Az országban zajló ingatlanpiaci robbanás lassan ugyan, de kezdi felpörgetni az építőipart is: mivel iszonyúan drágulnak az albérletek és lakások, az ingatlanbefektetők és a családok közül is egyre többen gondolkodnak új társas- vagy családi ház építésében.

A KSH adatai szerint az idei év második negyedévében országosan 8,5 ezer lakásépítési engedélyt adtak ki, míg ugyanez a megelőző negyedében csak 4,7 ezer volt, 2015 azonos időszakában pedig csak 3,2 ezer. A házépítés drága műfaj, egy kényelmes családi ház felhúzása több tízmillióba fáj, érthető, hogy a legtöbben a költségek minimalizálására törekednek.

De attól még, hogy érthető, nem biztos, hogy meg is éri: észszerű tervezéssel és a ma rendelkezésre álló technológiával már nem kell nagyon sokkal megtoldani a költségvetést, hogy minimális rezsiköltségű házat építhessünk. Ez egyrészt idővel – egy családi ház teljes életidejéhez képest hamar – anyagilag is megtérül, másrészt környezeti szempontból is felelősebb beruházás, mint egy hagyományos ház.

Még a csökkentett rezsi is nagyon sok

A magyar lakosság jövedelemarányosan sokat költ rezsire, de nem azért, mert túl drága lenne az energia, hanem mert iszonyú pazarlóan használjuk fel. Az ország primer energiafogyasztásának egyharmadát a lakóépületek fűtése és melegvíz-felhasználása teszi ki, a többin osztozik a teljes ipar, mezőgazdaság, közlekedés, és a nem lakáscélú épületek. Az Energiaklub számításai szerint ha minden lehetséges energiahatékonysági lépést megtennénk, akkor a lakóházak fogyasztásának 42 százalékát, évi 152 PJ-t megspórolhatnánk.

Az áramárak vásárlóerő-paritáson kicsivel az EU-átlag fölött, a gázárak viszont jócskán alatta maradnak a Magyar Energetikai és Közmű-Szabályozási Hivatal legfrissebb statisztikái szerint, a KSH mérései mégis azt mutatják, hogy egy átlag magyar összes fogyasztásának közel negyedét teszik ki a lakhatással kapcsolatos költségek, vagyis jelentős részben a rezsidíj.

És bár a terheken lehet enyhíteni újabb és újabb rezsicsökkentési körökkel, ennél még sokkal jobb lenne, ha nem használnánk feleslegesen ennyi energiát, ezzel ugyanis egyéni és országos szinten előreléphetnénk energiafüggetlenség terén. Erre pedig a legjobb módszer, ha energiatakarékossá tesszük a lakóépületeinket. Már kész épületek és lakások esetén a lehetőségek korlátozottak, de azért ezeknél is érdemes lehet lépni: egyes számítások szerint a háztartások nagy része számára

egy teljes nyílászárócsere és hőszigetelés jobban megtérülne, mint a hosszú távú banki lekötés,

így saját pénzt vagy kamatmentes hitelt is megérheti ebbe fektetni.

A most épülő házaknál ennél is komolyabb megtérülési mutatók érhetők el, de a magyar szabályozás energiaügyi szervezetek szerint nem elég szigorú ezen a téren. A csokkal épülő házakra egy fokkal szigorúbb energiahatékonysági előírások vonatkoznak, mint a támogatás nélküliekre, de még ezeknek sem kell közelíteniük a ma már könnyen elérhető szintet.

A nem támogatott házak esetében rosszabb a helyzet, mivel az új szabályok szerint már nincs építési engedély, csak bejelentési kötelezettség, és a mostani, nem elég szigorú előírásokkal nagyobb a veszély, hogy rövidlátó spórolás miatt elavult energia-rendszerű házak épülnek. Bár 2020 után már csak az kaphat használatbavételi engedélyt, aki a jogszabálynak megfelelő, „közel nulla energiaigényű” házat épít, de ez még elég messze van, ráadásul az egyszerű bejelentéssel épülő épületekre nem kell használatbavételi engedélyt kérni, csupán hatósági bizonyítványt.

Lesz-e ingyenpénz energiahatékonyságra?

Tavaly ősszel kellemetlen hírt kaptak azok, akik a beígért állami támogatásban reménykedtek lakásuk energiahatékonnyá tételéhez: a kormány váratlan húzással úgy döntött, hogy teljesen átszabja a Környezeti és Energiahatékonysági Operatív Program (KEHOP) keretét, és a lakossági támogatásra elkülönített közel 90 milliárdot inkább a középületek felújítására szánja.

Hogy ezt sikerül-e megvalósítani, egyelőre kérdéses, az újabb hírek szerint ugyanis Brüsszelben nem nézik jó szemmel az operatív program módosítását. A Bizottság állítólag aggódik, hogy ha a támogatási forrásokat nem a lakóépületek felújítására fordítjuk, akkor nem fognak teljesülni a KEHOP-ban meghatározott energiamegtakarítási célok. Még a kormány által elfogadott Nemzeti Épületenergetikai Stratégia szerint is a lakóépületeken sokkal olcsóbban lehet energiát megtakarítani, mint a középületeken: előbbiben 1 PJ energia megtakarítása átlagosan 42 milliárd forintba, utóbbiban 95 milliárd forintba kerül.

Vissza a parasztházas praktikákhoz

A legkevesebb energiával a passzívházak működnek, egy ilyennel akár 90 százalékos megtakarítás is elérhető. Egy minősített passzívház építése komoly odafigyelést igényel, de ha nem megyünk ennyire messzire, akkor is több lehetőségünk van az energiafüggőségük csökkentésére és a rezsi lefaragására.

Nagy, háromrétegű ablakok a keleti oldalon

 




Az egész dolog alapja maga a ház, amelynek építésekor sok mindent elronthatunk, ezeket utólag drága vagy nem is feltétlenül lehet korrigálni, szóval érdemes inkább a tervezéskor odafigyelni rájuk. A praktikák többségében nincs semmi újdonság, ezeket már a régi parasztházak építői is tudták, csak aztán a nagy energiabőségben valahogy elfelejtődtek.

A legalapvetőbb hiba, hogy sokan a szükségleteiknél nagyobb házat építenek,

amiben aztán csak kergetik egymást a rokonokkal, közben viszont télen ugyanúgy ki kell fűteni. A ház tervezésekor mérjük fel, mekkora és milyen elosztású terek kellenek, és ne lőjünk túl a célon.

Az is fontos, hogy miből építjük a házat, és hogyan szigeteljük. A természetes megoldások kedvelői körében mostanában divatba jött a vályog, amivel kapcsolatban gyakori tévhit, hogy jól szigetel. Ez ebben a formában nem igaz, az viszont igen, hogy ha vastag falat építünk belőle, akkor jól tartja a hőt, kívülről pedig ugyanúgy lehet szigetelni, mint a téglafalat. A téglánál pedig jóval olcsóbb, és sokszor helyi anyagok felhasználásával megoldható.

Ha maradnánk a téglánál, de vastag falat szeretnénk, akkor építtethetünk „szendvicsfalat” is, amely két sima téglaréteg közti vastag szigetelést jelent. Ehhez praktikus és környezetbarát az északi országokban már jó pár évtizede elterjedt cellulóz szigetelés, ami lényegében csak sűrű, darált papír, de a téli hideg és a nyári meleg ellen is hatásos.

A tető megfelelő szigetelése a falakhoz hasonlóan lényeges kérdés, mert a meleg levegő felfelé száll, így hiába a vastag fal, télen egy gyengén szigetelő tetőn kiszökhet a meleg. A jól szigetelt ház rákfenéje lehet, hogy penészedni kezdenek a falak, ennek elkerülése érdekében jó szellőzőrendszerre és természetes anyagokra van szükség, a műanyag festéket például kerülni kell.

Az sem mellékes, hogyan tájoljuk az épületet, és hová mekkora ablakokat helyezünk. Ha a legjobban akarjuk kihasználni a napenergiát a ház fűtéséhez, a keleti-déli oldalra teszünk nagy ablakokat, így a felkelő, delelő nap sugarai is fűtik a lakást. Ez persze nyáron kevésbé előnyös, viszont szerencsére

a nyári és a téli nap teljesen máshol helyezkedik el az égbolton deleléskor:

a nyári napforduló idején 66 fok magasan, a téli esetében viszont 19 fok magasan áll a nap délben. Ezt figyelembe véve egy kis számolással az ablakok fölé olyan előtető építhető, ami a nyári naptól a legmelegebb órákban árnyékot nyújt, a téli napsugarakat viszont beengedi az ablakon.

Van élet a gázon túl

A következő lépés a megfelelő fűtési és vízmelegítési rendszer megtalálása, szerencsére ma már elég széles a választék akkor is, ha lemondunk a vezetékes gázról.

Az úgy általában kijelenthető, hogy fűtésre közvetlenül áramot használni (ahogy például az elektromos hősugárzók teszik, vagyis hogy egy egységnyi energiából egy egységnyi hőt csinálnak) a létező legnagyobb pazarlás, viszont vannak már hatékony árammal működtetett fűtési rendszerek. A hétköznapi használatba már leszivárgott, de még aránylag fiatal technika a hőszivattyú, amelyből többféle típus létezik attól függően, milyen közegből (levegő, folyadék, talaj) veszi az energiát a hőtermeléshez és milyen közeget melegít (levegő, víz).

Egyedi építésű, 4,5 tonnás tömegkazán

A hőszivattyú tulajdonképpen egy inverz hűtőszekrény, a levegős változat működését nagyjából leírja a következő szakállas Jean-vicc:

– Jean, nagyon hideg van. Hány fok van idebenn?
– 16 fok, uram.
– És odakint?
– 5 fok, uram.
– Akkor nyissa ki az ablakot, jöjjön be az az 5 fok is!

A szerkezet képes rá, hogy a kinti 5 fok még néhány fokkal hidegebbre hűtésével nyert energiát behozza a rendszerbe, ezzel a módszerrel egy egységnyi áramból akár 4-6 egységnyi hőt is ki tud hozni. A technika gyorsan fejlődik, a drágább rendszerek már eleve nulla fok alatt lévő közegből is képesek meleget csinálni. A legelterjedtebb, levegő-víz hőszivattyúk ára nagyjából 1,5-3 millió forint körül mozog.

Ha viszont bizalmatlanok vagyunk az újabb technológiákkal szemben, vagy csak simán nem akarjuk elektromos szerkezetre alapozni a fűtési rendszerünket, még mindig használhatunk energiahatékony kályhákat vagy kazánokat, amelyekből ma már szintén széles a választék.

Szerelhetjük a házunkat nagy hatásfokú, fával, pellettel, vagy vegyesen táplálható kazánnal, ezek közül a legjobbak a faelgázosító rendszerek. Ezek ára már 1 millió forint körül kezdődik, viszont elképesztő, akár 90 százalékos hatásfokkal dolgoznak, így a fűtésköltséget is töredékére csökkentik. A faelgázosítás lényege, hogy a rendszer kétszer ad levegőt a fához, első körben még csak fagázok keletkeznek, a második körben pedig ezek égnek el.

A fát egy-két évet érdemes száradni hagyni

Klasszikusabb megoldás lehet egy tömegkazán, ami tulajdonképpen egy csomó plusz anyaggal felturbózott és keringető rendszerrel összekötött cserépkályha.

Télen kétnaponta gyújtok be egy kosár fával, így évente nagyjából 50 ezer forintot költök fűtésre

mondja saját, egyedi építésű tömegkazánjáról Frank Tamás, aki három éve költözött be részben a 2010-es év háza mintájára megépített budakeszi házába, amelyet Tóth Szilveszter építész tervezett. A 4,5 tonnás monstrum az étkezőkonyha központi eleme, egyben ülőalkalmatosság, nagyjából egymillió forintból építették. A hő nagy részét vízmelegítésre adja le, a meleg vizet szivattyúk a többi szoba plafonját sűrűn behálózó vékony csövekbe áramoltatják.

Melegvíz-tároló tartály és a napkollektorhoz tartozó gépészet

A tömegkazán levegő egyszeri hozzáadásával, gyorsan égeti a fát, viszont a sok benne lévő anyagnak köszönhetően az így keletkező hőt fokozatosan adja le, a felülete sem melegebb soha 30-35 fokosnál. Egy jól megépített tömegkazán is el tud érni olyan hatásfokot, mint az elektromos vezérlésű pelletkazánok, csak a vezérlőegység helyett a belső kialakítása biztosítja a hatékonyságát.

Frankéknál télen a tömegkazán biztosítja a meleg vizet is, ez viszont fűtési szezonon kívül nem opció, erre szolgálnak a tetőre szerelt napkollektorok. A rendszer nélkülözhetetlen eleme egy melegvíz-tároló tartály, ugyanis nem feltétlenül akkor fűtünk be vagy süt kint a nap, amikor épp fürödni vagy mosogatni akarunk.

A fafűtéses rendszereknél leginkább arra kell odafigyelni, hogy száraz fát használjunk, a legjobb a legalább egy, de inkább két évvel korábban vásárolt tűzifa-adagot eltüzelni.

Míg egy kiló száraz fa elégetésével kb 4 kWh energiához jutunk, egy kiló nedves fa ennek nagyjából a felét adja.

Megéri napelembe ruházni

A fűtés és vízmelegítés mellett a másik lényeges kérdés az áramellátás. Bár az elektromos vezetékről teljesen lecsatlakozni úgynevezett szigetüzemű napelemes rendszerrel egyelőre problémás, azzal is nulla közelébe tornázhatjuk le a számlát, ha a központi hálózatra rácsatlakozó, visszatáplálós elven működő napelemes rendszert építünk ki.

Nyolcpaneles akkumulátoros rendszer a központi hálózatra csatlakoztatva ellátja az egész családot

A legnagyobb probléma a napelemekkel is a tárolókapacitás, itt is fennáll a megújuló energiával kapcsolatos alapprobléma, hogy nem feltétlen akkor állnak rendelkezésre az erőforrások, amikor áramra van szükségünk. Viszont itt már sokkal jobban állunk, mint pár éve, a háztartási alkalmazású napelempaneles rendszerek, amelyekbe akkumulátor is szerelhető, jól használhatóak, és elérhető árba kerültek annak ellenére, hogy a magyar kormány tavaly környezetvédelmi termékdíjat vetett ki rájuk. Németországban tavaly már az összes újonnan kiépített napelemes rendszerek 41 százalékát akkumulátorral együtt szerelték, így éjjel is tudjuk használni a nappal megtermelt áramot.

Napelemvásárláskor fontos felmérni, mennyi áramra van feltétlen szükségünk, túltervezni ugyanis nem éri meg a kapacitást: az áramszolgáltatók átveszik az általunk termelt plusz energiát, de olyan olcsón, hogy nem éri meg túl nagy mennyiségben visszatáplálni a központi rendszerbe. Az év végi elszámoláskor a közműszolgáltatónak annyit fizetünk, amennyivel többet használtunk a megtermelt mennyiségnél, vagy ha többet termeltünk a fogyasztásnál, akkor ők fizetnek nekünk.

Frank Tamásék házára néhány hete szerelték fel a család szükségleteit előreláthatólag kitermelő nyolc napelempanelt, a beruházást valamivel egymillió forint alatt hozzák ki, cserébe azt várják, hogy az áramszolgáltatónak fizetett rezsidíja évi 10 ezer forint körül mozog majd.

Luxus mindenhez ivóvizet használni

Az utolsó kielégítendő közműszükséglet a víz, amivel kapcsolatban a legbosszantóbb pazarlás, hogy alapvetően egy csomó olyan dologra is vezetékes ivóvizet használunk, amire kevésbé tiszta víz is megfelelne.

Teljesen felesleges ivóvízzel lehúzni a vécét, locsolni a kerti növényeket, vagy akár zuhanyozni, ezért ha spórolni akarunk a vezetékes vízzel, akár három vizes fővezetéket is kiépíthetünk: egyet a vezetékes ivóvíznek, egyet a használt szürkevíznek és egyet az esővíznek, utóbbi kettőhöz saját vízgyűjtőre is szükség van. Ezekkel megoldhatjuk, hogy a vécé lehúzására a szürkevízgyűjtőből származó fürdővizet, locsoláshoz meg összegyűjtött esővizet használjunk, és a végén gyakorlatilag csak annyit vegyünk a központi hálózatról, ami evés-iváshoz kell.

A szennyvízkezelésnél kötelező szabály, hogy ahol ki van építve csatorna, ott rá kell csatlakozni, ahol viszont még nincs, ott gondolkozhatunk saját biológiai szennyvíztisztítóban. Ennek túlfolyójánál akár saját kis kerti tó is kialakítható vízinövényekkel, amelyek további gyökérzónás tisztítást végeznek a szennyvízen.

Öt-tíz év alatt megtérül

Frank Tamásék „ökopasszív” háza 2012-ben épült, ez még a csok utáni építőipari árnövekedés előtt volt. Kulcsrakész állapotáig 26 millió forintot költöttek rá (kb. 220 ezer forintos négyzetméterár), saját számításaik szerint nagyjából 3 millió forinttal került többe, mint ha egyáltalán nem ügyeltek volna az energetikai szempontokra.

Pontos megtérülési mutatókat a változó energiaárak miatt nehéz számolni, és a dolognak van egy csomó, nem forintosítható része is a függetlenség érzésétől kezdve a következő generációkkal kapcsolatos felelősségig. Az mindenesetre biztos, hogy a napelemes beruházás után a teljes éves rezsiköltség százezer forint alatt marad, így a plusz ráköltött pénz valahol 5 és 10 év között biztosan megtérül, egy családi ház életideje pedig ennek sokszorosában mérhető.

Hegedűs Attila energiahatékony házakra specializálódott építész, a Holnapház blog szerzője szerint az utóbbi időszakban jelentős, az új házakra vonatkozó áfacsökkentés mértékét meghaladó áremelkedés történt az építőiparban. Ennek eredményeként ma egy két-három gyerekes családnak megfelelő egyszerű ház felépítése 30 millió forint körül mozog, ha ugyanezt maximálisan energiatakarékosra (akár passzívra) akarjuk építeni, akkor a költségek 10-15 százalékkal növekedhetnek. A leggyorsabban a jó szigetelés térül meg, már öt és fél éves távlatban visszahozza az árát, ha 5 centis helyett 20 centis szigetelést választunk, mondja Hegedűs.

Forrás: Előd Fruzsina index.hu

The post Olyan házunk lehet, aminek alig van rezsije – INDEX first appeared on KenderHáz.

A hiba oka

Minden esetben, amikor belülről lehet csak szigetelni, így például műemléki védelem alatt álló házaknál, gondoskodni kell arról, hogy az épület külső falszerkezetében ne legyen páradiffúziós lecsapódás. Ekkor ugyan is a belülről történt hőszigetelés miatt a meglévő fal belsejében a hőmérséklet annyira lehűl, hogy kondenzáció lép fel, azaz a nedvesség lecsapódik, a benne lévő vízgőz akár meg is fagy és tönkreteszi a falszerkezetet.

Ez csak évek múlva jelentkezik, így hiába mutatták most be a már fél éve megépített hőszigetelést, a lakók még nem tudják, hogy a megtakarításuk többszörösét, nagyságrenddel többet fognak az épület szerkezetének javítására költeni.

Ahhoz, hogy a lakásban a lecsapódás elkerülhető legyen, ismerni kell a külső falszerkezet kialakítását, a lakás fűtésének módját. A páralecsapódást egy sor jól ismert és megváltoztathatatlan fizikai tényező hozza létre. Jelenléte erősen kapcsolódik ahhoz, hogyan fűtik, szellőztetik és szigetelik az épületszerkezetet.

A belső hőszigetelés a lecsapódó vízgőz miatt tönkreteszi a falszerkezetet

Vízgőz

A levegő mindig tartalmaz valamennyi vízgőzt. A lakásokban az életvitelnek köszönhetően állandóan párát fejlesztenek az ott lakók, például főznek, tisztálkodnak, lélegeznek, növényeik vannak. Így a fűtött épületben a levegő rendszerint több nedvességet tartalmaz, mint a külső levegő. Nyomása ezért nagyobb, és igyekszik a meleg levegőt keresztüljuttatni a falszerkezeten, amely ha áteresztőképes, a levegő magával viszi páratartalmát. A levegőben a vízgőz nyomást hoz létre, amely hozzájárul a levegő össznyomásához. Minél több nedvesség van a levegőben, annál nagyobb a vízgőz résznyomása a levegő össznyomásában. Ezt a nyomást gőznyomásnak nevezzük és millibarban (mbar) mérjük. Helyes hőszigetelési rétegrend felépítésekor a hőszigetelő réteget mindig az épületszerkezet külső oldalán helyezik el, így ugyanis a falszerkezetben a hőmérsékletet magasan tartva, a vízgőz nem fog kicsapódni (kondenzálódni). A vízgőz ritkán válik láthatóvá, és általában nem érzékeljük jelenlétét. Közvetett módon érzékeljük, amikor az épület belső falain piszkos, fekete penészfoltok alakulnak ki azokban a helyiségekben, amelyek kevésbé jól fűtöttek.

A párás üveg figyelmeztető jel

Felületi lecsapódás

A lecsapódás – amely a légkörben levő vízgőz látható megnyilvánulása – nagyon gyakran jelentkezik. Ez akkor tapasztalható, amikor a külső léghőmérséklet a fagyponthoz közeledik. Ez attól van, hogy a meleg levegő több vízgőzt képes magában tartani, mint a hideg. Ha a meleg levegő hidegebbel vagy hideg felülettel érintkezik, akkor lehűl. Ha eredetileg nagy volt a nedvességtartalma, akkor már nem tudja tovább tartani az eddig hordozott összes vízgőzt, annak egy része kiválik belőle, lecsapódik. Ezt a hőmérsékletet harmatpontnak nevezzük. Épületekben rendszerint úgy jön létre a lecsapódás, hogy a meleg levegő hideg felülettel érintkezik, lehűl, a feleslegben lévő vízgőz folyadékká válik. Ez bekövetkezhet a vakolt falon vagy az ablaküvegen. Amennyiben a falszerkezet nincs hőszigetelve, a belső felületen jelentkezik először a nedvesség, majd a penész. A penészfoltok megjelenése akkor valószínű, ha a relatív páratartalom gyakran és hosszú ideig meghaladja a 80 százalékot. A jelenséget felületi lecsapódásnaknevezzük.

Kevés olyan technológia van, amellyel belülről is lehet lakótereket szigetelni, holott gyakran fordul elő, hogy nincs más megoldás: így például műemléki épületeknél, ahol a homlokzatot nem szabad megváltoztatni, de társasházak vagy családi házak esetén is hasonló lehet a helyzet, ha a külső szigetelésre nincs lehetőség. Mi az ami szóba jöhet…? A KenderBeton!

A KenderBeton már így is bizonyított!

• 100% organikus kender blokk, nem jelent kockázatot az egészségre.
• 100% páraáteresztő és szabályzó
• Alkalmazás: falak, válaszfalak és a padló szigetelés
• Magas termikus ellenállás (4,2 m²K / W 30 cm)
• Nagyon könnyű anyaga: 300 kg / m³
• Nagyon alacsony hővezetési tényező => jó szigetelés 0,070 W / mK (MSZ EN 12667)
• Léghanggátlási 59 dB 30 cm
• Fagyálló
• Ellenáll a tűznek (Euroclass B-s1, ne EN 13501-1 szerint; M1 szerinti NF P 92-500)
• Ellenáll a rovaroknak és rágcsálóknak
• Páraáteresztő
• Könnyű vele dolgozni áthaladásnál és pl. a kábelekkel
• Megújuló és újrahasznosítható anyag
• Egy 120 m2 ház esetén a felhasznált kender  több mint 11 Tonna káros CO2-t kötött meg fotoszintézissel növekedése közben.
• 100% -ban újrahasznosítható
• Csökkentett energiafogyasztás a gyártás során: 4-szer kevesebb energiát fogyaszt, mint cserép tégla és méhsejt szerkezetű tégla, 3-szor kisebb mint a pórusbeton.
• 2 IN 1; fal és szigetelés EGYSZERRE!

Az angliai Limecrete Company műemlék jellegű régi épületek szigetelésére specializálódott:

Forrás: Bokor András okleveles épületgépész, Chanvribloc, IsoHemp, The Limecrete Company Ltd

The post Szigetelés belül? Igenis lehetséges! first appeared on KenderHáz.

Levegőn  szilárduló  meszek:  főleg  kalcium-oxidot  vagy -hidroxidot  tartalmazó  meszek,  amelyek  a  levegő  szén-dioxid tartalmának hatására lassan szilárdulnak. Víz alatt általában nem szilárdulnak, mivel nem hidraulikus tulajdonságúak. Ezek lehetnek oltatlan meszek vagy hidratált meszek, ezek alapjaiban nem jók a kenderbetonhoz, bár folynak a kísérletek különböző puccolánok hozzáadásával történő alkalmassá tételére.

Hidratált  meszek

(S):  levegőn  szilárduló,  kalciumos  vagy dolomitos meszek, amelyek az oltatlan meszek ellenőrzött oltása során keletkeznek. Előállítják száraz por alakban vagy oltva, illetve iszap formájában (mésztej, mészhidrát).

Természetes hidraulikus meszek (NHL)

Természetes   hidraulikus   meszek:   olyan   meszek, amelyeket  több-kevesebb  agyagot  vagy  szilikátokat  tartalmazó mészkőből  égetnek,  majd  oltás  utáni  őrléssel  vagy  anélkül  por alakban állítanak elő. Az NHL meszek víz alatt is megkötnek és szilárdulnak.  A  légkör  szén-dioxidja  hozzájárul  a  szilárdulási folyamathoz. Ez az ami tökéletes a kenderbeton számára.

Természetes hidraulikus meszek kiegészítő anyaggal (Z):

NHL  meszekből  megfelelő  puccolános  vagy hidraulikus    anyag    legfeljebb 20 tömegszázalékban való hozzáadásával készített különleges termék, amelyet Z betűjellel kell ellátni.

Hidraulikus   meszek (HL):

Főleg   kalcium-hidroxidot, kalcium-szilikátokat és kalcium-aluminátokat tartalmazó, megfelelő anyagok összekeverésével előállított mész. Víz alatt megkötnek és szilárdulnak. A kötési folyamathoz a levegő szén-dioxid-tartalma is hozzájárul.

példa:

A puccolános kiegészítőanyagot tartalmazó természetes hidraulikus mész 3,5 jelölése

EN 459-1 NHL 3,5-Z

A természetes eredetű gyengén hidraulikus kötőanyagokat az emberiség a római korból ismeri. Általában falazó- és vakolóhabarcsok kötőanyagaként alkalmazhatók. A természetes eredetű  gyengén  hidraulikus  kötőanyagok  a  mész  és  a  cement között  képeznek átmenetet.  Levegőn  és  víz  alatt  is  szilárdulnak.            (Vannak  mesterséges  eredetű  gyengén hidraulikus kötőanyagok is, például a kohósalak, a pernye, a szilikapor .)

Megjegyzés: A megnevezésekben nem mindig szerepeltetik a „gyengén” jelzőt. Hidraulikus mész

A  hidraulikus  mész  átmenetet  képez  az  égetett  mész  és  a  románcement  között. A hidraulikus meszet 8-10 tömeg% agyagtartalmú márgás mészkőből vagy 10-20 tömeg% agyagtartalmú mészmárgából zsugorodási hőmérséklet alatt, kb. 900 °C hőmérsékleten égetik. Az égetés során vízmentes kalcium-szilikát és kalcium-aluminát vegyületek is keletkeznek, és ezek teszik a terméket gyengébb vagy erősebb mértékben hidraulikussá. A hidraulikus mész vízzel oltódik, az oltódás azonban lassú. Szilárdulásához a levegő szén-dioxidja is hozzájárul.

A  mesterséges  hidraulikus  mész  újkori  feltalálása  Louis  Vicat     (1786-1861)  nevéhez fűződik,  aki  azt   –  az  általa  újra  feltalált  összetételű  románcementtel  együtt először alkalmazta Dordogne folyó feletti “Pont Angoulęme” nevű híd felépítése (1812 – 1824) során

1840-ig a hidraulikus mész volt a hazai építkezések egyik legfontosabb kötőanyaga. Hazai termék volt például a beocsini (egykori Szerém vármegye) természetes hidraulikus mész, import termék volt többek között a kufsteini, sagorei természetes hidraulikus mész, ill. oltott mészpor. Hazánk mai területén tudomásunk szerint hidraulikus mész előállítására alkalmas természetes nyersanyag nincs.

A természetes és mesterséges hidraulikus mész tulajdonságait az MSZ EN 459-1:2002 szabvány tárgyalja, amely az MSZ 108-1:1992 termékszabványt váltotta fel. Az MSZ EN 459-1:2002  szerinti gyengén  hidraulikus  kötőanyagok,  ill.  építési  meszek  vizsgálatát  az MSZ EN 459-2:2002 szabvány szerint kell végezni

Románcement (románmész)

A románcementet 20 tömeg%-nál nagyobb agyagtartalmú márgából zsugorodást el nem érő hőmérsékleten (kb. 900 °C) égették. Porrá őrölve és vízzel keverve gyorsan köt és víz alatt is szilárdult. Smeaton, J. angol mérnök volt az első, aki 1756-ban tapasztalta, hogy az agyagot és homokot tartalmazó mészkövek égetés után vízben megkeményedő meszet adnak; de csak Parkernek sikerült 1796-ban ilyen meszet nagyobb mennyiségben gyártani, melyet római cementnek vagy románcementnek nevezett.

The post Építési mész, hidraulikus meszek, mi kell a KenderBetonhoz? first appeared on KenderHáz.

Kísérleteket folytattak az Egyesült Királyságban a kender falak önmagukban szerkezethordó megerősítésére, amit magával a kender szárral érnének el. A szár elemzés megerősítette, hogy a kenderben megvan a potencia szerkezeti elemként az építőiparban. Ez azonban önmagában nem elég építési szabványokhoz.

Forrás: Hemp Architecture

The post Kendertégla kísérlet – Hemp Architecture first appeared on KenderHáz.

Szeretnénk Önt megkímélni attól, hogy utólag kelljen ilyeneket mondania : ha én ezt tudtam volna ha ezt tudom egyetlen lépést sem teszek, inkább a szakemberekre bízom.

1. A legelső lépés

Ha lehet már a telek kiválasztása előtt találja meg építészét, műszaki ellenőrét, jogi tanácsadóját.

Ez vonatkozik ház és lakás vásárlására is, mert egy jó szakember, egy építész, statikus, szakértő jóval többet lát, mint Ön. Tisztában van a műszaki és építési jogi lehetőségekkel.

2. lépés

Tisztázni kell a helyileg érvényes építési előírásokat. – Már ehhez is építészre van szüksége.

Tudnia kell, hogy az építési hatóság, ha szóban tájékoztatja Önt, az általában nem teljes körű és nem kötelezi őket semmire. Ha jegyzőkönyvet kér, még az sem, mivel mostanában a helyi előírások is gyorsan változnak, és néha az előadók se tudják mi változott éppen meg.

Csak az elvi építési engedély tisztázza egyértelműen a beépítési előírásokat és ez, mint határozat az építési hatóságot is kötelezi.

3. lépés

Tisztázza, ellenőrizze a megvásárolandó ingatlan jogi és műszaki, földhivatali állapotát.

Ki kell váltani, meg kell tekinteni a tulajdoni lapot:

• Kik valójában a tulajdonosok?
• Van e teher az ingatlanon?
• Milyen és mennyi a teher?
• Terhelt e haszonélvezeti, vagy szolgalmi joggal?
• Van e rajta használati megállapodás?
• Van –e rajta bármilyen forgalom korlátozás, elővételi jog?

4. lépés

Váltsa ki, nézze meg az ingatlan helyszínrajzát. – Legtöbb esetben hiányos, ami Önnek jelentős plusz költségeket eredményezhet.

Ellenőrizze, hogy a helyszínrajzon feltüntetett épületek, méretek és a telekhatárok megfelelnek –e a valóságnak. – Az esetek többségében, tapasztalatunk szerint az alábbi problémákkal, hiányokkal találkozik:

1. az építmények nem, vagy csak részben vannak feltüntetve!
2. az építmény, főépületnek csak egy része szerepel a helyszínrajzon!
3. a telekhatárok valamelyike nincs a helyén!
4. a szomszédos ingatlanokon sokkal több épület van a valóságban, mint a térképen!
5. a szomszéd épülete, melléképületei belelógnak a védő távolságba!

Ha ezeket nem rendezteti az előző tulajdonossal még a vételár teljes kifizetése, a végleges szerződés aláírása előtt, az Önnek több százezer, vagy millió Forintos plusz költséget jelenthet ma már!
Korlátozhatja az Ön építkezését, a tervezési folyamatot, térben, időben, anyagilag egyaránt!

5. lépés

Csak akkor kössön végleges adásvételi szerződést ha az első 4 lépés teljesült. – Azaz vissza az 1. lépéshez! – Megvan már az építésze, műszaki ellenőre, jogtanácsosa?

Addig köthet előszerződést,vételi opciót létesíthet, előlegezhet, de ne foglalózzon, csak ha tényleg biztos a dolgában.

A kisördög mindig a részletekben bújik meg!

6. lépés

Adásvételi szerződést, mindig csakis friss tulajdoni lap, helyszínrajz birtokában, gondos átvizsgálás után kössön.

Az eladó, néhány jogász és ingatlanforgalmazó, lazán, könnyedén átsiklik e felett, de Ön ne tegye! – Ma már a földhivatal, akár azonnal, 1 nap alatt készít vételi feljegyzést a tulajdoni lapra.

Egy ingatlant 1 napon belül, akár több személynek is eladhat egy szélhámos eladó.

7. lépés

Az adásvételi szerződés aláírását megelőzően gondosan tanulmányozza át a szöveget. – Bármit nem ért, magyaráztassa el!

Ha nem a családjának, a régi, jól bevált, nagytapasztalatú, megbízható ügyvédje készíti a szerződést, akkor az aláírást megelőzően kérjen 1-2 napot, vagy hetet és tanulmányozza át az Ön saját ügyvédjével a szerződést. – Ha kell és az ügyvédje azt javasolja, módosíttassa és csakis, kizárólag abban a formában írja alá amit Ő javasolt. – A jogi csűrcsavarok még a jogászokat is megtéveszthetik, hát még Önt.

Ne kockáztasson milliókat, bízzon mindent szakemberre!

8. lépés

Az adásvételi szerződés aláírását követően azonnal jegyeztesse be, magát mint vevőt a tulajdoni lapra.

Ez ugyan olyan fontos, mint a friss tulajdoni lap, helyszínrajz (térképkivonat). – Ezt előre tisztázza a jogászával, vagy az adásvételi szerződést megfogalmazó és ellenjegyző jogásszal. – Ha nem vállalják 1 napon belül, vigye inkább Ön be másnap a Földhivatalba és érkeztesse. – Az iratok átadásáról legyen bizonylata!

9. lépés

Milyen legyen a telek formája, mérete, tájolása?

Már a telekvásárlás előtt jó lenne tudni milyen házat szeretne építeni, mert valójában ez határozza meg a telek méretét, formáját. Ezért kell minél előbb bevonni az építészt, és pontos tervezési programot készíteni.

Ne vegyen:

1. túl keskeny (8-10 m) telket
2. túl hosszú telket
3. háromszög alakú telket

Csak olyan telket vegyen:

1. Amin legalább két – három irányban tájolható az épület, azaz nyithat rendes méretű ablakot.
2. A védőtávolságok betartása után még marad zöldfelület, kert.
3. Ahová személy és teherautóval is be lehet állni.

10. lépés

Hol és milyen minőségű legyen a telek? Ha jó helyen építkezik, az Ön által befektetett 1 Ft, már a megépítés pillanatában 2 Ft-ot érhet!

Ugye Ön sem akarja azt, hogy ha el kell adnia valamiért a házát, az ½ ét érje annak, mint amennyiért felépítette. Ehhez is minél előbb be kell vonni az építészt, pontos tervezési programot készíteni, utána járni a kiválasztott terület rövid, közép, hosszú távú fejlesztési terveinek.

11. lépés

Már a telekvásárlásnál eldőlhet; milliókat takarít meg, vagy költ el fölöslegesen.

Amitől rohanni kezdenek a milliók:

1. Ha túl meredek a telek:
   És nem D-i lejtő, vagy nem a legdrágább kerületekben van, és nem rendelkezik örökpanorámával, vagy nem a világ legszebb telke, akkor több millióval többet fog költeni a családiházának a felépítésére, mint azt egy enyhe, közel sík telken tenné.
2. Ha túl vizenyős a telek, magasan van a taljvíz:
   És nem a mocsári teknősök és a vízi madarak életét megfigyelő kunyhót épít, akkor nagy gondban van!- Speciális alapozásra, vízszigetelésre, felszerkezetre (falak, födémek, tető), utakra és közmű vezetékekre, bekötésekre lesz szüksége. – Ön is tudja, semmi sincs ingyen, ez se!
3. Ha a telek feltöltött, vagy felhagyott bánya terület közelében van 
   Majdnem ugyan olyan probléma, mint az előzőek, csak még több épületmozgásra számíthat.
4. Ha az épület nem tájolható ideálisan:
   Az ideális tájolás: ha mind a 4 égtáj felé tájolható az épület. – Más és más kompromisszumokat kell kötnie a szerint, hogy melyik égtája hiányzik.Ez Önnek mind plusz építés, és főképp fenntartási költségeket jelenthet.

12. lépés

A jó Tervezési Program alapja mindennek!

Mi még nem láttunk olyan megbízót, aki a saját családiház tervezéséhez ezt egyedül, gyakorlott építész tervező segítsége nélkül össze tudta volna állítani. – Bár sok intelligens, okos nagy tudású emberrel volt már dolgunk.

A jó, pontos tervezési feladat meghatározása nélkül, a legzseniálisabb építész is csak olyan családiházat tervez Önnek, amit hamarosan el fog adni, nem lesz igazán az Ön Otthona.

Mi ebben segítünk Önnek,! – Mint építész, a beszélgetések, a vázlattervek során, a családi ház tervezés folyamatában tisztázzuk a tényleges vágyakat, álmokat és harmonizáljuk a mindennapi működéssel.

Ezek megvalósításához milliókat érő tanácsokkal látjuk el Önt.

13. lépés

A jó vázlattervekkel egy jó építész Önnek már milliókat takaríthat meg a tervezés fázisában. – Hagyjon rá elég időt! – Az idő most Önnek dolgozik!

Bárki tud gyorsan tervet adni önnek (pl. fiókból, katalógusból, újságból kinézve), – De az biztosan nem az Ön Családi háza, Otthona lesz!

Ruhát, öltönyt, cipőt is ugye úgy vesz; hogy többet felpróbál, napokig, hetekig keresgél mire megvesz egyet, és az csak 10-20 eFt. A családi ház; 20-30 Millió Ft!. Lehet, hogy Önnek is megér egy jó vázlatterv 1-2 hónapot? Pláne ha ezzel milliókat takaríthat meg?

14. lépés

A vázlattervet és a kész vázlatterveket egyeztesse le az építési hatóságnál, ha kell a főépítésznél.

Ezt, Mi az építész tervezéssel, az Ön családi ház tervezésével megbízott szakemberként megtesszük, de a mi gyakorlati tapasztalatunk az, jó ha Ön is elkíséri az építészét, pl. bennünket erre az egy egyeztetésre.

15. lépés

Fedje fel a büdzséjét az építész előtt már a tervezési program, ill., a vázlattervek készítésénél!

Ha Az Építész a családi ház tervezés közben nem tudja, miből gazdálkodhat, akkor Ön miből és kitől fogja megtudni elég lesz-e a pénze?

Az az építész, akit ez a családi ház tervezés leg elején nem érdekel, és folyamatosan nem tartja ezt szem előtt, az „nagyon drágán tervez”, akkor az Ön háza sokmillióval meghaladhatja az eredetileg Ön által tervezett pénzügyi kereteket. – Így lesz az olcsó építész; drága jó ember.

És az a Megbízó, aki nem ad pontos választ, és akár fölfelé, akár lefelé elferdített összeget közöl az építészével, ugyan így nagyon pórul járhat.

16. lépés

Optimalizálja családi háza alapterületét!

Minden + m2, minimum plusz 200 -250 eFt/ m2 beruházási költséget jelen Önnek.

Ha azt hiszi, Ön ennél jóval kevesebből is ki tudja hozni, akkor valamit kifelejtett a számításból. Ne dőljön be a szomszédjának, az ismerősének, a vállalkozónak, aki 4-5 éve ennek a feléből hozta ki. – Az akkor volt. – Ön nem tudja, hogy ő mit, kinek, hogyan és milyen tartalomért fizetett.

17. lépés

Olyan építészt válasszon, aki segít eligazodni a jogszabályok dzsungelében!

Ha az építész nem vállalja a hivatali ügyintézést és Önnek kell ezt megtenni, akkor komoly gondban van. – Jobb ha mást keres.

Mi Ön helyett felvállaljuk az időigényes, az építészeti, mérnöki, szakmai jogi ismereteket igénylő szakmai ügyintézést.- Így Ön kényelmesen várhatja a postást. Mi elintézzük Önnek a jogerős építési engedélyt.

18. lépés

Vigyázat, csak jogerős és érvényes építési engedély birtokában kezdheti meg építkezését.

És ne feledkezzen meg, bejelenteni az építkezés megkezdését, mert e nélkül is engedélynélküli építési tevékenységet végez, melynek büntetési tétele 100 ezres, milliós nagyságrendű is lehet. – Figyelmesen olvassa el a határozatot és írja fel a határidő naplójába mikor jár le, mikor kell meghosszabbítani. – Ha lejárt és nem hosszabbította meg, akkor újra kell kérni az építési engedélyt, ami a plusz költségeken kívül, egy sereg más problémát is hozhat Önnek.

+1 lépés

A kivitelező kiválasztásánál, már legyen Önnek saját műszaki ellenőre.

A Műszaki Ellenőr az Ön, teljeskörű meghatalmazottja, megbízottja. – Teljes jogkörrel képviseli Önt, az Építési Vállalkozó és alvállalkozói felé. – Nem keverendő össze a Felelős Műszaki Vezetővel! – Ő a kivitelező embere, kvázi ő az építésvezető, azaz a vállalkozó érdekeit képviseli és nem az Önét! – Tehát az Ön embere a Műszaki Ellenőr és az építésze!

A Műszaki Ellenőr segít kiválasztani a megfelelő kivitelezőt a családi ház felépítéséhez. – Ellenőrzi a szakszerűséget és a teljesítést. – Vigyáz az Ön pénzére, az építés minőségére, a garanciák teljesülésére. – Az Ön érdekeit képviseli egészen az építkezés befejezéséig, sőt valójában azon túl is.

Forrás: http://www.epitesz-csaladihaz-tervezes.hu/

The post Jótanácsok építkezőknek… first appeared on KenderHáz.

A mész a legalapvetőbb építési anyag, egyidős az emberiséggel. Vitruvius is írt a mészégetésről. Az égetett meszet a középkorban az alkimisták „élő mésznek” (Calx viva) nevezték, és tisztelték. A természetes eredetű, gyengén hidraulikus kötőanyagokat az emberiség a római korból ismeri.

Az antik világban kövér habarcsot használtak, több rétegben vitték fel a vakolatot, és minden vakolati réteg más összetételű volt. A még nedves, réteges vagy vastag alapvakolatra vitték fel a festéket. Hidraulikus pótlékokat is alkalmaztak vakolataikban.

A hidraulikus pótlék olyan természetes vagy mesterséges anyag, amely magában nem, csak fehérmészhabarcsban kötőképes, de akkor víz alatt is. A ún. látens hidraulikus anyagokat (kerámiaőrlemény, vulkáni tufa) vízhez adagolva olyan hidrát-komponensek keletkeznek, amelyektől a habarcs nemcsak vízálló lesz, hanem a normál habarcsnál nagyobb fizikai és mechanikai igénybevételt is elbír. A görögök és a rómaiak egyaránt magas szintre fejlesztették a technológiát, amellyel vízvezetékek, hidak, fürdők sokaságát tudták megépíteni. A téglapor használata fürdők építésénél az Oszmán Birodalomban is fennmaradt.

Téglapor

A változó éghajlat és az új követelmények miatt, mint: a felületi keménység, rugalmasság fokozása, vízhatlanság fokozása, habarcsadalékokat kezdtek használni. Az adalék lehetett szerves: disznózsír, faggyú (kb. 9-18. sz., 1 %), túró (kb. 12. sz. óta, ma népi építészetben, 2-2,5 %), tojás (középkorban), állati szőr (16-17. sz. óta). Szervetlen adalékok: faszénpor (13-14. sz. óta, 7-10 %), téglazúzalék (római korban, amennyi az oltott mész fölösleges vizét magához vonta), téglapor (12-13. sz. óta, 10-30%), tőzeghamu (18. század elejétől, 50 % fölött). Előfordult még méz, sör, bor vagy tej is az adalékok között. Megjelent pl. a mímium, vaspor-trassz, és az üvegőrlemény is.

A 18. században Antoine-Joseph Loriot (1716–1782) -féle habarcsot használtak: oltott és égetett mész 2:5, vagy 1:3 arányban, + ½ rész téglapor keverékét.

A 19. századi oltott-égetett meszes habarcs égetett mész, oltatlan mész, homok és víz keveréke volt, különböző arányban: 1 rész mész+2,3,4 stb rész homok.

Kovaföld

Hidraulikus pótlékként a következő anyagokat használták a 19. században: agyagföld, kovaföl, timföld. A népszerű puccolánösszetétele: kovaföld, agyagföld, vas-oxid, titán-oxid 45, 15, 12-12%. A 18. és a 19. században Magyarországon megkülönböztették a bazalt, láva, és agyagos puccolánokat, de hazánkban általában a vulkáni tufából őrölt változatát használták. A puccolános habarcs járatos összetétele a 18-19. században: 4 rész puccolán, 3 rész mész, 2 rész homok, 2 rész téglatörmelék, illetve arányos változatai. (puccolános habarcs és puccoláncement) Mészpuccolán porrá oltott fehérmész vagy őrölt égetett mész és természetes savanyú hidraulikus kiegészítőanyag (riolittufa, trasz, kovaföld, habkő, stb.) keveréke. Kalciumoxid-tartalma 20 – 40 tömeg%, trasztartalma 30 – 60 tömeg%. Magyarországon az 1950-es években hat éven át gyártották.

Bazalt tufa

A puccolánon kívül a másik fontos adalék a trassz: kovaföld, agyagföld, vas-oxid, titán-oxid 50-52, 15-17, 10-10%. Tipikus 19. sz.-i trasszos habarcs: 2 rész mész, 1 rész trassz és 1 rész téglapor, vagy 2,1/2 rész mész, 1/2 rész trassz és 1 rész homok. (trasszos habarcs és trasszcement)

A 20. század közepére a vasbeton-építési szabályzat megengedte, hogy a vasbeton készítéséhez ajánlott portlandcementet portlandcementtel és trasszal váltsák ki.

Vas-Oxid

A szantorin-földet (67,35 % kovaföld, 13,15 % anyag, 4,32 % kálium, 4,02 % nátrium, 3,19 % mész, 4,91 % vas-oxid, 1,53 % mangán-oxid, 1,43 % víz) szigetelő habarcsokban alkalmazták. Az ilyen habarcs összetétele: 11 rész szantorin-föld, 4 rész oltott mész, 1 rész homok.

A cementet Vitruvius „vágott kőnek” nevezte, a caementum pedig a megmunkált építőkő elnevezése volt. Loriot 1744-ben az idősebb Plinius „caemente” szavát „ciment”-ként fordította le, végül Parker nyomán bukkant fel a hidraulikus kötőanyagok összefoglaló neveként.

Márgás mészkő

A hidraulikus mész alacsony (10-25 tömeg%) agyagtartalmú mészkövek vagy márgák égetéséből keletkezett termék, amely vízzel nedvesítve térfogatnövekedés nélkül, kevés hőfejlődéssel, lassan oltódik.

1840-ig a hidraulikus mész volt a hazai építkezések egyik legfontosabb kötőanyaga. Hazai termék volt például a beocsini(egykori Szerém vármegye) természetes hidraulikus mész, import termék volt többek között a kufsteini, sagorei természetes hidraulikus mész, ill. oltott mészpor. Hazánk mai területén tudomásunk szerint hidraulikus mész előállítására alkalmas természetes nyersanyag nincs. A hidraulikus meszek kötési idejének kezdete legalább 1 óra, vége legfeljebb 15 óra. Porráoltott állapotban, vagy oltatlanul porrá őrölve hozzák forgalomba.

A mesterséges hidraulikus mész újkori feltalálása Louis Vicat (1786-1861) nevéhez fűződik, aki azt – az általa újra feltalált összetételű románcementtel együtt – először alkalmazta Dordogne folyó feletti “Pont Angoulęme” nevű híd felépítése (1812 – 1824) során.

Románcement

Parker eljárása szerinti előállított cement a románcment. Smeaton, J.angol mérnök volt az első, aki 1756-ban tapasztalta, hogy az agyagot és homokot tartalmazó mészkövek égetés után vízben megkeményedő meszet adnak; de csak James Parkernek sikerült 1796-ban ilyen meszet nagyobb mennyiségben gyártani, melyet római cementnek vagy románcementnek nevezett. (Puccolán-utánzat, római (roman) cement). Körülbelül az 1920-as évekig használták. Nyersanyagamagas (30-45 tömeg%) agyagtartalmú márga, amelynek égetése a közönséges mészéhez hasonló, folytonos üzemű aknakemencében vagy körkemencében. Az égetés a zsugorodási hőfokon alul, kb. 1000-1100 C°-on történik. A kiégetett termék vízzel nem oltódik, és nem porlik, mint a közönséges mész, hanem mechanikai úton kell lisztté őrölni. A románcement kötése közben kevés hő szabadul fel, színe többé-kevésbé barnás-sárga, kötése viszonylag gyors, víz alatt is szilárdul. Mai fogalmaink szerint románcement 40-60% CaCO3 tartalmú természetes mészmárgából fritteléssel (az alapanyagokat összeolvasztják, majd megőrlik) előállított kőtőanyag, amely őröletlenül nem, őrölve gyorsan köt.

Hazánk gazdag a románcement gyártására alkalmas mészmárgában (Gerecse-hegységben Bersek, Budán a József-hegy és Újlak, a régi Magyarország területén Beocsin stb.). William

Tierney Clark leírja, hogy az 1840-es években a Lánchíd alapjaihoz beocsini mészkőből periodikus lángtüzelésű aknakemencében égettek és golyósmalomban őröltek románcementet a Magyar Tudományos Akadémia mai épületének telkén, miután kísérletekkel meggyőződtek annak alkalmazhatóságáról.

Portlandcement

A portlandcement lisztté őrölt, 75-78% CaCO3 tartalmú, mész és agyag(tartalmú) anyagok, elsősorban márga keverékének – kb.1400-1450 C° hőfokon – zsugorodásig való égetésével keletkezik; a kiégetett klinkert finom lisztté őrlik. A mai értelemben vett cement feltalálója J. Aspdin (1778–1855), angol kőművesmester, aki 1824-ben szabadalmaztatta a portlandcementet. Az égetésre eleinte aknakemence, a 19. század közepétől már inkább körkemence szolgált, amelyet az 1890-es évektől szorított ki a hossztengelye körül forgó, ferde körkemence, amit ma is használnak. A portlandcement lassan köt. Kötése közben a fejődő hő nagy részét a vízben való oldás elvonja.

Említésre méltó még a dolomitcement és az aluminát cement. (nem portlancementek) Utóbbinak a bauxitbetonnál volt szerepe, amelyet 1945 után állékonysági problémák miatt betiltottak. Bauxitcementet csak 8%-nál kisebb vízfelvevő-képességű elemeknél lehet falazóhabarcshoz adagolni.

Forrás:

Kötőanyagok 2. In: Beton. Szakmai havilap, 2007. október, 10-11. p.

Déry Attila: Történeti anyagtan. Budapest, Terc Kft. 2000.

Pintér Farkas előadása a románcementről

The post A hidraulikus mész és a hidraulikus pótlékok meszes habarcsokhoz first appeared on KenderHáz.

Amikor egy zöldebb gondolkozású építészmérnök játszik az anyagokkal és a fenntartható építészetnek szenteli egy kis idejét, akkor ilyen dolgok születnek.

Ez a projekt a Aprovecho’s ‘Sustainable Shelter Series’ keretein belül valósulhatott meg, ami egy pályázat volt a fenntartható építészeti lehetőségek kutatására. A ház 14 négyzetméter, ami elég kicsi ahhoz, hogy a költséges engedélyek nélkül megépülhessen. Különféle természetes építőanyagokból épült fel, hogy oktassák, modellezzék a lehetőségeket.

Az padlástér – Osztott tér, meleg hangulatot árasztó színek, és az agyaggal történő vakolás a legsimább felületet adja amit ember valaha érinthet.

Max Edleson – cserépkályha design

Igazán stílusos délre néző tapasztott ablakok

A vakolat színével volt egy kis nézeteltérés, végül mindenkit megnyertek a meleg tónusokkal

A napfény ajtóval fejezték be az épületet

Hogyan készült?

Az épület egy fa keretes japán szél-merevítő szerkezetre épült. Ez az alternatíva egy elegáns módja a teherviselő szerkezetnek.

A japán favázas szél-merevítő

Négy különböző szerkezetű falból áll az épület:

Szalma bála az észak-fal, ahol a legtöbb szigetelésre van szükség. A bálák halmozottan kerültek egymásra, mint a téglák, majd bambusszal tűzték össze. Ez a rendszer jó, a falak nagyon gyorsan felhúzhatóak, a hátránya viszont hogy tovább tart vakolat elkészítése.

Szalma agyag keveréket(vályog) használtak a keleti és nyugati falakhoz. A keveréket tömörítés, és a kivehető formák eltávolítása után könnyű vakolni előkészítés nélkül.

Fa aprítékot használták a déli falon. Ez a falrendszer faapríték agyaggal keverve. A “slip chip” rendszernek is szükséges olyan forma, amelybe tömöríthető. Mindezt nád ágyra építették.

Kenderbeton volt az utolsó falnál használt rendszer. A kender fal kender szár és (NHL – hidraulikus mész) keverékéből áll, lazán zsaluk közé tömörítve.

A keleti, déli és nyugati falaknál, a “Larson rácsos” rendszert használták, megszüntetve a hőhidakat.

Szalma bála falak, illetve láthatjuk a “Larson rácsot” jobbra.

A tömörített könnyű szalma – agyag keverék

A szalma-bála falakat azonnal lehet vakolni. A vakolat agyag – homok – szalma jól eltalált elegye. A vályog falakat ki kell szárítani mielőtt vakolnánk. Amíg erre vártak, elkészítették a tetőt.

A tetőn a szarufák ferdén vágva, továbbra is a japán stílusnál maradva

Hagyományos fém tető az északi oldalra, ere lesz esővíz gyűjtő tartály. A déli oldalon egy zöld élő tető kerül telepítésre.

Az utolsó rész az épületnél a földes padló volt. Miután egy réteg vízelvezető kavicságy és szigetelő vulkanikus kőzetet lefektettek, akkor öntötték a 4 inch földes padlót. Ez ismét homok, agyag és szalma keverékéből. Ez a padló jó hőtároló szerepet tölt be, hűvös nyáron – meleg télen.

Az öntött földes padló

The post Játék a természetes anyagokkal – Playhouse first appeared on KenderHáz.

Sokan kérdeznek olyan dolgokat tőlünk amik arra engednek következtetni, hogy néha elképzelésük sincs az embereknek arról, hogy hogyan is kell ezt elképzelni!

Íme egy videó ahol megfigyelhető a szerkezete közelről, illetve amin magunk is meglepődtünk az a kenderből készült anyag üreges hangja.

Ez egy kb. 3 hónapos keverék ami már elég kemény ahhoz, hogy kicsit meggyötörjük.

The post Kender Beton az nem Beton! first appeared on KenderHáz.

Kenderbeton páratartalom szabályzó tulajdonságai:

Hogy teljesít a kenderfal magas páratartalomnál? A kenderbeton 100%-ban természetes hőszigetelő rendszer. Nem ajánlott azoknak, kik műanyag dobozban, befőttesüvegben szeretnek párolódni az idejük nagy részében.

Akár trópusi éghajlaton, magas páratartalom mellett is megállja a helyét, mindamellett, hogy 50-70%-os energiamegtakarítás érhető el vele. A porózus kender falazatnak van egy figyelemreméltó tulajdonsága, az organikus önszabályzó és természetes páraháztartás. Köszönheti annak, hogy a kender növény belső része a fás szárú növényekhez hasonlóan, kapilláris szerkezetű, amely nem ejti csapdába a levegő nedvességtartalmát, hanem higroszkópos tulajdonsága miatt abszorbeálja azt.

Kenderszár belső szerkezete

Vízmolekulák a kapilláris szerkezetben

Még ha a páratartalom magas is kint, vagy belül az épületben a természetes párakiegyenlítődés megindul a szerkezetén keresztül a levegővel együtt, de nem halmozódik fel  a felületén. Nincs páralecsapódás, mely az átkos penészgomba megjelenésével egyenlő.

Ezen páratranszfernek köszönhetően egyes vélemények szerint, tartós melegben nyáron még önmagát is hűti némileg a fal. Jól teljesít állandó magas hő és nedvesség esetén is, és nincs szükség külön rekuperátorra, ez nem az a történet amikor lémentesen elzárjuk magunkat a természettől. Természetes folyamatos szellőzés minimális hőveszteséggel, miért ne?

Szerkezetének nedvességtartalma, a relatív páratartalom emelésével

Kövesedés?

Ezek a parányi csőszerű szerkezetek, amelyek mikroszkopikus nagyításban jól látszanak segítik a mész kötését is, teljesen átjárva az egész struktúrát. A mész kötőanyag teljesen bevonja ezt, megakadályozván a későbbi növényi rothadást, majd az idő múlásával teljesen megszilárdul és mintegy megkövesedik az egész.

Megkövesedett erdő és farészletek nagy számú példáit ismerjük több száz millió éves időintervallumban. A geológiában megkövesedés vagy petrifikáció az a folyamat, amelyben szerves anyag átalakul kövületté, az eredeti anyaggá. A töltet a pórusterekben az ásványi anyagok összessége.

Folyadék a porózus szerkezetben

A ház vázszerkezete:

A ház váz- és tartószerkezetének ajánlott szintén természetes anyagot a fát választani, ugyan elkészíthető öntött vasbetonból, acélból is, de például az acél reakcióba lép a mésszel és rozsdásodásnak indulhat. A fával aminek beépítése kevésbé terheli a környezetet, a mész semmiféle kémiai reakcióba nem lép, sőt megvédi azt a külső behatásoktól.  Ezen rozsdásodás elleni védelem érvényes minden olyan anyagra amely közvetlen kapcsolatba kerül a mész kender keverékkel, úgy mint erősítések, kötések, csavarok. Használjunk rozsdamentes acélt ezeken a pontokon.

Mész VS Cement

Hőkomfort, hőtároló képesség, hőcsillapítás, aktív tömeg

A hőkomfort kulcsfontosságú tényező egy épületnél, mindannyian tudjuk milyen nyáron egy jó vályog vagy vert fal hűvös szobájába lépni, vagy mit jelentett elődeinknek a búbos kemence mint aktív sugárzó hőtömeg télen.

A könnyű anyagok, mint a jól ismert “olajlufi”, szintetikus polisztirol, üvegszál szigetelés, pórusbeton egyáltalán nem, vagy csak alig tárolják a hőt. A hirtelen hősokkot egyáltalán nem viselik jól, nagyon gyorsan képes a bennük lévő környezet felmelegedni, lehűlni, ami az emberi szervezetre nincs jótékony hatással. Ez természetellenes.

Itt szeretném megemlíteni a manapság őrült módon trendi hatalmas kertkapcsolatos panoráma nyílászárókat, ami szép, de nem biztos hogy a régi jó előszoba vagy szélfogó azért volt betervezve a nyílászárókhoz mert szerettük az ajtót csapkodni, hanem mert hasznos volt. Gondoljunk bele, ha egy hőtárolásra nem képes hungarocell dobozház hatalmas terasz tolóajtaját pár pillanatra nyitva hagyjuk… Lehet fűteni/hűteni újra a légteret.

A szerkezet két felületén lévő egységnyi hőmérséklet-különbség hatására a tárolt hőmennyiség valamennyi idő alatt távozik. A hőtároló képesség azt fejezi ki, hogy menynyi idő alatt. A szerkezetek hőtároló képességének nagy szerepe van az épület kellemes belső hőmérsékletének fenntartásában.

A hőtároló képességelsősorban az anyag fajhőjétől és a tömegétől függ. Egy jó hőtároló képességgel rendelkező falszerkezet télen lassan hűl ki, míg nyáron lassan melegszik fel. (Az adott hőmérsékletű falszerkezet a megváltozott külső hőmennyiséget elnyeli, a belső hőmérséklet pedig lassan változik, vagyis tárolja a hőt.) Jó hőtároló képességgel a tömör, nehéz anyagok rendelkeznek, mint például a beton, döngölt föld, tömör tégla vagy az égetett kerámia. Ezek az anyagok azonban nagyon rossz páraáteresztők, és természetesen rossz hőszigetelők.

Mindezek ismeretében most már érthető, hogy miért is csodálatos anyag a kenderbeton, hiszen ez az egyetlen természetes anyag mely mindkét kulcsfontosságú követelményt teljesíti, kompromisszumok nélkül. 

A falvastagság keresztmetszetében még a sűrűség, tömörség is változtatható, például belül tömöríthetjük jobban, vagy esetleg homokot is tehetünk a keverékbe a jobb hőtárolás érdekében. Kívül nem szabad tömörre tamponálni, csak a szükséges leglazább szerkezet mely még összetartja önmagát.

Egészséges, nem mérgező, kártevők nem bántják, tűzálló, karbon negatív, jó akusztikai tulajdonságok, rugalmasan tervezhető(ívelt falak) 100%-ban rekultiválható akár a saját kertünkben. Nagyon hosszú élettartamú, időjárás- és földrengésálló szerkezet, mely lélegzik, szigetel, szinte együtt él a bentlakókkal.

Ez a KenderHáz!

Már csak egyetlen kérdés maradt:

Miért nem épít mindenki kenderházat???

Felhasznált anyagok: Hempcrete Australia Pty Ltd

The post A kender és mész csodálatos házassága, technikai részletek first appeared on KenderHáz.

A jó minőségű hőszigetelt üveg legfőbb jellemző az, hogy a gyártási technológiák fejlődésével kettő vagy három rétegű ablaküveg készül, amely azonban mégis egy építőelemet jelent. Az elmúlt évtizedben – mint sok más iparágban – az építőiparban is jelentős technológiai fejlődés zajlott le. Az életminőséggel szembeni várakozások sok esetben új építőipari anyagok megjelenését hozták magukkal, ezzel együtt a hagyományosnak mondható anyagok körében is megújulás figyelhető meg. Ez történt az üvegipar területén is.

Ennek az úgynevezett hőszigetelő üvegszerkezetnek mérhető fizikai jellemzői vannak. A legfontosabb ilyen jellemző az “u” érték (korábban “k” érték), amely az üvegfelületen vagy az ablakszerkezeten jelentkező hőveszteséget mutatja. Ha ez az adat u érték 1,1 W/m²K, ez azt jelenti, hogy jó hőszigetelő tulajdonságokkal rendelkező üveget választottunk, hiszen a hőveszteség mértéke 10 Kelvin fok benti-kinti hőmérséklet különbség esetén sem haladja meg az 1,2 Wattot négyzetméterenként.

Hőszigetelés

• Hagyományos hőszigetelő üvegszerkezetek (ug=2,8 W/m²K)
• Fokozott hőszigetelő üvegszerkezetek (ug=1,4 W/m²K)
• Argon gázzal töltött fokozott hőszigetelő üvegszerkezetek (ug=1,1W/m²K)
• Háromrétegű, argongázzal töltött fokozott hőszigetelő üvegszerkezetek (ug=0,85 W/m²K)

Kétrétegű hőszigetelő üvegek

Technikailag ez úgy érhető el, hogy a lakótér felőli üvegtábla külső oldalát úgynevezett lágyfém-bevonattal (Low-E réteggel) látják el, és a köztes teret argongázzal töltik fel. Low-E, rövidítés a low emissivity angol szóból származik aminek jelentése, alacsony sugárzási érték.

Ha egy nyílászáró cseréjének célja a hangszigetelés javítása akkor legalább 5 dB javulást kell megcélozni.

Mértékadó külső zajszint (dB)	A nyílászárók szükséges léghanggátlási értéke (Rw)
	Kórházak, szanatóriumok	Lakások, hotelek	Irodák, munkahelyek
55	35	30	–
56 – 60	35	30	30
61 – 65	40	35	30
66 – 70	45	40	35
71 – 75	50	45	40

Hangszigetelés

• Asszimetrikus felépítésű fokozott hőszigetelő üvegszerkezet (36 dB, ug=1,4 W/m²K)
• Hanggátló fóliával készült fokozott hőszigetelő üvegszerkezetek (45 dB-ig, ug=1,4 W/m²K)
• Műgyantával laminált fokozott hőszigetelő üvegszerkezetek (akár 50 dB-es hanggátlás)

Magának az ablaknak a következő feltételeknek kell(ene) megfelelni:

• 6 helyen záródó ablakrendszer
• jó minőségű tömítések
• hangszigetelő üvegszerkezete
• szakszerű beépítés

 

Üvegtechnikai megoldások:

• aszimmetrikus felépítés (pl.: külső üveg 6mm vastagságú, belső 4mm-es)
• megnövelt távtartó
• speciális gáztöltés
• többrétegű külső ragasztott üvegek

 

Korrekciós értékek:

A spektrum “C” illetve “C_TR” korrekciós értékek, a mért frekvencia tartományon (100 – 5000 Herz) kívül eső zajt okozó tevékenységeknek és a környezeti terheléseknek a hangszigetelési értékre kifejtett csökkentő hatását.Alapszabályként megállapítható, hogy 10 decibeles hangszigetelés javulás következtében a belső terekben a zajszint a felére csökken.További kombinációs lehetőséget biztosít, hogy a ragasztott biztonsági üvegek lágyfémbevonatos formában is készülhetnek, tehát hőtechnikai oldalról is megfelelnek az elvárásoknak.

Napvédő üvegek

Hő, zaj és napvédelem a homlokzatépítésbenA modern építészetben az üveghomlokzatok egy egész irányzat meghatározó elemévé váltak, sajátos karaktert kölcsönözve ezzel az épületnek. A légies megjelenés mellett az üveg átvette a hagyományos építőanyagok funkcióját is. Ezt a szerepváltást tette szükségessé, hogy az üveggyártó cégek modern, ún. multifunkcionális bevonatokkal ellátott üvegtípusokat fejlesztettek ki. A korszerű, nagy szelektivitású lágyfémbevonatok már nagy mennyiségű természetes fény átáramlását teszik lehetővé, de ugyanakkor határt szabnak a mögöttes területek felmelegedésének. Ennek köszönhetően a klimatizálási és a világítási költségek csökkenthetők, de a téli időszakban a hőszigetelő funkció is biztosított. Tehát egy gépészetileg jól megtervezett homlokzat biztosítja az effektív nyári hővédelmet, a kiváló téli hőszigetelést, és a nagy fényáteresztő képesség csökkenti az épület üzemeltetési költségeit.

Hő és napvédelem

• Anyagukban színezett üvegekből készült üvegszerkezetek (parsol zöld, bronz, szürke, kék)
• Reflexiós üvegekből készült üvegszerkezetek (stopsol clear, stopsol green, stopsol super silver)
• Félkemény típusú üvegekből készült üvegszerkezetek (Sunguard clear 32/52/67)
• Multifunkcionális üvegek felhasználásával készült üvegszerkezetek (Szuper-neutrális típusok)

 

Jellemző napvédő üvegek:

• Anyagukban színezet abszorpciós üvegek
• Keményfém bevonattal készült reflexiós üvegek
• Félkemény bevonattal készült napvédő üvegek
• Multifunkcionális bevonattal ellátott napvédő üvegek

 

Aktív védelem

• Ragasztott biztonsági üvegek felhasználásával készült hőszigetelő üvegszerkezetek
• MABISZ minősítéssel rendelkező átdobás gátló biztonsági üvegszerkezetek (A1,A2,A3 új jelölés szerint: P2A, P3A, P4A)
• MABISZ minősítéssel rendelkező rácskiváltó funkcióval rendelkező biztonsági üvegszerkezetek (B1, B2, B3, új jelölés szerint: P6B, P7B, P8B)
• Különböző kategóriájú átlövés gátló üvegszerkezetek (BR1-től – SG2-ig)
• Robbanás lökéshullámainak roncsoló hatását megakadályozó ragasztott biztonsági üvegek (D1, D2, D3)

Passzív védelem

• Edzett biztonsági üvegekkel készített hőszigetelő üvegszerkezetek (fej feletti üvegezés, portál üvegezés)

Tűz és hővédelem

• Tűzvédő funkcióval rendelkező üvegszerkezetek (G és F kategóriás üvegek, új jelölés szerint: E, EW, EI kategóriák)

The post Hőszigetelt üvegek first appeared on KenderHáz.