The post A legjobb építőanyag – azt mondják… mi elhisszük. first appeared on KenderHáz.

Martens Van Caimere Architecten egy meglévő házat újított fel és csomagolt újra kenderbetonnal.

Elmondásuk szerint egy költséghatékony és fenntartható, megújuló forrást kerestek egy ismert problémára, miszerint ott is mint idehaza, az 1950-70-es években épült lakóházak rosszul vagy egyáltalán nem szigeteltek.

Jelentős megtakarítást értek el, mivel szinte “hulladékból”- pozdorjából és nyersen hagyva, egy rétegben kivitelezték az egész beruházást.

Galéria: (Cedric Verhelst)

Forrás: Nikole Jewell – inhabitat.com

The post Fázik a ház? Öltöztesse fel! first appeared on KenderHáz.

A hiba oka

Minden esetben, amikor belülről lehet csak szigetelni, így például műemléki védelem alatt álló házaknál, gondoskodni kell arról, hogy az épület külső falszerkezetében ne legyen páradiffúziós lecsapódás. Ekkor ugyan is a belülről történt hőszigetelés miatt a meglévő fal belsejében a hőmérséklet annyira lehűl, hogy kondenzáció lép fel, azaz a nedvesség lecsapódik, a benne lévő vízgőz akár meg is fagy és tönkreteszi a falszerkezetet.

Ez csak évek múlva jelentkezik, így hiába mutatták most be a már fél éve megépített hőszigetelést, a lakók még nem tudják, hogy a megtakarításuk többszörösét, nagyságrenddel többet fognak az épület szerkezetének javítására költeni.

Ahhoz, hogy a lakásban a lecsapódás elkerülhető legyen, ismerni kell a külső falszerkezet kialakítását, a lakás fűtésének módját. A páralecsapódást egy sor jól ismert és megváltoztathatatlan fizikai tényező hozza létre. Jelenléte erősen kapcsolódik ahhoz, hogyan fűtik, szellőztetik és szigetelik az épületszerkezetet.

A belső hőszigetelés a lecsapódó vízgőz miatt tönkreteszi a falszerkezetet

Vízgőz

A levegő mindig tartalmaz valamennyi vízgőzt. A lakásokban az életvitelnek köszönhetően állandóan párát fejlesztenek az ott lakók, például főznek, tisztálkodnak, lélegeznek, növényeik vannak. Így a fűtött épületben a levegő rendszerint több nedvességet tartalmaz, mint a külső levegő. Nyomása ezért nagyobb, és igyekszik a meleg levegőt keresztüljuttatni a falszerkezeten, amely ha áteresztőképes, a levegő magával viszi páratartalmát. A levegőben a vízgőz nyomást hoz létre, amely hozzájárul a levegő össznyomásához. Minél több nedvesség van a levegőben, annál nagyobb a vízgőz résznyomása a levegő össznyomásában. Ezt a nyomást gőznyomásnak nevezzük és millibarban (mbar) mérjük. Helyes hőszigetelési rétegrend felépítésekor a hőszigetelő réteget mindig az épületszerkezet külső oldalán helyezik el, így ugyanis a falszerkezetben a hőmérsékletet magasan tartva, a vízgőz nem fog kicsapódni (kondenzálódni). A vízgőz ritkán válik láthatóvá, és általában nem érzékeljük jelenlétét. Közvetett módon érzékeljük, amikor az épület belső falain piszkos, fekete penészfoltok alakulnak ki azokban a helyiségekben, amelyek kevésbé jól fűtöttek.

A párás üveg figyelmeztető jel

Felületi lecsapódás

A lecsapódás – amely a légkörben levő vízgőz látható megnyilvánulása – nagyon gyakran jelentkezik. Ez akkor tapasztalható, amikor a külső léghőmérséklet a fagyponthoz közeledik. Ez attól van, hogy a meleg levegő több vízgőzt képes magában tartani, mint a hideg. Ha a meleg levegő hidegebbel vagy hideg felülettel érintkezik, akkor lehűl. Ha eredetileg nagy volt a nedvességtartalma, akkor már nem tudja tovább tartani az eddig hordozott összes vízgőzt, annak egy része kiválik belőle, lecsapódik. Ezt a hőmérsékletet harmatpontnak nevezzük. Épületekben rendszerint úgy jön létre a lecsapódás, hogy a meleg levegő hideg felülettel érintkezik, lehűl, a feleslegben lévő vízgőz folyadékká válik. Ez bekövetkezhet a vakolt falon vagy az ablaküvegen. Amennyiben a falszerkezet nincs hőszigetelve, a belső felületen jelentkezik először a nedvesség, majd a penész. A penészfoltok megjelenése akkor valószínű, ha a relatív páratartalom gyakran és hosszú ideig meghaladja a 80 százalékot. A jelenséget felületi lecsapódásnaknevezzük.

Kevés olyan technológia van, amellyel belülről is lehet lakótereket szigetelni, holott gyakran fordul elő, hogy nincs más megoldás: így például műemléki épületeknél, ahol a homlokzatot nem szabad megváltoztatni, de társasházak vagy családi házak esetén is hasonló lehet a helyzet, ha a külső szigetelésre nincs lehetőség. Mi az ami szóba jöhet…? A KenderBeton!

A KenderBeton már így is bizonyított!

• 100% organikus kender blokk, nem jelent kockázatot az egészségre.
• 100% páraáteresztő és szabályzó
• Alkalmazás: falak, válaszfalak és a padló szigetelés
• Magas termikus ellenállás (4,2 m²K / W 30 cm)
• Nagyon könnyű anyaga: 300 kg / m³
• Nagyon alacsony hővezetési tényező => jó szigetelés 0,070 W / mK (MSZ EN 12667)
• Léghanggátlási 59 dB 30 cm
• Fagyálló
• Ellenáll a tűznek (Euroclass B-s1, ne EN 13501-1 szerint; M1 szerinti NF P 92-500)
• Ellenáll a rovaroknak és rágcsálóknak
• Páraáteresztő
• Könnyű vele dolgozni áthaladásnál és pl. a kábelekkel
• Megújuló és újrahasznosítható anyag
• Egy 120 m2 ház esetén a felhasznált kender  több mint 11 Tonna káros CO2-t kötött meg fotoszintézissel növekedése közben.
• 100% -ban újrahasznosítható
• Csökkentett energiafogyasztás a gyártás során: 4-szer kevesebb energiát fogyaszt, mint cserép tégla és méhsejt szerkezetű tégla, 3-szor kisebb mint a pórusbeton.
• 2 IN 1; fal és szigetelés EGYSZERRE!

Az angliai Limecrete Company műemlék jellegű régi épületek szigetelésére specializálódott:

Forrás: Bokor András okleveles épületgépész, Chanvribloc, IsoHemp, The Limecrete Company Ltd

The post Szigetelés belül? Igenis lehetséges! first appeared on KenderHáz.

2014 volt a legmelegebb év 1880 óta, a kutatók szerint a globális felmelegedés folytatódik.

A Meteorológiai Világszervezet (WMO) adatai szerint is 2014 volt az eddigi legmelegebb év: a globális átlaghőmérséklet 14,57 Celsius-fok volt, 0,57 fokkal magasabb, mint az 1969-1990 közötti hivatkozási időszak átlaghőmérséklete.

Az általános tendencia sokkal fontosabb, mint az egyes évek rangsora. Azzal számolunk, hogy a globális felmelegedés folytatódik a légkörben lévő üvegházhatású gázok szintjének emelkedése és az óceánok vizének melegedése miatt.

A 15 legmelegebb évből 14 ebben az évszázadban volt.

Nyáron rendszeresek a károkat okozó viharok, évről-évre árvizek ellen kell védekezni. tél elején az ónos eső egész erdőket döntött ki, karácsony előtt néhány nappal pedig nyárias zivatarok csaptak le az országban több helyen.

Tény, hogy a épületeink, építkezéseink környezetterhelése dobogós helyen szerepel és az üvegházhatású gázok vészjósló árnyéka miatt is vádlottak padján a helye!

Valamit tenni kell!

Európában az éves bruttó energiafelhasználás 40 százaléka az épületekhez köthető és ezzel arányos a szennyezőanyag kibocsátás is [EPBD].

Egyik probléma forrás ami szemléletváltásra vár az építkezési szokásaink, illetve annak környezetterhelése, majd a lakóházak életciklusa alatt felhasznált energia, és kibocsátott káros-anyag mennyisége. Kimondhatjuk a jelenlegi trend fenntarthatatlan.

Miért ne lehetne egy olyan házban élni, melyet egy hajszárítóval fel lehet fűteni, miért nem gondolkodunk hosszabb távra, és miért kell elfogadni az ipari lobbi egészségtelen kínálatát ezekre a problémákra?

A ma meghozott építészeti döntések akár évszázadokig kihathatnak a gazdaságra, a társadalomra, a városképre, de a világ energiagazdálkodására és a környezetre is.

Bármilyen furcsán is hangzik, létezik olyan megoldás, amely nem, hogy karbon semleges, de csodálatos módon egyenesen KARBON NEGATÍV.

Titokzatos fotoszintézis, avagy a természet már rég egyensúlyban volt…

A kender növénynek, nem nagy titok, a növekedéséhez széndioxidra(CO2) van szüksége, mégpedig igen nagy mennyiségben. Ezen mennyiséget nem juttatjuk vissza a környezetbe, beépítjük évtizedekre, illetve a jó szigetelőképessége miatt később sincs az így megépített épületeknek oly nagy energiaéhsége.  Közel passzív minősítés elérhető kb. 40 cm kenderbeton falvastagsággal. Egy elképzelt szebb világban a kémény a háztetőn, már csak a történelmi fotókon látható.

A felhasznált mész-hidrátnak is kedvezőbbek a környezetterhelési mutatói mint például a cementnek, illetve a logisztikai terhek is csökkenthetők a szállítás minimalizálásával, hiszen a kender szinte mindenütt megterem.

Utoljára az is megemlítendő, hogy a beépített meszes kender keverék egy kémiai reakciónak köszönhetően(karbonizáció) szinte életciklusa végéig CO2-t köt le a környezetből.

És még nem beszéltünk a jövőbeni épületek bontása során keletkezett hulladékokról, szemben ezzel a kenderbeton újrafelhasználható, vagy komposztálható…

Illetve azt sem árt elfelejteni, hogy mindeddig a növény széleskörű felhasználásának csupán egy kisebb szeletét érintettük a pozdorja részről, ott van még az igen hasznos rost és olajban gazdag mag is!

Egy jó példa a bio üzemanyagra:

The post 2014 minden idők legmelegebb éve volt first appeared on KenderHáz.