az építkezés folyamán, az egyéb szakmák képviselői is, úgy mint: villanyszerelő vagy csőszerelő.

A programba bevontak is több értelmét látják az ilyen munkáknak mellyel igazi értéket, otthont teremtenek egy később arra rászoruló családnak.

Ugyanez egy az egyben kivitelezhető lenne KENDERBETONRA, KENDERTÉGLÁRA, egészen a kender termesztéstől kezdve a kész házig bezárólag.

Tiszatenyőn sikerült optimálisan kihasználni a start közmunka mintaprogramokban rejlő lehetőségeket.

Kazinczi István polgármester elmondta: az 1900 fős községben pillanatnyilag 160 közfoglakoztatott tevékenykedik, főként a növénytermesztés, a kertészet és az állattenyésztés területén, de foglalkoznak vályog- és földtégla készítéssel, záportározók, vízelvezető árkok építésével, a közterületek felújításával, rendben tartásával is. A helyben megtermelt zöldséget, tejet és húst a tiszabőiek maguk dolgozzák fel az önkormányzat konyháján, illetve tej-, sajt-, illetve savanyító üzemében.

Reneszánszát éli a rég elfeledett építőanyag

Tiszta agyagból, szemcsés adalékból (homok), rostos adalékból (szalma, pelyva, (polyva), törek (esetleg nád) készül, melyeket összekeverve formába öntenek. Ezután a napon szárítják meg a vályogtéglát.

Tiszaigaron is úgy döntöttek, hogy a közmunkaprogram keretében többek között vályogvetésre szakosodnak.

– Az agyaggödrünk évtizedek óta kihasználatlanul állt, pedig a településen az agyag is rendelkezésre áll meg a kazánprogramunknak köszönhetőe nádból, törekből is van éppen elég – mondta el Szilágyi László, a település polgármestere.

– Ez adta az ötletet, hogy felélesszük a rég elfeledett vályogvetést. „Első körben” öt közmunkásunk tanulta meg a mesterség alapjait, bár néhányuk számára nem is volt újdonság ez a munka.

Tiszaigaron egyelőre csak napi egy-kétszáz darabot készítenek a manapság egyre népszerűbb vályogból és néhány napos-hetes szikkadást követően már használható is. Amint Szilágyi Lászlótól megtudtuk, azt tervezik, hogy jövőre belevágnak a mangalicatartásba. Az ehhez szükséges ólak építőanyaga lesz a most legyártott mennyiség. A későbbiekben azonban további elképzeléseket szőnek ezzel kapcsolatban, hiszen megfelelő technológiával építkezve igen jó hűtő-fűtő hatása van a vályognak, napjainkban is érdemes tehát akár házépítésre is használni.

A vályog az emberiség egyik legrégebben használt építési anyaga. Készítésének folyamata a vályogvetés. Tiszta agyagból, szemcsés adalékból (homok), rostos adalékból (szalma, pelyva, (polyva), törek (esetleg nád) készül, melyeket összekeverve formába öntenek. Ezután a napon szárítják meg a vályogtéglát, és így használják fel. További finomításként létezik homokos vályog és agyagos vályog.

Elsősorban lakóépületek készülnek belőle. Hazánkban a legutóbbi népszámlálás adatai szerint több, mint hétszázezer család él vályogházban, földfalú házban. A közfelfogás ennek az építőanyagnak a használatát – szemben a kő-, illetve téglaházakkal – szegényesnek ítéli. Ám kedvező páratechnikai tulajdonsága és főleg olcsósága (helyi anyagból készíthető, és csak munkaerőt igényel) miatt egyes vidékeken ma is használt építőanyag. Ezért azt is mondhatjuk, hogy újra reneszánszát éli ez a természetes anyag.

The post Értelmes és valóban hasznos közmunka first appeared on KenderHáz.

Az Egészségügyi Világszervezet, a WHO már 1983 azonosította a beteg épület szindrómát (angolul Sick Building Syndrom). A Tünetegyüttes lényege, hogy bár az adott épületen belül a szennyező anyagok koncentrációja nem haladja meg az egészségügyi határértéket, hatásuk összességében mégis kellemetlen.

Levegő – éltető táplálék vagy betegségek forrása?

Egy felnőtt kb 15x lélegzik percenként, egy kis gyermek 15-40 között. Ez egy felnőttnél így egy órára vetítve 900 légzésszám és 20.000 felett egy nap. Ehhez hozzájön még, hogy életünk több mint 80%-át töltjük zárt terekben. Könnyen belátható tehát, hogy az egészséges otthonok előfeltétele a tiszta, káros anyagoktól mentes beltéri levegő.

És akkor a rideg valóság…

Svájc már több mint 10 éve büntetőadókkal sújtja azokat az építőanyagokat, melyek káros anyagokat párologtatnak lakótereink felé, védve ezzel a lakosságot a lakótereinkbe beszivárgó egészségkárosító vegyületektől!

Tudatos Vásárlók Magazin: Egészségkárosító anyagok jelenlétét vizsgálta, beltéri fehér falfestékekben.  A tizenkét vizsgált termék mindegyikéből párolgott rákkeltő anyagként számon tartott formaldehid, a biotermékek bizonyultak a legkevésbé károsnak. http://tudatosvasarlo.hu/cikk/termekteszt-rakkelto-anyagok-falfestekekben

Mára kiderült, hogy a polisztirol szigetelőanyagok égésgátló adalékanyaga a HBCD igen káros az emberi szervezetre. A HBCD, hexabromocyclododecan rövidebb nevén hexabróm egy vegyület ami arra szolgál, hogy a polisztirol szigetelőanyagok kevésbé legyenek éghetőek.

Épületbiológusok ma több mint 2500 olyan káros anyagot tartanak nyilván, melyek nagy koncentrációban károsak lehetnek az egészségünkre. forrás: IBO Institute für Baubiologie und Ökologie

Allergia a gázkonvektortól, rákkeltő panelek, gyanús gázbeton, asztmát okozó penész, rengeteg vegyszer és szintetikus anyag,  mérgező otthonok, stb.

Betegségek, melyeket a lakótereinkben előforduló káros anyagok idézhetnek elő:

• Allergia
• Rák (PCP –k által)
• Asztma (a finompor felerősíti a tüneteket)
• MCS  Multiple Chemical Sensitivity – Többszörös kémiai túlérzékenység

Forrás: http://www.valyogvakolat.hu/

Sajnos a sor végtelen és bizonytalan. Egy biztos, a természetes anyagok már bizonyítottak az évezredek folyamán.

Ezért is döntöttünk úgy, hogy 100%-ban elkötelezzük magunkat az egészséges építés mellett. 

The post A legjobb építőmester maga a Természet! first appeared on KenderHáz.