<?xml version="1.0" encoding="UTF-8"?><rss version="2.0"
	xmlns:content="http://purl.org/rss/1.0/modules/content/"
	xmlns:dc="http://purl.org/dc/elements/1.1/"
	xmlns:atom="http://www.w3.org/2005/Atom"
	xmlns:sy="http://purl.org/rss/1.0/modules/syndication/"
	
	>
<channel>
	<title>
	Hozzászólások ehhez: Szigetelés belül? Igenis lehetséges!	</title>
	<atom:link href="http://www.kenderhaz.hu/2015/06/szigeteles-belul-igenis-lehetseges/feed/" rel="self" type="application/rss+xml" />
	<link>http://www.kenderhaz.hu/2015/06/szigeteles-belul-igenis-lehetseges/</link>
	<description>...Kenderből Házat? Igen!</description>
	<lastBuildDate>Sat, 12 Aug 2017 09:39:59 +0000</lastBuildDate>
	<sy:updatePeriod>
	hourly	</sy:updatePeriod>
	<sy:updateFrequency>
	1	</sy:updateFrequency>
	<generator>https://wordpress.org/?v=5.4.19</generator>
	<item>
		<title>
		Szerző: Sziklai Ákos		</title>
		<link>http://www.kenderhaz.hu/2015/06/szigeteles-belul-igenis-lehetseges/#comment-2312</link>

		<dc:creator><![CDATA[Sziklai Ákos]]></dc:creator>
		<pubDate>Sat, 12 Aug 2017 09:39:59 +0000</pubDate>
		<guid isPermaLink="false">http://www.kenderhaz.hu/?p=1820#comment-2312</guid>

					<description><![CDATA[Válaszként erre: &lt;a href=&quot;http://www.kenderhaz.hu/2015/06/szigeteles-belul-igenis-lehetseges/#comment-1502&quot;&gt;Elekes Győző&lt;/a&gt;

Üdv! Építészmérnök vagyok, de nem vagyok épületgépész. A &quot;nagykönyv&quot; szerint ez egy hibás szerkezet. Elméletben tehát -télen- a hőszigetelő rétegben kicsapódik a pára. A gyakorlatban ez nem feltétlen történik meg, illetve nem történik meg folyamatosan. A legnagyobb veszélyben az a helyiség/felület van, amelyiknél a legnagyobb a páraterhelés, a legalacsonyabb a hőmérséklet, és a legkevésbé tud a külső tér felé szellőzni a helyiség. Ezzel le is írtam, hogy mivel lehet védekezni. Pl. azoknál a lakásoknál, ahol kicserélik a rosszul záródó faablakot &quot;korszerű&quot; műanyagra, ott az enyhén hőhidas szerkezetnél (rendszerint ez az ablak feletti rész) szinte napokon belül megindul a penészesedés és fekete lesz az ablak feletti felület. Ez azért van, mert korábban a faablak résein keresztül el tudott távozni a felesleges pára. A 10-es válaszfalnak nyilván van párafékező és páratároló képessége. Ez javít a helyzeten. Tul. képp. ahogy a cikkíró is írja, meg kell akadályozni, hogy a falszerkezetbe bejusson a beltéri pára. A mi esetünkben elég a pára mennyiségét csökkenteni. Ha a belső festés jó párafékező tulajdonságú, akkor ebből a szempontból a festés is (csempézés) segítség lehet. (Más kérdés, hogy nem kellemes&quot;bedunsztolódni&quot;.) Amit komolyan kell venni: Nem fogod idejében észre venni ha elszaporodott a gombatenyészet a hőszigetelés belső oldalán! Ez a szoba falán nyilván nem látható, viszont ha az az érzésed, hogy kicsit dohos szag van, akkor gyanakodhatsz, hogy már nagy a baj. Ez már biztosan egészségtelen. A lényeget leírtam. Ha tudni akarod, hogy mit rejt a falszerkezeted, meg kell bontanod valahol. Talán jobb, mint idegeskedni. Nagyon fontos lenne a folyamatos szellőztetés, ehhez viszont meg kell keresned egy épületgépészt, mert nem mindegy, hogy hogyan szellőztetsz.Üdv! Ákos]]></description>
			<content:encoded><![CDATA[<p>Válaszként erre: <a href="http://www.kenderhaz.hu/2015/06/szigeteles-belul-igenis-lehetseges/#comment-1502">Elekes Győző</a></p>
<p>Üdv! Építészmérnök vagyok, de nem vagyok épületgépész. A &#8220;nagykönyv&#8221; szerint ez egy hibás szerkezet. Elméletben tehát -télen- a hőszigetelő rétegben kicsapódik a pára. A gyakorlatban ez nem feltétlen történik meg, illetve nem történik meg folyamatosan. A legnagyobb veszélyben az a helyiség/felület van, amelyiknél a legnagyobb a páraterhelés, a legalacsonyabb a hőmérséklet, és a legkevésbé tud a külső tér felé szellőzni a helyiség. Ezzel le is írtam, hogy mivel lehet védekezni. Pl. azoknál a lakásoknál, ahol kicserélik a rosszul záródó faablakot &#8220;korszerű&#8221; műanyagra, ott az enyhén hőhidas szerkezetnél (rendszerint ez az ablak feletti rész) szinte napokon belül megindul a penészesedés és fekete lesz az ablak feletti felület. Ez azért van, mert korábban a faablak résein keresztül el tudott távozni a felesleges pára. A 10-es válaszfalnak nyilván van párafékező és páratároló képessége. Ez javít a helyzeten. Tul. képp. ahogy a cikkíró is írja, meg kell akadályozni, hogy a falszerkezetbe bejusson a beltéri pára. A mi esetünkben elég a pára mennyiségét csökkenteni. Ha a belső festés jó párafékező tulajdonságú, akkor ebből a szempontból a festés is (csempézés) segítség lehet. (Más kérdés, hogy nem kellemes&#8221;bedunsztolódni&#8221;.) Amit komolyan kell venni: Nem fogod idejében észre venni ha elszaporodott a gombatenyészet a hőszigetelés belső oldalán! Ez a szoba falán nyilván nem látható, viszont ha az az érzésed, hogy kicsit dohos szag van, akkor gyanakodhatsz, hogy már nagy a baj. Ez már biztosan egészségtelen. A lényeget leírtam. Ha tudni akarod, hogy mit rejt a falszerkezeted, meg kell bontanod valahol. Talán jobb, mint idegeskedni. Nagyon fontos lenne a folyamatos szellőztetés, ehhez viszont meg kell keresned egy épületgépészt, mert nem mindegy, hogy hogyan szellőztetsz.Üdv! Ákos</p>
]]></content:encoded>
		
			</item>
		<item>
		<title>
		Szerző: Elekes Győző		</title>
		<link>http://www.kenderhaz.hu/2015/06/szigeteles-belul-igenis-lehetseges/#comment-1502</link>

		<dc:creator><![CDATA[Elekes Győző]]></dc:creator>
		<pubDate>Sun, 05 Jul 2015 12:11:19 +0000</pubDate>
		<guid isPermaLink="false">http://www.kenderhaz.hu/?p=1820#comment-1502</guid>

					<description><![CDATA[Nem vagyok épitész,éppen ezért érdekelne  egy szakember véleménye. Kettöezerben vettem egy régi épitésü házat, melyet felujitottunk .Az épület tartofala régi nagyméretű 30-as tégla volt.AZ alap feltárásakor kiderült, hogy 45-ös téglaalapja van.Az alap külső vonalára került a 30-as tartófal, igy a belsőoldalon egy 15-ös padka keletkezett . Ezt használtuk ki: felbetonoztuk szigetelés magasságra,megtőrtént a teljes szigetelés . Ettöl a ponttol kapta az 50-es kőzetgyapot szigetelést,majd 10-es válaszvalat. Igy most a sorrend: 30-as nagyméretűtégla, 50-es kőzetgyapot, 10-es válaszfaltégla, vakolat. Mi a véleményed a páralecsapodásról. ÜDV: Győző]]></description>
			<content:encoded><![CDATA[<p>Nem vagyok épitész,éppen ezért érdekelne  egy szakember véleménye. Kettöezerben vettem egy régi épitésü házat, melyet felujitottunk .Az épület tartofala régi nagyméretű 30-as tégla volt.AZ alap feltárásakor kiderült, hogy 45-ös téglaalapja van.Az alap külső vonalára került a 30-as tartófal, igy a belsőoldalon egy 15-ös padka keletkezett . Ezt használtuk ki: felbetonoztuk szigetelés magasságra,megtőrtént a teljes szigetelés . Ettöl a ponttol kapta az 50-es kőzetgyapot szigetelést,majd 10-es válaszvalat. Igy most a sorrend: 30-as nagyméretűtégla, 50-es kőzetgyapot, 10-es válaszfaltégla, vakolat. Mi a véleményed a páralecsapodásról. ÜDV: Győző</p>
]]></content:encoded>
		
			</item>
	</channel>
</rss>
