The post Vízben kötő habarcsok: NHL és a történelmi románcement… first appeared on KenderHáz.

Levegőn  szilárduló  meszek:  főleg  kalcium-oxidot  vagy -hidroxidot  tartalmazó  meszek,  amelyek  a  levegő  szén-dioxid tartalmának hatására lassan szilárdulnak. Víz alatt általában nem szilárdulnak, mivel nem hidraulikus tulajdonságúak. Ezek lehetnek oltatlan meszek vagy hidratált meszek, ezek alapjaiban nem jók a kenderbetonhoz, bár folynak a kísérletek különböző puccolánok hozzáadásával történő alkalmassá tételére.

Hidratált  meszek

(S):  levegőn  szilárduló,  kalciumos  vagy dolomitos meszek, amelyek az oltatlan meszek ellenőrzött oltása során keletkeznek. Előállítják száraz por alakban vagy oltva, illetve iszap formájában (mésztej, mészhidrát).

Természetes hidraulikus meszek (NHL)

Természetes   hidraulikus   meszek:   olyan   meszek, amelyeket  több-kevesebb  agyagot  vagy  szilikátokat  tartalmazó mészkőből  égetnek,  majd  oltás  utáni  őrléssel  vagy  anélkül  por alakban állítanak elő. Az NHL meszek víz alatt is megkötnek és szilárdulnak.  A  légkör  szén-dioxidja  hozzájárul  a  szilárdulási folyamathoz. Ez az ami tökéletes a kenderbeton számára.

Természetes hidraulikus meszek kiegészítő anyaggal (Z):

NHL  meszekből  megfelelő  puccolános  vagy hidraulikus    anyag    legfeljebb 20 tömegszázalékban való hozzáadásával készített különleges termék, amelyet Z betűjellel kell ellátni.

Hidraulikus   meszek (HL):

Főleg   kalcium-hidroxidot, kalcium-szilikátokat és kalcium-aluminátokat tartalmazó, megfelelő anyagok összekeverésével előállított mész. Víz alatt megkötnek és szilárdulnak. A kötési folyamathoz a levegő szén-dioxid-tartalma is hozzájárul.

példa:

A puccolános kiegészítőanyagot tartalmazó természetes hidraulikus mész 3,5 jelölése

EN 459-1 NHL 3,5-Z

A természetes eredetű gyengén hidraulikus kötőanyagokat az emberiség a római korból ismeri. Általában falazó- és vakolóhabarcsok kötőanyagaként alkalmazhatók. A természetes eredetű  gyengén  hidraulikus  kötőanyagok  a  mész  és  a  cement között  képeznek átmenetet.  Levegőn  és  víz  alatt  is  szilárdulnak.            (Vannak  mesterséges  eredetű  gyengén hidraulikus kötőanyagok is, például a kohósalak, a pernye, a szilikapor .)

Megjegyzés: A megnevezésekben nem mindig szerepeltetik a „gyengén” jelzőt. Hidraulikus mész

A  hidraulikus  mész  átmenetet  képez  az  égetett  mész  és  a  románcement  között. A hidraulikus meszet 8-10 tömeg% agyagtartalmú márgás mészkőből vagy 10-20 tömeg% agyagtartalmú mészmárgából zsugorodási hőmérséklet alatt, kb. 900 °C hőmérsékleten égetik. Az égetés során vízmentes kalcium-szilikát és kalcium-aluminát vegyületek is keletkeznek, és ezek teszik a terméket gyengébb vagy erősebb mértékben hidraulikussá. A hidraulikus mész vízzel oltódik, az oltódás azonban lassú. Szilárdulásához a levegő szén-dioxidja is hozzájárul.

A  mesterséges  hidraulikus  mész  újkori  feltalálása  Louis  Vicat     (1786-1861)  nevéhez fűződik,  aki  azt   –  az  általa  újra  feltalált  összetételű  románcementtel  együtt először alkalmazta Dordogne folyó feletti “Pont Angoulęme” nevű híd felépítése (1812 – 1824) során

1840-ig a hidraulikus mész volt a hazai építkezések egyik legfontosabb kötőanyaga. Hazai termék volt például a beocsini (egykori Szerém vármegye) természetes hidraulikus mész, import termék volt többek között a kufsteini, sagorei természetes hidraulikus mész, ill. oltott mészpor. Hazánk mai területén tudomásunk szerint hidraulikus mész előállítására alkalmas természetes nyersanyag nincs.

A természetes és mesterséges hidraulikus mész tulajdonságait az MSZ EN 459-1:2002 szabvány tárgyalja, amely az MSZ 108-1:1992 termékszabványt váltotta fel. Az MSZ EN 459-1:2002  szerinti gyengén  hidraulikus  kötőanyagok,  ill.  építési  meszek  vizsgálatát  az MSZ EN 459-2:2002 szabvány szerint kell végezni

Románcement (románmész)

A románcementet 20 tömeg%-nál nagyobb agyagtartalmú márgából zsugorodást el nem érő hőmérsékleten (kb. 900 °C) égették. Porrá őrölve és vízzel keverve gyorsan köt és víz alatt is szilárdult. Smeaton, J. angol mérnök volt az első, aki 1756-ban tapasztalta, hogy az agyagot és homokot tartalmazó mészkövek égetés után vízben megkeményedő meszet adnak; de csak Parkernek sikerült 1796-ban ilyen meszet nagyobb mennyiségben gyártani, melyet római cementnek vagy románcementnek nevezett.

The post Építési mész, hidraulikus meszek, mi kell a KenderBetonhoz? first appeared on KenderHáz.

A mész a legalapvetőbb építési anyag, egyidős az emberiséggel. Vitruvius is írt a mészégetésről. Az égetett meszet a középkorban az alkimisták „élő mésznek” (Calx viva) nevezték, és tisztelték. A természetes eredetű, gyengén hidraulikus kötőanyagokat az emberiség a római korból ismeri.

Az antik világban kövér habarcsot használtak, több rétegben vitték fel a vakolatot, és minden vakolati réteg más összetételű volt. A még nedves, réteges vagy vastag alapvakolatra vitték fel a festéket. Hidraulikus pótlékokat is alkalmaztak vakolataikban.

A hidraulikus pótlék olyan természetes vagy mesterséges anyag, amely magában nem, csak fehérmészhabarcsban kötőképes, de akkor víz alatt is. A ún. látens hidraulikus anyagokat (kerámiaőrlemény, vulkáni tufa) vízhez adagolva olyan hidrát-komponensek keletkeznek, amelyektől a habarcs nemcsak vízálló lesz, hanem a normál habarcsnál nagyobb fizikai és mechanikai igénybevételt is elbír. A görögök és a rómaiak egyaránt magas szintre fejlesztették a technológiát, amellyel vízvezetékek, hidak, fürdők sokaságát tudták megépíteni. A téglapor használata fürdők építésénél az Oszmán Birodalomban is fennmaradt.

Téglapor

A változó éghajlat és az új követelmények miatt, mint: a felületi keménység, rugalmasság fokozása, vízhatlanság fokozása, habarcsadalékokat kezdtek használni. Az adalék lehetett szerves: disznózsír, faggyú (kb. 9-18. sz., 1 %), túró (kb. 12. sz. óta, ma népi építészetben, 2-2,5 %), tojás (középkorban), állati szőr (16-17. sz. óta). Szervetlen adalékok: faszénpor (13-14. sz. óta, 7-10 %), téglazúzalék (római korban, amennyi az oltott mész fölösleges vizét magához vonta), téglapor (12-13. sz. óta, 10-30%), tőzeghamu (18. század elejétől, 50 % fölött). Előfordult még méz, sör, bor vagy tej is az adalékok között. Megjelent pl. a mímium, vaspor-trassz, és az üvegőrlemény is.

A 18. században Antoine-Joseph Loriot (1716–1782) -féle habarcsot használtak: oltott és égetett mész 2:5, vagy 1:3 arányban, + ½ rész téglapor keverékét.

A 19. századi oltott-égetett meszes habarcs égetett mész, oltatlan mész, homok és víz keveréke volt, különböző arányban: 1 rész mész+2,3,4 stb rész homok.

Kovaföld

Hidraulikus pótlékként a következő anyagokat használták a 19. században: agyagföld, kovaföl, timföld. A népszerű puccolánösszetétele: kovaföld, agyagföld, vas-oxid, titán-oxid 45, 15, 12-12%. A 18. és a 19. században Magyarországon megkülönböztették a bazalt, láva, és agyagos puccolánokat, de hazánkban általában a vulkáni tufából őrölt változatát használták. A puccolános habarcs járatos összetétele a 18-19. században: 4 rész puccolán, 3 rész mész, 2 rész homok, 2 rész téglatörmelék, illetve arányos változatai. (puccolános habarcs és puccoláncement) Mészpuccolán porrá oltott fehérmész vagy őrölt égetett mész és természetes savanyú hidraulikus kiegészítőanyag (riolittufa, trasz, kovaföld, habkő, stb.) keveréke. Kalciumoxid-tartalma 20 – 40 tömeg%, trasztartalma 30 – 60 tömeg%. Magyarországon az 1950-es években hat éven át gyártották.

Bazalt tufa

A puccolánon kívül a másik fontos adalék a trassz: kovaföld, agyagföld, vas-oxid, titán-oxid 50-52, 15-17, 10-10%. Tipikus 19. sz.-i trasszos habarcs: 2 rész mész, 1 rész trassz és 1 rész téglapor, vagy 2,1/2 rész mész, 1/2 rész trassz és 1 rész homok. (trasszos habarcs és trasszcement)

A 20. század közepére a vasbeton-építési szabályzat megengedte, hogy a vasbeton készítéséhez ajánlott portlandcementet portlandcementtel és trasszal váltsák ki.

Vas-Oxid

A szantorin-földet (67,35 % kovaföld, 13,15 % anyag, 4,32 % kálium, 4,02 % nátrium, 3,19 % mész, 4,91 % vas-oxid, 1,53 % mangán-oxid, 1,43 % víz) szigetelő habarcsokban alkalmazták. Az ilyen habarcs összetétele: 11 rész szantorin-föld, 4 rész oltott mész, 1 rész homok.

A cementet Vitruvius „vágott kőnek” nevezte, a caementum pedig a megmunkált építőkő elnevezése volt. Loriot 1744-ben az idősebb Plinius „caemente” szavát „ciment”-ként fordította le, végül Parker nyomán bukkant fel a hidraulikus kötőanyagok összefoglaló neveként.

Márgás mészkő

A hidraulikus mész alacsony (10-25 tömeg%) agyagtartalmú mészkövek vagy márgák égetéséből keletkezett termék, amely vízzel nedvesítve térfogatnövekedés nélkül, kevés hőfejlődéssel, lassan oltódik.

1840-ig a hidraulikus mész volt a hazai építkezések egyik legfontosabb kötőanyaga. Hazai termék volt például a beocsini(egykori Szerém vármegye) természetes hidraulikus mész, import termék volt többek között a kufsteini, sagorei természetes hidraulikus mész, ill. oltott mészpor. Hazánk mai területén tudomásunk szerint hidraulikus mész előállítására alkalmas természetes nyersanyag nincs. A hidraulikus meszek kötési idejének kezdete legalább 1 óra, vége legfeljebb 15 óra. Porráoltott állapotban, vagy oltatlanul porrá őrölve hozzák forgalomba.

A mesterséges hidraulikus mész újkori feltalálása Louis Vicat (1786-1861) nevéhez fűződik, aki azt – az általa újra feltalált összetételű románcementtel együtt – először alkalmazta Dordogne folyó feletti “Pont Angoulęme” nevű híd felépítése (1812 – 1824) során.

Románcement

Parker eljárása szerinti előállított cement a románcment. Smeaton, J.angol mérnök volt az első, aki 1756-ban tapasztalta, hogy az agyagot és homokot tartalmazó mészkövek égetés után vízben megkeményedő meszet adnak; de csak James Parkernek sikerült 1796-ban ilyen meszet nagyobb mennyiségben gyártani, melyet római cementnek vagy románcementnek nevezett. (Puccolán-utánzat, római (roman) cement). Körülbelül az 1920-as évekig használták. Nyersanyagamagas (30-45 tömeg%) agyagtartalmú márga, amelynek égetése a közönséges mészéhez hasonló, folytonos üzemű aknakemencében vagy körkemencében. Az égetés a zsugorodási hőfokon alul, kb. 1000-1100 C°-on történik. A kiégetett termék vízzel nem oltódik, és nem porlik, mint a közönséges mész, hanem mechanikai úton kell lisztté őrölni. A románcement kötése közben kevés hő szabadul fel, színe többé-kevésbé barnás-sárga, kötése viszonylag gyors, víz alatt is szilárdul. Mai fogalmaink szerint románcement 40-60% CaCO3 tartalmú természetes mészmárgából fritteléssel (az alapanyagokat összeolvasztják, majd megőrlik) előállított kőtőanyag, amely őröletlenül nem, őrölve gyorsan köt.

Hazánk gazdag a románcement gyártására alkalmas mészmárgában (Gerecse-hegységben Bersek, Budán a József-hegy és Újlak, a régi Magyarország területén Beocsin stb.). William

Tierney Clark leírja, hogy az 1840-es években a Lánchíd alapjaihoz beocsini mészkőből periodikus lángtüzelésű aknakemencében égettek és golyósmalomban őröltek románcementet a Magyar Tudományos Akadémia mai épületének telkén, miután kísérletekkel meggyőződtek annak alkalmazhatóságáról.

Portlandcement

A portlandcement lisztté őrölt, 75-78% CaCO3 tartalmú, mész és agyag(tartalmú) anyagok, elsősorban márga keverékének – kb.1400-1450 C° hőfokon – zsugorodásig való égetésével keletkezik; a kiégetett klinkert finom lisztté őrlik. A mai értelemben vett cement feltalálója J. Aspdin (1778–1855), angol kőművesmester, aki 1824-ben szabadalmaztatta a portlandcementet. Az égetésre eleinte aknakemence, a 19. század közepétől már inkább körkemence szolgált, amelyet az 1890-es évektől szorított ki a hossztengelye körül forgó, ferde körkemence, amit ma is használnak. A portlandcement lassan köt. Kötése közben a fejődő hő nagy részét a vízben való oldás elvonja.

Említésre méltó még a dolomitcement és az aluminát cement. (nem portlancementek) Utóbbinak a bauxitbetonnál volt szerepe, amelyet 1945 után állékonysági problémák miatt betiltottak. Bauxitcementet csak 8%-nál kisebb vízfelvevő-képességű elemeknél lehet falazóhabarcshoz adagolni.

Forrás:

Kötőanyagok 2. In: Beton. Szakmai havilap, 2007. október, 10-11. p.

Déry Attila: Történeti anyagtan. Budapest, Terc Kft. 2000.

Pintér Farkas előadása a románcementről

The post A hidraulikus mész és a hidraulikus pótlékok meszes habarcsokhoz first appeared on KenderHáz.

Miért ment ki a mész a divatból? Túl olcsó volt vagy túlságosan környezetbarát? Ha voltatok már frissen festett ill. frissen meszelt szobában, akkor rögtön érzitek a különbséget. A mesterséges szagot árasztó vödrös festék utáni lét, és a természetes friss illatú meszelt szoba légköre össze nem hasonlítható.

A római kori beton jobb volt, mint a mai, és nem csak jobb de környezetkímélőbb is.

A rómaiak lényegesen tartósabb betont állítottak elő annál, mint amilyenre a mai építőanyag-ipar képes, ráadásul sokkal környezetkímélőbb technológiát alkalmaztak – állítja egy nemzetközi kutatócsoport, amely a Pozzuoli-öbölben kikötői létesítmények maradványait vizsgálta. A kutatásokról a Journal of the American Ceramic Society legújabb számában jelent meg tanulmány.

A modern betonépítmények élettartamát száz-százhúsz évre tervezik, míg a római Pantheon vagy az ókori kikötői mólók, hullámtörők már két évezrede dacolnak az elemekkel. A római beton összetétele eddig sem volt titok, köszönhetően Marcus Vitruvius Polliónak, Augustus császár hadmérnökének. A birodalom építészei a betont égetett mész és vulkanikus kőzet, tufa keverékéből állították elő, a víz alatti építményekhez égetett meszet és vulkanikus hamut alkalmaztak, amelyekből egyfajta habarcsot kevertek. Az így kapott masszába tufatörmeléket kevertek, majd faformákba töltötték és tengervízbe merítették, amely vegyi reakcióba lépett a lassan megkötő anyaggal.

A vizsgálatok kimutatták, hogy az ókori kötőanyag előállítása kevésbé volt ártalmas a környezetre, mint a modernkori cementgyártás. A legelterjedtebb Portland-cementeket mészkő hevítésével, kevés ásványi agyag hozzáadásával állítják elő, a gyártási folyamat során a cementégető kemencében az anyagot 1450 Celsius-fokra hevítik. A kutatócsoport viszont kiderítette, hogy a rómaiak kevesebb mészkő felhasználásával állították elő a cementet, így mindössze 900 Celsius-fokra kellett hevíteni a kemencéket, a gyártás során kevesebb tüzelőt használtak fel, és kisebb volt a szén-dioxid-kibocsátás is.

“A beton modern világunk egyik legelterjedtebb építőanyaga. A baj csupán az, hogy túl sokat használunk fel ebből a fantasztikus anyagból, évente 19 milliárd tonnát, miközben a cementgyártás számlájára írható a globális szén-dioxid-kibocsátás hét százaléka. Ez a gyakorlat hosszú távon nem folytatható” – figyelmeztet a kutatásokat irányító Paulo Monteiro, a Lawrence Berkeley Nemzeti Laboratórium professzora. A tudós szerint a modern építőanyag-ipar sokat tanulhat a rómaiaktól, bár az ókori betongyártási technológia nem vehető át egy az egyben, hiszen a massza megkötése heteket vett igénybe. Ugyanakkor az antik építészek szakmai titkainak megfejtése segíthet tartósabb betont előállítani a mainál környezetkímélőbb technológiával.

The post Mész – A tartós és környezetbarát építőanyag first appeared on KenderHáz.

Az ókori habarcs

Egyiptomban már i. e. 3000-ben, a piramishoz szalmával kevert sarat, gipsz-, ill. mészhabarcsot használtak a téglák összekötéséhez. Ugyanekkor Kínában már a Nagy Fal építésékor cementszerű anyagot használtak. A görögöknél i. e. 800-ban Krétán és Cipruson olyan mészből kevert habarcs volt elterjedve, ami keményebb volt, mint később a rómaiak Pozzolanai cementnek nevezett összetört tégla, mész, téglapor, vagy vulkáni hamu „rózsaszín homok” összetételű habarcsa. Ezt a habarcsot azért használhatták kötőanyagnak a rómaiak laikusként is, mert a Vezúv melletti bányából származó vulkáni hamu alumínium, és szilícium ásványokat tartalmazott, ugyanúgy, mint a mai mesterségesen előállított cementpor is. Rómaiak ezt a habarcsot használtak még az utak mellett többek között a fürdők, a Bazilika, a Colosseum, a Pantheon és a római vízvezetékek építésére is. 27-ben Vitruvius építészeti könyvében a habarcs tulajdonságait tárgyalja. (1414-ben találták meg a “De architectura libri decem” című könyvet egy svájci kolostorban.)

A mészhidrát gyártása

A mészkövet bányászás és őrlés után kiégetik. Az égetésre azért van szükség, hogy a kalcium-karbonátból égetés útján – amit fehérizzásnak is hívunk – a széndioxidot eltávolítsák. Az így kapott termék a kalciumoxid (CaO, ismertebb nevén: égetett mész), amelyhez víz hozzáadásával alakul ki az oltott mész, amely lehet porrá oltott fehér mész [Ca(OH)₂], más néven mészhidrát), vagy nagyobb mennyiségű víz hozzáadásával, oltott mészpép.

Hidraulikus mész VS Cement

Mészhidrát fogalommeghatározás, megjelenése

A mészhidrát olyan égetett mész, amelyet további felhasználás céljából oltanak. Megjelenése: Fehér-sárgás színű, vegyjele: Ca(OH)₂. Vízzel reagens anyag, ezért legyünk nagyon elővigyázatosak vele munka közben!

Felhasználása, felhasználási területe

Felhasználása: A mészhidrát olyan oltott mész, amely körülbelül 32 m/m% vízzel oltott állapotban van. Napjaink egyik kedvenc alapanyaga az építőiparban, ugyanis kiváló társa az előrekevert zsákos építőanyagoknak, mint például a vakolat, vagy a falazó habarcs. Ennek a terméknek köszönhetően sikerült forradalmasítani a korábbi építőipart, és megalkotni a “készre-kevert”, vagy “előkevert” építőanyagot, amely gyors, homogén, és ezáltal egyenletes minőségű. Ennek következtében – többek között – elkerülhetővé válik, hogy “kövér” legyen a vakolat. (Kövérnek mondják a vakolatot, ha az Felhasználási területe: Elsõsorban az építõipar, szennyvíztisztítás, gumigyártás, ipari vízlágyítás, ipari semlegesítés, környezetvédelem.

Kémiai megközelítés

A mészkő égetésekor közel 50% széndioxid (CO₂) és 50% kalciumoxid (CaO) keletkezik. CaCO₃ + égetés → CaO + CO₂ Égetési hőmérsékle:900-1000°C Ha az égetett mészhez vizet adagolunk, akkor indítjuk be az oltódás folyamatát. CaO + H₂O → Ca(OH)₂Ca(OH)2+égetés → Ca0 + H2O égetési hőmérséklet: 600°C

Forrás: Wikipedia

Mészhidrát felhasználási területek

FALAZÓ HABARCSOK

A helyszínen kevert habarcsok egyik kötőanyaga a mészhidrát. Megfelelő arányú használatával elérhető, hogy a habarcsok “zsírosabbak”, könnyen bedolgozhatóak legyenek.

A mészhidrát csomagolásán jól használható receptúrát találhatnak a megfelelő összetételű habarcsok elkészítéséhez.

A mészhidrát kiváló kötőanyag, a habarcsban használatával csökkenthető a felhasznált cement hányada.

És ha miderre “bizonyítékot” szeretne, nézze csak meg a középkorban épült katedrálisokat: ezek kizárólag mész és homok keverékéből készült habarcsba rakva állják a sarat mind a mai napig.

VAKOLÓ HABARCSOK

A mészhidrát a habarcsok repedés átfedő képességét is fokozza, mondhatni megfelelő mészarány esetén “rugalmasabb” anyagot adnak erősen cementes társaiknál. Ennél fogva a zsírosabb anyaggal a munka is könnyebben megy.

A meszes habarcsok a hidrát csekély súlya miatt kiadósabbak, mint amelyek magas cementhányadot tartalmaznak.

A meszes habarcsok a légáteresztő képessége lényegesen nagyobb, mint a cementhabarcsoké. Sok mészpótló adalék éppen ezt a pólusos állagot segítené elérni, azonban mivel ezek az anyagok kötőanyagként nem dolgoznak a habarcsban, a cementhányad növelése ellentétes irányban hat, miközben növeli a habarcs árát.

A mészhidrát a habarcsok repedés átfedő képességét is fokozza, nem csak a felhasználás során, de hosszú távon is.

A HÁZ KÖRÜL:

• festés
• fertőtlenítés
• szagtalanítás
• állattartás
• kerti munkák
• komposztálás
• A háziállatok tartása során fertőtlenítő hatása miatt a bakteriális fertőzések megelőzésére is kiváló.
• Az erősen savas talajok a mész lúgos hatása miatt jól kezelhetőek vele. Bizonyos növényfajták csak az így kezelt talajban termelhetőek.
• Ha a kerti szerszámokat a téli időszakban meg akarja óvni a rozsdásodástól, erre is kiváló szolgálatot tesz a meszes bevonat.
• Ugyancsak fertőtlenítő hatású fák kérgén védőrétegként, és jól védi a gyümölcsfákat a vadon élő rágcsálók kártevéseitől is.
• A növényi hulladékok komposztálódásának időtartamát a hozzákevert hidrát jelentőssen, kb. a felére rövidíti.

Ha a hidrátot egy-két napra beáztatja, az igy kapott, megfelelő sűrűségű mészpép sok téren lehet a segítségére:

• Kivállóan megfelel meszeléshez (ilyenkor nem árt átszűrni és egy-két kanál étolajat adni hozzá.) A mésszel festett falak biztosan kiváló páraáteresztő képességüek lesznek, jól gátolják a falon esetleg megjelenő penészfoltok kialakulását. Vizes falon is használhatóak.
• A ciszternák, vakolt falú víztározó edények rendszeres tisztítása után a legegyszerübb fertőtlenítési mód, ha kimeszelik ezeket. A falán megszáradt mészréteg biztosítja a csíramentességet.
• Ha kis légáteresztő zacskókban hidrátot tesz a hűtőbe, mélyhűtőbe, kamrába, az hatásossan semlegesíti a kellemetlen ételszagokat. (Természetesen gondosan ügyelni kell arra, hogy élelmiszerrel ne érintkezzen, és gyerekek ne férjenek hozzá!)

TALAJSTABILIZÁLÁS

Ha agyagos talajjal bajlódok, tudja, hogy esős időben csúszossá válik, hiába terített rá több alkalommal is zúzott követ, hamarossan elnyeli azt.

Ha az ilyen talajok felső 20-30 cm-es rétegét fellazítják, majd ezt a talajréteget mésszel keverik össze, és az így kialakult keveréket ledöngölik, meglepően erős, szinte beton keménységű kéreg alakul ki.

Erre mér érdemes felhordani a végleges fedő réteget, mert az aktív mésszel stabilizált agyag-talaj hosszú távon is megorzi szilárdságát.

Ez az ötlet sem mai keletű, hiszen jól ismert római kori úthálózat is meszes aljzatra épült, vagy példaként szolgálhat a teljes belga autópálya rendszer, melyet szintén így építették meg a 70-es években.

The post A Mészhidrát first appeared on KenderHáz.