Igen jó ütemben halad az építkezés, a mai napon előbújt az első hivatalos hazai kender falazat, (legalábbis az alja

De ne szaladjunk ennyire előre, nézzük sorban:

Ügyelni kell, hogy a lécek mögé és a zsalu melett is be legyen tömködve.

Energiatakarékos Házépítés – Horesnyi Béla

Köszi Szövetkezet

The post Első Magyar KenderHáz – Hol is tartunk? first appeared on KenderHáz.

A következő, minden igényt kielégítő kenderházak kivitelezője: a francia ATTICORA

“A cégünk, olyan mint a FECSKE…

A rendelkezésre álló természetes és legjobb építőanyagokat használjuk. A fecske száraz gallyakat ragaszt össze talajjal, és mégis évszázadokig biztosít neki, és a következő generációinak kényelmes, egészséges, meleg fészket, ahova mindig visszatér!”

Fabien Morel – vezető

– Kényelem és esztétika, élőhely és életmód, egészség és fenntarthatóság, 10 € / hó fűtési költségek mellett!

– Az anyagválasztás biztosítja a benti jó levegő minőségét, a kenderbeton szigetelő és higrotermikus tulajdonságainak, a kezeletlen fának, a mész, a homokkő lapok természetes jó tulajdonságainak nincs párja!

– Nem használnak mérgező(VOC, festék, lakkok…) összetevőket

 

Beszámolók

Aurore et Flavien Herman

Herbeys, Isère

“Voltunk a szomszédnál, aki kőművesként dolgozik az Atticoránál, Fabien Morel biztosított nekünk egy próbát az egyik kiadó házában, és ez a kettő totálisan meggyőzött minket! Ezek a házak szépek és melegek, azonnal elvetettünk minden egyéb alternatívát, nekünk ilyen kellett! Beszélgettünk sok emberrel előtte, és sokan azt is előnyként hozták fel, hogy ezeknél az épületeknél nincsenek tartófalak, így a későbbi változtatások, átépítések is egyszerűbben megoldhatók.”

Wolfgang Hasenstein

Comboursière, Isere

Ami meggyőzött, hogy az Atticora csak természetes anyagokkal és sok-sok fával dolgozik. Ez egy igazán emberközeli otthon, és nem mellesleg rendkívül elegáns, a mai kor igényeinek is teljes mértékben megfelel! A fal szigetelése valóban szokatlan, a kenderbeton tudja azt, hogy november 19-én még nem kapcsoltam fűtést. Éjjel 0 C° kint, de csak reggel gyújtok be egy kicsit a kályhába, és így is 20 fok van bent egész nap. Az esztétika és természetes szigetelés itt valóban jelen van! Imádjuk!”

 

Alain Pommart, SCI Allicoud

Villeneuve d’Uriage, Isere

“Ismerem Fabient gyerekkorom óta. Tudom, hogy az Ő munkája a kenderblokkal hibátlan, és megbízható. Nagyon sok előnye van, szerintem könnyű ezért jó hőszigetelő, olyan anyag amely új építési módokat, újra élettér jólétet és egy új tervezési, művészeti irányt fog képviselni az épület evolúcióban.

Akik nem ismerik a kender építészetet, azoknak csak annyit mondok: gyertek…! jöjjetek el hozzám… és látni, érezni fogjátok!

Ez a jövő!”

Képgaléria:

---

 

Aurélien Gloria

Chichilianne, Isere

Rögtön tudtam, hogy ezekben az épületekben kellemes élni. Műszaki szempontból az Atticora házak egyetlen szigetelő burokból épülnek a kenderbetonból, illetve az abból készült blokkokból. A fa szerkezet teljesíti a váz szerepét, a szigetelés önmagában elég kivételes! Ez egy természetes anyag, a természet csodája, amely önmagában szigetel, szabályozza a páratartalmat, és akusztikailag is felülmúlja az elképzeléseket!

Összefoglalva azt mondanám, hogy ezek a házak hozzák mindazt a kényelmet amit a régi hagyományos építkezési formák biztosítottak, az ökológiai problémák nélkül. Öko, mert természetes és megújuló alapanyagból készül.”

Képgaléria:

---

 

Philippe Auvergne

Haute Jarrie, Isere

“A kender blokk természetes, lélegző(nem párazáró), és lehetővé teszi a szép házak jó szigeteltségét. Nyilvánvaló volt számomra, hogy ebből építkezek. Az én házam volt az első Atticora-nál, amely 2009- ben épült.

A ház maga nagyon kellemes, az energiafogyasztása, fűtés melegvíz tekintetében egy geotermikus megoldással működik. Az elmúlt 5-6 évben 100 EUR elég volt évente a fűtésre, ami mindenkinek elsőre mosolygásra ad okot, bár én azt szoktam mondani a számlák nem hazudnak, bármikor bárkinek megmutatom, hogy igaz!”

Képgaléria:

---

 

Eric és Carine Fuzat

Fugières, Isere

“Fabian Morel volt a szomszédunk, innen tudunk a kender blokkról. Nem ismertük az építési technikát, de amikor láttuk, hogy milyen gyorsan megy egy-egy építkezés, meggyőzött minket. 2013-ban építkeztünk, mint mindegyik ez is nagyon gyorsan kivitelezésre került. Egy jó csapattal 3 hónap alatt megvolt.

2 köbméter fával fűtünk telente, és nincs kevesebb 21-22 ° C -nál A ház nagyon egészséges, és hazai alapanyagokból született, és mi nagyon szeretünk benne élni, nagyon jó az erdei környezet!”

Képgaléria:

---

Vincent Galloy

Comboursière, Isere

“Eredetileg egy régi házat akartam vásárolni felújításra, megőrizve annak varázsát, de az Atticora dolgozói gyorsan jó útra tereltek! A kenderbeton házak jól kezelik a légpárát, belsejük a régi hagyományos házakat idézik, annak minden bájával, sokkal jobb döntés volt belevágni, mint elsőre gondoltam. Pénzügyi szempontból sem bántam meg, ár-érték arányban jobban jártam, mint egy hagyományos ház, plusz szigetelés, annak minden gondjával, bajával.

Ellentétben azzal amit elsőre gondoltam, a kendertéglák nagyon ellenállóak, még ha nem is úgy tűnik.

Nagyon jól szigetelt a ház, és ellentétben sok modern építőanyaggal, páratechnikai szempontból is kiváló, nem kellet semmilyen trükköt, modern gépészetet bevetni a kellemes klíma kialakítása érdekében.”

Képgaléria:

---

Rousset család

Villard-Saint-Christophe, Isere

“Amikor 2013-ban építkezni akartunk, körbejártunk többfajta építkezési módszert, de a kender blokk tulajdonságai, a tulajdonosok elmondásai, valamint a BBC támogatása, besorolása céltudatossá tett minket a csodálatos kenderbeton mellett! A projekt októberben indult, volt egy rövid leállás a tél miatt, de az Atticora szervezettsége, és létszáma lerövidítette az időt a befejezésig, ez egy igazi plusz a megrendelők számára.

A favázas pillér szerkezet, a kender szigetelés miatt nagyon hatékony műszakilag és egyszerűen szuper kényelmes. A ház nagyon világos, és gyönyörű, a jó tájolásnak, és a sok nagy ablaknak köszönhetően. Meleg hatású anyagok, fa, kender, természetes, egészséges mész vakolat kívül belül, mindez ősi, eredendő jó összhangban egymással, tiszteletben tartva a természet törvényeit, ez kellet nekünk!!! Csak ebben tudunk mostmár létezni, és ezt ajánljuk mindenkinek.

Aki nem hiszi járjon utána, ennek egyik módja többek között, hogy ellátogat hozzánk…”

Képgaléria:

---

Még több kép:

The post KenderHázak, amiket mindenkinek látni kell… first appeared on KenderHáz.

The post A legjobb építőanyag – azt mondják… mi elhisszük. first appeared on KenderHáz.

2016 decemberében, az alapkő letétele után, Horesnyi Béla építész nekilátott az első magyar kenderház kivitelezésének.

Ami ezidáig nem került említésre az az, hogy nem is egy, hanem rögtön kettő kenderbeton épület lesz ezen a területen, az egyiknek már meghirdetés előtt azonnal lett gazdája, nem is volt kérdés, hogy az illető mit szeretne, természetesen természetes kenderházban szeretne élni! A másik lesz a bemutatóház, amit bárki kipróbálhat a jövőben.

A Domaszéki háznál 25×25-ös vasbeton pilléreken nyugszik majd a tető. Ezért is jó ez a rendszer, működik fával, vasbetonnal, illetve acél pillérvázzal is. A két épület közül a külsőt, ha a statikus beleegyezik fa pillérvázzal készítik, ki akarnak próbálni több lehetőséget is. Kinek mi tetszik a későbbiekben. A fal vastagság választható, ki hogy szeretné, 35 cm-től már megfelelő, itt most 50!! -cm kenderbeton lesz!

Remélhetőleg a kenderházak építése Magyarországon kellő lökést adhat a kenderipar és termesztés újraindulásának!

The post Első Magyar Kenderház – az alapok first appeared on KenderHáz.

A Csongrád Megyei Önkormányzat is beemelte fejlesztési prioritásai közé, a kender növény termesztésének és a kender növényen alapuló innovációk támogatását. Mindez a környezettudatos ipar létrejöttét erősíti, mivel az így készült termékek, például a kenderbeton, környezettudatos terméknek minősülnek. Magyarország kender termesztő területe, 1962-ben, 23 ezer hektár volt és még az 1980-as években, mind minőség, mind termesztési terület, és mind mennyiség tekintetében Európában az első helyen állt. Jelenleg 350 ha-on termesztik hazánkban. A kender felhasználása rendkívül széleskörű. Felhasználható a mag, olaj előállításra, mely fontos alapanyaga az élelmiszer iparnak, higiéniai cikkeknek, különböző ipari termékeknek. Farésze az építési anyagok, papír előállításban számottevő, háncsrésze textíliák, papír, és egyéb építőipari termékek előállításában játszik szerepet.

Saját források felhasználásával, a KÖSZI Trade Szövetkezet 2015. januárjában kezdte meg a kenderbeton magyarországi szabványosítását a Nemzeti Műszaki Értékelés eljárásán keresztül, aminek eredményeként már Magyarországon is építhetőek kenderházak. Mindez alapja egy öko szemléletű építésmód meghonosításának, mely része lehet egy egészséges életvitelnek, környezettudatos életmódnak.

Az első magyar kenderház alapkőletételét követően Algyőn a Levendula Hotelben folytatódott a Csongrád megyei kendervertikum aktuális helyzetének bemutatására, a jövőkép megismerése érdekében szervezett rendezvény. A cél a megyei szintű kendertermesztés és kenderipari fejlesztések beindításához szükséges hátterek megteremtése, az ebben résztvevő potenciális partnerek tájékoztatása, az aktuális információk megteremtése volt. Molnár Áron köszöntője után Füzesy István, Algyő gazdasági referense kifejtette, a rendezvény hangvétele és iránya inkább szakmai megbeszélés, egyeztetés, mint konferencia, hiszen a résztvevők a gyakorlati megvalósítást támogató, lehetővé tevők köréből kerültek ki. A meghívottak között a megye önkormányzatainak képviselői, mezőgazdasági termelők és a kenderiparral foglalkozó vállalkozások szakemberei voltak, illetve a határon átnyúló célok érdekében vajdasági gazdák is megjelentek.

The post Első magyarországi kenderház alapkő letétele first appeared on KenderHáz.

Látványterv:

The post Első Magyar Kenderház – Meghívó first appeared on KenderHáz.

A hiba oka

Minden esetben, amikor belülről lehet csak szigetelni, így például műemléki védelem alatt álló házaknál, gondoskodni kell arról, hogy az épület külső falszerkezetében ne legyen páradiffúziós lecsapódás. Ekkor ugyan is a belülről történt hőszigetelés miatt a meglévő fal belsejében a hőmérséklet annyira lehűl, hogy kondenzáció lép fel, azaz a nedvesség lecsapódik, a benne lévő vízgőz akár meg is fagy és tönkreteszi a falszerkezetet.

Ez csak évek múlva jelentkezik, így hiába mutatták most be a már fél éve megépített hőszigetelést, a lakók még nem tudják, hogy a megtakarításuk többszörösét, nagyságrenddel többet fognak az épület szerkezetének javítására költeni.

Ahhoz, hogy a lakásban a lecsapódás elkerülhető legyen, ismerni kell a külső falszerkezet kialakítását, a lakás fűtésének módját. A páralecsapódást egy sor jól ismert és megváltoztathatatlan fizikai tényező hozza létre. Jelenléte erősen kapcsolódik ahhoz, hogyan fűtik, szellőztetik és szigetelik az épületszerkezetet.

A belső hőszigetelés a lecsapódó vízgőz miatt tönkreteszi a falszerkezetet

Vízgőz

A levegő mindig tartalmaz valamennyi vízgőzt. A lakásokban az életvitelnek köszönhetően állandóan párát fejlesztenek az ott lakók, például főznek, tisztálkodnak, lélegeznek, növényeik vannak. Így a fűtött épületben a levegő rendszerint több nedvességet tartalmaz, mint a külső levegő. Nyomása ezért nagyobb, és igyekszik a meleg levegőt keresztüljuttatni a falszerkezeten, amely ha áteresztőképes, a levegő magával viszi páratartalmát. A levegőben a vízgőz nyomást hoz létre, amely hozzájárul a levegő össznyomásához. Minél több nedvesség van a levegőben, annál nagyobb a vízgőz résznyomása a levegő össznyomásában. Ezt a nyomást gőznyomásnak nevezzük és millibarban (mbar) mérjük. Helyes hőszigetelési rétegrend felépítésekor a hőszigetelő réteget mindig az épületszerkezet külső oldalán helyezik el, így ugyanis a falszerkezetben a hőmérsékletet magasan tartva, a vízgőz nem fog kicsapódni (kondenzálódni). A vízgőz ritkán válik láthatóvá, és általában nem érzékeljük jelenlétét. Közvetett módon érzékeljük, amikor az épület belső falain piszkos, fekete penészfoltok alakulnak ki azokban a helyiségekben, amelyek kevésbé jól fűtöttek.

A párás üveg figyelmeztető jel

Felületi lecsapódás

A lecsapódás – amely a légkörben levő vízgőz látható megnyilvánulása – nagyon gyakran jelentkezik. Ez akkor tapasztalható, amikor a külső léghőmérséklet a fagyponthoz közeledik. Ez attól van, hogy a meleg levegő több vízgőzt képes magában tartani, mint a hideg. Ha a meleg levegő hidegebbel vagy hideg felülettel érintkezik, akkor lehűl. Ha eredetileg nagy volt a nedvességtartalma, akkor már nem tudja tovább tartani az eddig hordozott összes vízgőzt, annak egy része kiválik belőle, lecsapódik. Ezt a hőmérsékletet harmatpontnak nevezzük. Épületekben rendszerint úgy jön létre a lecsapódás, hogy a meleg levegő hideg felülettel érintkezik, lehűl, a feleslegben lévő vízgőz folyadékká válik. Ez bekövetkezhet a vakolt falon vagy az ablaküvegen. Amennyiben a falszerkezet nincs hőszigetelve, a belső felületen jelentkezik először a nedvesség, majd a penész. A penészfoltok megjelenése akkor valószínű, ha a relatív páratartalom gyakran és hosszú ideig meghaladja a 80 százalékot. A jelenséget felületi lecsapódásnaknevezzük.

Kevés olyan technológia van, amellyel belülről is lehet lakótereket szigetelni, holott gyakran fordul elő, hogy nincs más megoldás: így például műemléki épületeknél, ahol a homlokzatot nem szabad megváltoztatni, de társasházak vagy családi házak esetén is hasonló lehet a helyzet, ha a külső szigetelésre nincs lehetőség. Mi az ami szóba jöhet…? A KenderBeton!

A KenderBeton már így is bizonyított!

• 100% organikus kender blokk, nem jelent kockázatot az egészségre.
• 100% páraáteresztő és szabályzó
• Alkalmazás: falak, válaszfalak és a padló szigetelés
• Magas termikus ellenállás (4,2 m²K / W 30 cm)
• Nagyon könnyű anyaga: 300 kg / m³
• Nagyon alacsony hővezetési tényező => jó szigetelés 0,070 W / mK (MSZ EN 12667)
• Léghanggátlási 59 dB 30 cm
• Fagyálló
• Ellenáll a tűznek (Euroclass B-s1, ne EN 13501-1 szerint; M1 szerinti NF P 92-500)
• Ellenáll a rovaroknak és rágcsálóknak
• Páraáteresztő
• Könnyű vele dolgozni áthaladásnál és pl. a kábelekkel
• Megújuló és újrahasznosítható anyag
• Egy 120 m2 ház esetén a felhasznált kender  több mint 11 Tonna káros CO2-t kötött meg fotoszintézissel növekedése közben.
• 100% -ban újrahasznosítható
• Csökkentett energiafogyasztás a gyártás során: 4-szer kevesebb energiát fogyaszt, mint cserép tégla és méhsejt szerkezetű tégla, 3-szor kisebb mint a pórusbeton.
• 2 IN 1; fal és szigetelés EGYSZERRE!

Az angliai Limecrete Company műemlék jellegű régi épületek szigetelésére specializálódott:

Forrás: Bokor András okleveles épületgépész, Chanvribloc, IsoHemp, The Limecrete Company Ltd

The post Szigetelés belül? Igenis lehetséges! first appeared on KenderHáz.

The post Vízben kötő habarcsok: NHL és a történelmi románcement… first appeared on KenderHáz.

Levegőn  szilárduló  meszek:  főleg  kalcium-oxidot  vagy -hidroxidot  tartalmazó  meszek,  amelyek  a  levegő  szén-dioxid tartalmának hatására lassan szilárdulnak. Víz alatt általában nem szilárdulnak, mivel nem hidraulikus tulajdonságúak. Ezek lehetnek oltatlan meszek vagy hidratált meszek, ezek alapjaiban nem jók a kenderbetonhoz, bár folynak a kísérletek különböző puccolánok hozzáadásával történő alkalmassá tételére.

Hidratált  meszek

(S):  levegőn  szilárduló,  kalciumos  vagy dolomitos meszek, amelyek az oltatlan meszek ellenőrzött oltása során keletkeznek. Előállítják száraz por alakban vagy oltva, illetve iszap formájában (mésztej, mészhidrát).

Természetes hidraulikus meszek (NHL)

Természetes   hidraulikus   meszek:   olyan   meszek, amelyeket  több-kevesebb  agyagot  vagy  szilikátokat  tartalmazó mészkőből  égetnek,  majd  oltás  utáni  őrléssel  vagy  anélkül  por alakban állítanak elő. Az NHL meszek víz alatt is megkötnek és szilárdulnak.  A  légkör  szén-dioxidja  hozzájárul  a  szilárdulási folyamathoz. Ez az ami tökéletes a kenderbeton számára.

Természetes hidraulikus meszek kiegészítő anyaggal (Z):

NHL  meszekből  megfelelő  puccolános  vagy hidraulikus    anyag    legfeljebb 20 tömegszázalékban való hozzáadásával készített különleges termék, amelyet Z betűjellel kell ellátni.

Hidraulikus   meszek (HL):

Főleg   kalcium-hidroxidot, kalcium-szilikátokat és kalcium-aluminátokat tartalmazó, megfelelő anyagok összekeverésével előállított mész. Víz alatt megkötnek és szilárdulnak. A kötési folyamathoz a levegő szén-dioxid-tartalma is hozzájárul.

példa:

A puccolános kiegészítőanyagot tartalmazó természetes hidraulikus mész 3,5 jelölése

EN 459-1 NHL 3,5-Z

A természetes eredetű gyengén hidraulikus kötőanyagokat az emberiség a római korból ismeri. Általában falazó- és vakolóhabarcsok kötőanyagaként alkalmazhatók. A természetes eredetű  gyengén  hidraulikus  kötőanyagok  a  mész  és  a  cement között  képeznek átmenetet.  Levegőn  és  víz  alatt  is  szilárdulnak.            (Vannak  mesterséges  eredetű  gyengén hidraulikus kötőanyagok is, például a kohósalak, a pernye, a szilikapor .)

Megjegyzés: A megnevezésekben nem mindig szerepeltetik a „gyengén” jelzőt. Hidraulikus mész

A  hidraulikus  mész  átmenetet  képez  az  égetett  mész  és  a  románcement  között. A hidraulikus meszet 8-10 tömeg% agyagtartalmú márgás mészkőből vagy 10-20 tömeg% agyagtartalmú mészmárgából zsugorodási hőmérséklet alatt, kb. 900 °C hőmérsékleten égetik. Az égetés során vízmentes kalcium-szilikát és kalcium-aluminát vegyületek is keletkeznek, és ezek teszik a terméket gyengébb vagy erősebb mértékben hidraulikussá. A hidraulikus mész vízzel oltódik, az oltódás azonban lassú. Szilárdulásához a levegő szén-dioxidja is hozzájárul.

A  mesterséges  hidraulikus  mész  újkori  feltalálása  Louis  Vicat     (1786-1861)  nevéhez fűződik,  aki  azt   –  az  általa  újra  feltalált  összetételű  románcementtel  együtt először alkalmazta Dordogne folyó feletti “Pont Angoulęme” nevű híd felépítése (1812 – 1824) során

1840-ig a hidraulikus mész volt a hazai építkezések egyik legfontosabb kötőanyaga. Hazai termék volt például a beocsini (egykori Szerém vármegye) természetes hidraulikus mész, import termék volt többek között a kufsteini, sagorei természetes hidraulikus mész, ill. oltott mészpor. Hazánk mai területén tudomásunk szerint hidraulikus mész előállítására alkalmas természetes nyersanyag nincs.

A természetes és mesterséges hidraulikus mész tulajdonságait az MSZ EN 459-1:2002 szabvány tárgyalja, amely az MSZ 108-1:1992 termékszabványt váltotta fel. Az MSZ EN 459-1:2002  szerinti gyengén  hidraulikus  kötőanyagok,  ill.  építési  meszek  vizsgálatát  az MSZ EN 459-2:2002 szabvány szerint kell végezni

Románcement (románmész)

A románcementet 20 tömeg%-nál nagyobb agyagtartalmú márgából zsugorodást el nem érő hőmérsékleten (kb. 900 °C) égették. Porrá őrölve és vízzel keverve gyorsan köt és víz alatt is szilárdult. Smeaton, J. angol mérnök volt az első, aki 1756-ban tapasztalta, hogy az agyagot és homokot tartalmazó mészkövek égetés után vízben megkeményedő meszet adnak; de csak Parkernek sikerült 1796-ban ilyen meszet nagyobb mennyiségben gyártani, melyet római cementnek vagy románcementnek nevezett.

The post Építési mész, hidraulikus meszek, mi kell a KenderBetonhoz? first appeared on KenderHáz.

Kísérleteket folytattak az Egyesült Királyságban a kender falak önmagukban szerkezethordó megerősítésére, amit magával a kender szárral érnének el. A szár elemzés megerősítette, hogy a kenderben megvan a potencia szerkezeti elemként az építőiparban. Ez azonban önmagában nem elég építési szabványokhoz.

Forrás: Hemp Architecture

The post Kendertégla kísérlet – Hemp Architecture first appeared on KenderHáz.