Kender Konferencia

PROGRAM

1 – Kendervertikum

The post Kenderföldtől a kenderházig! – szakmai konferencia Algyő first appeared on KenderHáz.

2016 decemberében, az alapkő letétele után, Horesnyi Béla építész nekilátott az első magyar kenderház kivitelezésének.

Ami ezidáig nem került említésre az az, hogy nem is egy, hanem rögtön kettő kenderbeton épület lesz ezen a területen, az egyiknek már meghirdetés előtt azonnal lett gazdája, nem is volt kérdés, hogy az illető mit szeretne, természetesen természetes kenderházban szeretne élni! A másik lesz a bemutatóház, amit bárki kipróbálhat a jövőben.

A Domaszéki háznál 25×25-ös vasbeton pilléreken nyugszik majd a tető. Ezért is jó ez a rendszer, működik fával, vasbetonnal, illetve acél pillérvázzal is. A két épület közül a külsőt, ha a statikus beleegyezik fa pillérvázzal készítik, ki akarnak próbálni több lehetőséget is. Kinek mi tetszik a későbbiekben. A fal vastagság választható, ki hogy szeretné, 35 cm-től már megfelelő, itt most 50!! -cm kenderbeton lesz!

Remélhetőleg a kenderházak építése Magyarországon kellő lökést adhat a kenderipar és termesztés újraindulásának!

The post Első Magyar Kenderház – az alapok first appeared on KenderHáz.

A Csongrád Megyei Önkormányzat is beemelte fejlesztési prioritásai közé, a kender növény termesztésének és a kender növényen alapuló innovációk támogatását. Mindez a környezettudatos ipar létrejöttét erősíti, mivel az így készült termékek, például a kenderbeton, környezettudatos terméknek minősülnek. Magyarország kender termesztő területe, 1962-ben, 23 ezer hektár volt és még az 1980-as években, mind minőség, mind termesztési terület, és mind mennyiség tekintetében Európában az első helyen állt. Jelenleg 350 ha-on termesztik hazánkban. A kender felhasználása rendkívül széleskörű. Felhasználható a mag, olaj előállításra, mely fontos alapanyaga az élelmiszer iparnak, higiéniai cikkeknek, különböző ipari termékeknek. Farésze az építési anyagok, papír előállításban számottevő, háncsrésze textíliák, papír, és egyéb építőipari termékek előállításában játszik szerepet.

Saját források felhasználásával, a KÖSZI Trade Szövetkezet 2015. januárjában kezdte meg a kenderbeton magyarországi szabványosítását a Nemzeti Műszaki Értékelés eljárásán keresztül, aminek eredményeként már Magyarországon is építhetőek kenderházak. Mindez alapja egy öko szemléletű építésmód meghonosításának, mely része lehet egy egészséges életvitelnek, környezettudatos életmódnak.

Az első magyar kenderház alapkőletételét követően Algyőn a Levendula Hotelben folytatódott a Csongrád megyei kendervertikum aktuális helyzetének bemutatására, a jövőkép megismerése érdekében szervezett rendezvény. A cél a megyei szintű kendertermesztés és kenderipari fejlesztések beindításához szükséges hátterek megteremtése, az ebben résztvevő potenciális partnerek tájékoztatása, az aktuális információk megteremtése volt. Molnár Áron köszöntője után Füzesy István, Algyő gazdasági referense kifejtette, a rendezvény hangvétele és iránya inkább szakmai megbeszélés, egyeztetés, mint konferencia, hiszen a résztvevők a gyakorlati megvalósítást támogató, lehetővé tevők köréből kerültek ki. A meghívottak között a megye önkormányzatainak képviselői, mezőgazdasági termelők és a kenderiparral foglalkozó vállalkozások szakemberei voltak, illetve a határon átnyúló célok érdekében vajdasági gazdák is megjelentek.

The post Első magyarországi kenderház alapkő letétele first appeared on KenderHáz.

The post Kender-vetőmagbázist hoztak létre idén Békés megyében first appeared on KenderHáz.

Látványterv:

The post Első Magyar Kenderház – Meghívó first appeared on KenderHáz.

Engedjétek meg, hogy egy olyan ember felhívását közvetítsem nektek, aki igazán szívén viseli a hazai kenderipar sorsát, jövőjét. Kérünk mindenkit aki tud segítsen neki, ezzel is hozzájárulva a hazai kendervertikum sikeres reorganizációjához.

Pásztor Zsolt szavai:

“Tegnaptól elkezdtem dolgozni a Nemzetstratégiai Kutatóintézetnél.
Feladatom, hogy részt vegyek egy Kárpát-medencei ipari kenderprogram kidolgozásában és a tervezési munkát koordináljam.
Célunk, hogy az idén februárban a Parlamentben megrendezett kenderkonferencia zárónyilatkozatában megfogalmazott szándékok szerint előmozdítsuk a Kárpát-medencei kendervertikum szervezett újraépítését.
Három fejlesztési komponenst fogunk meghatározni, melyekre támogatást kérünk:
– vetőmagtermelés, fajtafenntartás és -nemesítés,
– gazdálkodók integrálása, termelői feldolgozó és értékesítő kapacitások fejlesztése, azok hálózatának kialakítása, kistermelői termékek piacra jutásának elősegítése,
– nagyüzemi erőforrás allokáció, termeltetési és feldolgozási kapacitások koncentrált fejlesztése.

Több infó:

http://www.nski.hu/admin/data/file/20161006/kh_n_8_ipari_kendertermesztes.pdf

The post Felhívás! first appeared on KenderHáz.

A polgármester Gyarmati András régi nagy álma válik ezzel valóra, rengeteg időt és energiát fektetett ennek megvalósulására, élete szorosan kötődik az ipari kender minden területéhez. Háromszáz kilométeres körzetben nincs hasonló múzeum.

A szombati falunapi programsorozat részeként megnyíló kiállítás, a falu frissen felújított művelődési házában lesz. A falu számára mindez azért fontos, mert 1903-tól működik itt a kendergyár, amely Trianon után az egykori település nagy részével ellentétben Magyarországon maradt, és a mai Nagylak lényegében ennek köszönheti létét. A falunapon lesz süteményverseny, erősember-választás, fellép Takács Nikolasz, a Grácia hegedűtrió, Lorán Barnabás humorista, Sihell Ferry és Henna, szerveznek fáklyás felvonulást, tűzijátékot és utcabált is.

Bővebben a megvalósításáról itt…

The post Kender múzeum nyitás Nagylakon, ember nagyságú gombolyaggal! first appeared on KenderHáz.

Korántsem meglepő tehát, hogy a gyorsan növő, nagy terméshozamú és rendkívül sokoldalúan felhasználható rostkenderre a magyar agrárium stratégiai fontosságú haszonnövényként tekint, s a Nemzetstratégiai Kutatóintézet annak újbóli meghonosítását szorgalmazza. Ennek apropóján a közelmúltban tudományos tanácskozás is zajlott az Országházban, „Az ipari kenderre épülő gazdaság létrehozásának lehetősége Magyarországon és a Kárpát-medencében” címmel.

A konferencián az elméleti szakemberek mellett részt vettek azok a mezőgazdasági szereplők is, akik kísérleti jelleggel belevágtak az ipari kender újratermesztésébe, így van némi tapasztalati tudás is a birtokukban ezen ágazatról. Pásztor Zsolt, növénytermesztő, birtokára, a heves megyei maklári kenderföldre invitálta lapunkat, hogy -e sokoldalú haszonnövény újjáélesztésének lehetőségeiről beszélgessünk. A mezőgazdasági és közgazdász végzettségű fiatalember tavaly másfél hektárnyi területet vetett be az ipari kender KC-Dóra nevű fajtájával Maklár azon részén, amely egykoron híres-nevezetes kenderföld volt.

A legősibb haszonnövény

 A kendert egyébiránt hosszú évszázadok óta termesztik a Kárpát-medencében, már a Honfoglalás előtt is ismerték őseink, fontos nyersanyagként szolgált, aminek rostjaiból köteleket, szöveteket, halászhálókat készítettek. „Az egyik legősibb ipari növényünket eleinte kizárólag textilipari nyersanyagként tartották számon, mára azonban rendkívüli módon kibővült annak felhasználási területe. Az élelmiszer- , a gyógyszer-, a kozmetikai-, a jármű-és az építőipar is előszeretettel alkalmazza. Mindezek mellett pedig energia előállítására is alkalmas, miután biomasszát termel” – sorolja Pásztor Zsolt. Megtudjuk azt is, hogy míg korábban a nyúlánk haszonnövénynek csak a rostját használták fel, addig manapság az úgynevezett gyártási mellékterméknek, esetenként hulladéknak bélyegzett részek is fontos alapanyaggá váltak.

„A kenderkóc, a pozdorja, sőt még a kóró hasznosítására is önálló iparágak jöttek létre Nyugat-Európában ” – magyarázza vendéglátónk. De hazánkban is vannak újszerű kezdeményezések a haszonnövény feldolgozására. Interjúalanyomtól megtudom, hogy az általa vetett KC-Dóra fajtának sem igen akad olyan része, amit ne használnának fel. „Ha valaki kenderrel foglalkozik, arra kell törekednie, hogy a legtöbb részét feldolgozza” – szögezi le Pásztor Zsolt.

A maklári gazda tevékenysége jó példa mindezekre, hiszen a férfi nemcsak a növény termesztésével foglalkozik, hanem annak felhasználásával is. A kistermelő aratás után élelmiszeripari termékeket, étrendkiegészítőket állít elő annak magjából; lisztet, tejet, olajat, proteinport. Társai pedig az építőiparban, valamint a textiliparban látják hasznát egyik legősibb növényünknek. No, de ne szaladjunk ennyire előre, a kender innovatív, sokrétű felhasználását megelőzően, lássuk, hogyan termesztik azt.

A maklári kenderföld feltámasztása

„Az ipari vagy rostkenderként ismert lágy szárú haszonnövény, amely akár öt méter magasra is megnő, az egész világon elterjedt, meleg éghajlaton bárhol megterem. Vegyszeres növényvédelmet, műtrágyát nem igényel, ám kétségtelen, hogy meghálálja az istállótrágyát és vízigényes. A tág térállású magkendernek igen magas az élőmunka igénye, de úgy véljük, hogy a betakarítás a célnak leginkább megfelelő kisgépek kifejlesztésével, akár 5-10 hektár esetén is költséghatékonnyá tehető” – magyarázza lapunknak a maklári kenderföld franklinje, Pásztor Zsolt. „A növény nagyon intenzív növekedésű, 110 nap alatt beérik”. Interjúnk idején – áprilisban – zajlik a vetés, augusztusban pedig már javában aratnak a termőterületen.

A mezőgazdasági és közgazdász végzettségű fiatalember meg van róla győződve, hogy ismét prosperáló ágazattá nőheti ki magát a hazai kenderipar, és méltó lehet régi, nagy híréhez. Ez az oka annak, hogy ő maga is belefogott annak termesztésébe. A férfi otthonosan mozog az agrárium világában, bár a kendert még csak a közelmúltban fedezte fel magának, saját bevallása szerint a magyar földtől mindig is elválaszthatatlan volt, szőlészettel például gyermekkora óta foglalkozik. „Beleszülettem ebbe az egészbe, hiszen szüleim szőlőműveléssel, nagyszüleim szántóföldi növények termesztésével is foglalkoztak.” Aztán visszatérünk a kendertermesztésre, és megtudjuk, hogy a tavalyi aszályos időszakra vezethető vissza, hogy jelenleg Európa- szerte hiány van vetőmagból.

Kendergyárak, szövödék, fonodák és világhírű magyar fajták

A rostkender egyébiránt – a cukorrépával és a napraforgóval egyetemben – évtizedekig az egyik legnagyobb mennyiségben termesztett haszonnövényünk volt, 1962-ben például vetésterülete elérte a 23 ezer hektárt. Felettébb elgondolkodtató adat az is, hogy 2010-ben a világon összesen 60-70 ezer hektáron termelték a rostkendert, míg a magyar kenderipar fénykorában, hazánk területén 80 ezer hektáron nőtt ez a típusú haszonnövény. Akkoriban kilenc kendergyár állította elő a rostot, négy fonoda és három szövőgyár pedig teljes kapacitásával azon dolgozott, hogy – elsődlegesen – ruhaipari és műszaki vásznak készüljenek a növényből. Kendernemesítésben egyébiránt hazánk sokáig élen járt. Az első magyar fajta, az F-kender elismerése már 1923-ban megtörtént, ami a világhírű kompolti kutató intézetben született.

Ezt olasz alapanyagból nemesítették, ám rosttartalomban felülmúlta az addig ismert olasz fajták mindegyikét. A rost növelésére irányuló hazai nemesítési módszerek igen hatékonynak bizonyultak, a kompolti mellett a Szegedi- 9 néven ismert fajta is világhírnévre tett szert. Pásztor Zsolt is úgy véli, Magyarországon vannak a világ legjobb rostkender fajtái. „Javarészt magyar fajták termesztésével foglalkoznának a későbbiekben is, hiszen alapvetően jó tapasztalataink vannak a jelenleg vetett KC- Dórával, ami ipari szempontból meghatározó típus.

Hazánkban egyébiránt napjainkban is zajlanak nemesítések, „a kutató intézeteknek most a meglevő fajták fenntartása, a genetikai anyagok megmentése az elsődleges célja. A magyar fajták, a hazai termőterületek kimagasló minőségűek, versenyképességünket az akadályozza, hogy a betakarítást és a cséplést is kézzel végzik, ennek gépi technológiája hazánkban még kiforratlan. Nyugat-Európában például azok a fajták népszerűek, amelyeket géppel könnyen betakaríthatnak. A gépesítés a kutatás-fejlesztés meghatározó szempontja.” A maklári termőföld megtekintése után következő helyszínünk az ugyancsak heves megyei Ecséd, ahol Pásztor Zsolt kollégáival találkozunk, és megtekintünk egy bemutatótermet, mely kenderből készült termékek sokaságával hűen demonstrálja a magyar kreativitást.

A sokoldalú kender: tégla, szappan, sampon, párna, olaj…

Ecsédre érve Pfeffer Péter építészmérnökkel arról beszélgettünk, hogy a környezetbarát építészeti megoldások esetében úgyszintén komoly helyet kap napjainkban a kender. „Természetes építőblokkok, szigetelő- és falazóanyagok készülnek belőle, és az sem utolsó szempont, hogy mindehhez a növény azon része is felhasználható, amely egyébként hulladéknak minősül, például a kenderkóró” – sorolja a szakember.

Pfeffer Péter eme haszonnövény innovatív építészeti felhasználása kapcsán elsősorban a kendertéglát emeli ki. „Kender, mész, valamint víz keverékéből, préseléssel állítják elő ” – magyarázza lapunknak, s alkalmunk nyílik arra is, hogy megtekintsük a terméket. Megtudjuk továbbá, hogy a kenderből felépített fal jól szigetel, ugyanakkor remek hőtároló, természetes páraháztartást biztosít. Ahhoz nem elég erős, hogy önmagában megtartson egy épületet, ezért jellemzően vázat építenek köré, másféle anyagból. Alkalmas ugyanakkor utólagos fal-és födém szigetelésére is. Elterjedését egyelőre az gátolja, hogy nincsen elegendő mennyiségű alapanyag a gyártásához. Ecséden interjúalanyaink egy rögtönzött bemutatót is tartottak lapunknak, ahol a kender szárát egy gépbe helyezték, amely a tilolást, a rost és a kenderkóc kinyerését egyidejűleg végezte.

„Ez egy mechanikus dekortikáló gép, aminek előnye, hogy a kórót szétválasztja a pozdorjától, áztatás nélkül. Korábban ez elképzelhetetlen volt, csak a kévébe kötés és a napokig tartó áztatás után kerülhetett sor a tilolásra, vagyis a szár megtörésére. Az ágdarálóban aztán apróra zúzható, majd felhasználható a kóró, ami hulladéknak számít és jellemzően a kenderföldeken rohad, vagy épp elégetik azt, mert nem tudják feldolgozni, olyan erős a szára” – magyarázza Rabocskai Laura, aki formális és informális tanfolyamok keretében oktatja a kenderfeldolgozás tudományát. A fajták jellegzetességeiről beszélve elmondják, hogy a magkender kórója például lényegesen durvább, vastagabb a rostkender kórójánál, ám előtörést követően, akár ezt is lehetne szalagosítani.

A fiatal hölgy pedig be is mutatja, hogyan sodorja az imént kinyert kenderkócot fonallá. Rabocskai Laura a kender feldolgozásának nemcsak elméleti szakembere, különleges textilipari és lakberendezési termékek kerülnek ki kezei közül, mint például hagyományos és jógapárnák, puffok, lámpabúrák, dísztárgyak. Pásztor Zsolt és munkatársai végezetül beavatnak abba, hogy jelenleg éppen a kóró ipari feldolgozásának leghatékonyabb megoldását keresik. „Legfontosabb célunk egy innovatív kórófeldolgozási technológiának a kifejlesztése, amivel aztán biokompozitok alapanyagát tervezzük előállítani. Ezeket azonban saját erőből nem tudjuk finanszírozni, egy szociális szövetkezetbe tömörültünk és pályázati források bevonásával igyekszünk megvalósítani terveinket.”

Újjáéleszthető az egykor világhírű magyar kender?

Az emberekkel újra meg kell ismertetni a kendert és világossá tenni azt, hogy hatalmas perspektívák vannak benne. Mindemellett a munkahelyteremtő és gazdaságélénkítő hatása is óriási.” Szerencsére a döntéshozók is felismerték mindezt. „Fontos tudni, hogy a Délvidék, a Partium, az Ipolyköz, a Bodrogköz, Szatmár és Bereg megye híres magtermő vidékek voltak. A kenderipart ezeknek a területeknek a bevonásával érdemes működtetni, mégpedig komplex módon, hálózatban, amely kezdődik az oktatással, majd a termelésen és feldolgozáson át a késztermék értékesítéséig jut. Ehhez szükséges az összefogás és az állami szerepvállalás.” – fogalmazott.

Forrás: http://magyarhirlap.hu/cikk/52072/Ujrahonositja_a_kendert_a_maklari_franklin

The post Reneszánszát éli az egykor világhírű magyar kender first appeared on KenderHáz.

Az ipari kender termelésének megújításáról és az erre épülő gazdaság létrehozásának lehetőségéről a Kárpát-medencében tartottak fórumot pénteken Budapesten, az Országházban. Szász Jenő, a konferenciát szervező Nemzetstratégia Kutatóintézet elnöke egyebek közt arról beszélt, hogy a történelmi Magyarországon az ipari kendertermesztés fénykorában – a XIX. század utolsó negyedében – mintegy 82 ezer hektáron termesztették a növényt, nagyobb területen, mint 2010-ben az egész világon. Az ipari kender termőterülete 2010-ben 60-70 ezer hektár volt világszerte.

Hozzátette, hogy a konferencia az intézet Kárpát-haza programjába illeszkedik, amely a történelmi Magyarországon élő nemzetrészek közös gazdasági tevékenységét kívánja megalapozni.

Nagy István, a Földművelésügyi Minisztérium (FM) parlamenti államtitkára azt hangsúlyozta, hogy a megújuló természeti erőforrásokban gazdag Magyarországon a növénytermesztés a gazdaságfejlesztés alapja. Hozzátette, hogy az új technológiai eljárások alkalmazását ötvözni kell a hagyományos termelési régiók kedvező adottságaival.

Ennek pedig szavai szerint egyik kiváló eszköze lehet a rostkender termesztés, hiszen egykor Magyarországon állították elő a világ legjobb minőségű rostkender vetőmagját. A rostkender újbóli meghonosodását több szempontból is kulcsfontosságúnak nevezte az államtitkár a magyar vidék számára.

Hangsúlyozta, hogy az ipari kender termesztése mellett számos érv szól: gyorsan növő, nagy terméshozamot produkáló, sokoldalúan feldolgozható növény. A fejlesztési irányai közé sorolta például a fajták nemesítését, a biológiai alapok megőrzését és fejlesztését, továbbá a meglévő fajták fenntartását, a vetőmagok előállítását, az alkalmazási lehetőségek bővítését, valamint a már kialakult termelési megoldások elterjesztését.

Felidézte, a magyar kendernemesítők a világ élvonalába tartoztak, a Kompolti kendert a világ legjobb fajtái között tartják számon. Ennek ellenére a kender mégis kiszorult a magyar mezőgazdaságból: 2007-ben a rostkender-termesztése megszűnt az országban.

A kenderipart éppen akkor számolták fel, amikor Nyugat-Európában újra felfedezték a rostkendert az 1990-es években. Az államtitkár jelezte: manapság számos iparág fontos alapanyaga: így sok biomasszát termel, ezért energia-előállításra is alkalmas; emellett becslések szerint a kenderből előállítható termékek száma mintegy 25 ezer.

A rostkender ágazat fejlesztésének akadályai között említette, hogy a betakarítást és cséplést kizárólag kézzel végzik,  ami speciális szakértelmet igényel a vállalkozó gazdáktól. Erre a munkára ma már alig lehet vállalkozót találni.

A gépi betakarítási technológia kiforratlan, egyelőre nem tudja megoldani a rostkender biológiájából adódó nehézségeket.
Jelezte, hogy az ipari kenderre épülő gazdaság létrehozásában fontos feladat többek között, hogy korszerűsítsék a betakarítási és feldolgozási technológiákat. Célzott programok kellenek a termelésben és a feldolgozásban egyaránt elősegítve a foglalkoztatás növelését.

Feldman Zsolt, az FM agrárgazdaságiért felelős helyettes államtitkára arról beszélt, hogy a minisztérium a jogi héttér megteremtésével is ösztönözni kívánja a rostkender termesztését. Kis Miklós Zsolt, a Miniszterelnökség agrár-vidékfejlesztésért felelős államtitkára pedig arra mutatott rá, hogy több támogatási forrásból is finanszírozható az ipari kender termelésére alapuló gazdasági tevékenység, például a Vidékfejlesztési Programból (VP) illetve a Gazdaságfejlesztési és Innovációs Operatív Programból (GINOP).

Forrás: hirado.hu

The post Újra felívelő pályára állhat az ipari kender a Kárpát medencében first appeared on KenderHáz.

Csak a szereplők összefogásával és állami támogatással lehet elérni, hogy az ipari kender termesztése és feldolgozása ismét fellendülhessen térségünkben – hangzott el az Algyőn rendezett kenderfórumon, amelyen a kutatás-fejlesztésben és innovációban rejlő lehetőségekről is szó esett.

„Abban vagyunk érdekeltek, hogy a kender a termesztésétől egészen a feldolgozásáig mint potenciális foglalkoztatási terület megtalálja a helyét a magyar gazdaságban” – jelentette ki Feldman Zsolt, a Földművelésügyi Minisztérium agrárgazdaságért felelős helyettes államtitkára az Algyőn rendezett kenderfórumon. Hozzátette, ehhez nagyon sok információra, sokak részéről bátorságra van szükség, továbbá a meglévő kockázatok minél jobb menedzselésére.

A helyettes államtitkár felhívta a figyelmet arra, hogy sok idő nincs a vacillálásra, ugyanis már megjelentek azok a pályázatok, amelyek e célra a magyar gazdaság számára a különböző strukturális alapokon keresztül rendelkezésre állak. „Ahhoz, hogy a kender, mint termékpálya működjön, rövid időn belül kell egy az üzleti tevékenységet segítő, megalapozó vertikumot felvázolni a piaci szereplőkkel együttesen. Azt tapasztaltuk, hogy a mai viszonyok között ebben komoly szerepe van a közfoglalkoztatásnak, vagy épp a büntetés-végrehajtásnak, mint foglalkoztatónak” – fogalmazott. Feldman hozzátette, most annak kidolgozása zajlik, hogy miként lehet évek fokozatos munkájával egy működő termékpályát felépíteni. Úgy értékelte, hogy a kendert, mint haszonnövényt a köztudatba is vissza kell hozni, amihez kiváló alkalom az algyői fórum.

Algyő a koordinálásban és az ipari feldolgozásban gondolkodik

„A kender, mint gazdaság- és vidékfejlesztési haszonnövény fejlesztési lehetőségei” címet viselő, Algyő nagyközség és a megyei önkormányzat által közösen rendezett gazdasági fórumon számba vették a Dél-Alföld helyét a kárpát-medencei kender stratégiában, ismertették a meglévő erőforrásokat, célokat és lehetőségeket, továbbá egy Kárpát-medencei Kender Konferencia előkészítéséről is szó esett. Molnár Áron, Algyő nagyközség polgármestere portálunknak elmondta, tavalyi megválasztása után több, kenderrel kapcsolatos ötlettel felkeresték, innen az érdeklődés. „Egykor a Kárpát-medence, az akkori Magyarország volt a világ egyik legnagyobb kendertermesztő területe, míg most gyakorlatilag a nullával egyenlő a területek nagysága, ez rendkívül nagy kontraszt. Biztos vagyok benne, hogy van fantázia a termesztés és feldolgozás újbóli elindításában. A jelen helyzet felmérése után partnerként a Csongrád Megyei Önkormányzatot kerestük fel, s kiderült, hogy nekik van egy kenderprogramjuk, ez vitte tovább a közös munkát” – ismertette a polgármester az algyői kenderfórum előzményeit. Mérföldkőnek nevezte a nagyközségben rendezett szakmai fórumot, hozzátéve, nem is feltétlenül kimondottan Algyő szempontjából számít ez jelentősnek, hanem az egész Kárpát-medencei kenderkérdés ügyében. Molnár Áron azt reméli, hogy a szakmai fórum lendületet ad az ügynek, melyből természetesen a nagyközség is profitálhat.

Konkrét terveik is vannak, egyrészt a most felvállalt központi hajó szerepet szeretnék megőrizni, másrészt az ipari termékek előállításában lát fantáziát a polgármester, mely szorosan kapcsolódna az innovációhoz is. „Az világosan látszik, hogy állami szerepvállalás nélkül maga a termesztés sem fog beindulni, egyértelmű, hogy rendkívül nehéz egy gazdát rávenni arra, hogy egy teljesen új terménnyel kezdjen el foglalkozni. Példát kell mutatnunk, be kell bizonyítanunk számukra, hogy reális kereslet lehet arra a terményre, amit előállítanak. Algyő ezen a téren is szeretne élen járni, egyfajta modellt mutatni” – hangsúlyozta Molnár Áron hozzátéve, hogy a 2016-os esztendőben már ki fog rajzolódni az irányvonal. Mindenképpen összefogásban gondolkodnak, mely – beleértve Békés megyét is – az egész Dél-Alföldre kiterjed, illetve határon túli, vajdasági testvértelepüléseiket, Martonost és Újvárt, továbbá Magyarkanizsát is szeretnék bevonni ebbe a munkába. A polgármester szerint a termesztésben például ezek a települések járhatnak élen, míg Algyő a feldolgozásra koncentrálna.

A megyei önkormányzat, mint menedzser

Stratégiai vezérprojektként nevesítette a Csongrád Megyei Önkormányzat a kenderprogramot a Területi Operatív Programban – tájékoztatott Kakas Béla közgyűlési elnök, aki szerint a legfontosabb feladatuk, hogy menedzserszemlélettel segítsék a megye településeit. Hozzátette, a problémafeltárás és a jövőkép felvázolása szempontjából rendkívül fontos, hogy Algyőn a kormányzat, az önkormányzatok, a tudomány, a kutatás, a termelők és gyártók egyaránt képviseltették magukat. „Azt látjuk, hogy a világon egyre fontosabbak a természetes anyagok, a biotermesztéssel előállított termékek, óriási kereslet jelent meg ezen a piacon. A kender kapcsán nem csupán a kötélkészítésre kell gondolni, 25 ezer féle termék készíthető ugyanis ebből a sokoldalú ipari növényből” – mondta el Kakas Béla.

A megyei elnök kérdésünkre elmondta, ezen a területen Magyarország világpiaci hátrányainak ledolgozása szempontjából van jelentős szerepe az olyan átfogó, minden szegmenst érintő fórumnak, mint az algyői tanácskozás. „Meg kell ismerni és értelmezni kell a legújabb technológiákat, kutatás-fejlesztési eredményeket, de az is biztos, hogy nemzeti összefogás és támogatás nélkül nem lehet jelentős eredményeket elérni” – közölte az elnök. A megye szerepével kapcsolatban elsősorban a folyamatok koordinálását emelte ki Kakas Béla, hiszen mint elmondta, a fórumon elhangzottak alapján egyértelmű, hogy nem elegendő kizárólag vetőmagban vagy épp rostban gondolkodni, komplex módon kell kezelni a kérdést ahhoz, hogy eredményeket lehessen elérni.

Új termékek, új piacok – középpontban az innováció és a fejlesztés

Az ipari kenderben látta meg a fantáziát három évvel ezelőtt Folberth Péter is, a szegedi Kender-Tech Innovációs és Fejlesztési Kft. társtulajdonosa és ügyvezetője. Portálunknak elmondta, akkor azt tapasztalták, hogy nemcsak Magyarországon, de a környező országokban sem foglalkoztak ezzel a növénnyel, s annak felhasználási módjaival. Gyakorlatilag néhány tanulmány volt a témakörben, de úgy értékelték, hogy a kitörési lehetőség az innováció és a fejlesztés lehet. Célként azt jelölték meg, hogy olyan feldolgozó technológiákat, olyan új kendertermékeket próbálnak meg kifejleszteni, ami új piacokat is jelenthet az ipari kender számára. A növényt több mint ezer éve használják a magyarok is, ez csak az elmúlt 20-25 évben változott, de ez elegendő idő volt arra, hogy a kenderen alapuló feldolgozóipar teljesen megszűnjön, és a szakértelem is lassan kezd köddé válni. „A kender újrafelfedezése Nyugat-Európához köthető, főként az ökotudatos és a zöld gondolatot zászlajukra tűző társadalmi rétegek igényei generáltak új piacokat. Megjelentek a különböző természetes alapanyagú termékek, ekkor kezdték el újra egyre több dologra használni a kendert” – magyarázta Folberth Péter. Elmondta, ez a növény rendkívül sokoldalúan felhasználható, hiszen a gyökér feletti részének minden egyes eleme felhasználható, és az sem mellékes, hogy a magja, az olaja rendkívül értékes, akárcsak a virágzata. A legújabb kutatások kimutatták, hogy a kender virágzata olyan hatóanyagokat tartalmaz, amelyeket a gyógyszeripar fel tud használni, rákellenes készítményektől kezdve a cukorbetegség, a csontritkulás, a magas vérnyomás és a szembetegségekig számtalan területen alkalmazhatóak hatóanyagai.

Tapasztalatai szerint hazánkban is megfigyelhető már némi elmozdulás, egyre többen érdeklődnek a kender iránt, van néhány olyan szereplő, akik eltökéltek a termesztés és a feldolgozás területén, illetve az algyői szakmai fórum is példa arra, hogy a szakpolitika és az önkormányzatok szintjén is kezdik felfedezni. „Ha egy önkormányzat, mint jelen esetben Algyő a Csongrád Megyei Önkormányzattal és Békés megyével közösen megpróbálják ezt az ügyet felkarolni, és a szakpolitika felé is lobbiznak, akkor sokkal sikeresebben lehet előrelépni” – fogalmazott. A Kender-Tech Kft. ügyvezetője úgy értékelte, Algyő jó helyszíne lehet egy új típusú kendermodell kidolgozásának és adaptálásának.

forrás: szegedma.hu

The post Középpontban a kender: az összefogást és az állami szerepvállalást sürgették Algyőn first appeared on KenderHáz.